Ma már látszik, hogy sikeresen szervezte meg a kormány a koronavírus elleni védekezést, ezért Orbán Viktor szombaton úgy fogalmazhatott: – A járvány megfékezéséért vívott csatát fényesen megnyertük – és hozzátette, ez azért sikerült, mert az összes döntést időben meghozták, és mert mindenki – vidékiek, budapestiek, egyedülállók, családok, idősek és fiatalok – egyaránt felelősségteljesen viselkedett hazánkban.
Diktatúrát kiáltottak
A miniszterelnök, amikor március végén a koronavírus-törvényt elfogadta az Országgyűlés, a Jobbiknak a szabályozást kritizáló és a diktatúra bevezetését vizionáló elnökének, Jakab Péternek azt mondta: lehetőséget kapnak majd, hogy bocsánatot kérjenek a kormánytól, amikor az visszaadja a különleges jogköröket. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter most vasárnap már megerősítette, május végéig tarthat a különleges jogrend, de az ellenzék feltehetőleg nem fog bocsánatot kérni, pedig a diktatúrázás mellett a sikeresnek bizonyuló védekezés lépéseit mindvégig kritizálták.
A Jobbik és a Demokratikus Koalíció (DK) már február 29-én – napokkal az első magyarországi beteg március 4-én történt regisztrálása előtt – közleményben kifogásolta, hogy nem megfelelő a lakosság tájékoztatása. A momentumos Donáth Anna pedig később azon kesergett, hogy irániak voltak az első betegek, mert szerinte ez a miniszterelnöknek jelentett politikai előnyt. – Az volt az első reakciónk, hogy ilyen nincs, hogy ekkora szerencséje legyen Orbán Viktornak – fogalmazott kendőzetlenül az EP-képviselő.
A Jobbik és a Demokratikus Koalíció (DK) már február 29-én – napokkal az első magyarországi beteg március 4-én történt regisztrálása előtt – közleményben kifogásolta, hogy nem megfelelő a lakosság tájékoztatása. A momentumos Donáth Anna pedig később azon kesergett, hogy irániak voltak az első betegek, mert szerinte ez a miniszterelnöknek jelentett politikai előnyt. – Az volt az első reakciónk, hogy ilyen nincs, hogy ekkora szerencséje legyen Orbán Viktornak – fogalmazott kendőzetlenül az EP-képviselő.
– Orbán Viktor és Kásler Miklós szó szerint halálba küldenek embereket – mondta a Párbeszéd politikusa, és egy állítólagos önkéntes ápolóra hivatkozva azt állította, hogy például friss, nyílt hasi sebbel küldtek haza egy beteget a kórházból. – Hibát hibára, tragédiát tragédiára halmoznak – jelentette ki Szabó Tímea. Később egyértelművé vált, hogy nem omlott össze az egészségügy, nem voltak tömeges megbetegedések a kórházi alkalmazottak körében, és lélegeztetőgép – amely az 1998–2002 közötti első Orbán-kormány ellenzéki kritikáiban is főszerepet kapott – is jutott minden súlyos betegnek.
A munkát sem becsülik
Orbán Viktor április 6-án jelentette be a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseit. Az ellenzéknek viszont nem volt elég erős a csomag. Igaz, a százszázalékos egészségügyi béremelés, amit a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Liberálisok, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd pár nappal korábban még a válság alatt is reálisnak tartott, nem volt benne az akciótervben, aminek kihirdetése előtt két nappal Gyurcsány Ferenc azt jósolta, hogy mindössze ezernégyszázmilliárd forintot fordít majd a kormány a gazdaságra.
Az intézkedések bejelentése napján pedig közleményben úgy fogalmazott: – A gazdasági csomag mentőöv helyett fullasztó hullámokat kínál. Pedig a kormány kilencezermilliárdos, a GDP közel húsz százalékát kitevő csomagot jelentett be, és pár nap múlva már azt is tudni lehetett, hogy csak három állam – Olaszország, Németország és Spanyolország – fordít GDP-arányosan többet gazdaságélénkítésre az EU-ban, mint hazánk. Mindez nem zavarta Dobrev Klárát abban, hogy egy Facebook-videóban Európa legkisebb gazdasági mentőcsomagjának nevezze az intézkedéseket.
Pedig április közepén már a Nemzetközi Valutaalap is azt jósolta, hogy Málta után Magyarország GDP-je csökken majd a legkevésbé a járványvédelmi korlátozások miatt az unióban. Gyurcsány Ferenc egy, az ATV-nek adott interjúban azt is kijelentette, hogy nem tartható a munkaalapú társadalomnak nevezett gazdaságpolitikai filozófia. A meghozottnál is szigorúbb, a gazdaságot is blokkoló intézkedéseket követelő Jakab Péter pedig április 20-án a parlamentben már azt állította: lassan az egész ország a létbizonytalanság határán él. Tordai Bence a Párbeszéd nevében pedig alapjövedelmet követelt a válságkezelés részeként.
A kormánynak sikerült felkészítenie az egészségügyet a járvány tetőzésére, amelynek az időpontját is pontosan becsülték meg. Május 4-ével fokozatosan megkezdődhetett a korlátozások enyhítése is, amihez az ellenzéknek eddig csak a hatékony védekezés kritizálásával sikerült hozzájárulnia.
