A szakértő szerint most az eurokötvény következik az unió porondján, amellyel kivásárolják a tagállamokat – amit mellesleg, tilt az EU alapszerződése.
Valós veszély, hogy ez valaminek a kezdete, és nem egy egyszeri alkalom. Ez csak egy kísérleti projekt, amit majd sokkal nagyobb összegek követnek – idézi Kiszelly szavait a portál összefoglalója.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország ezzel a konstrukcióval mit nyerhet-e, a politológus azt válaszolta, hogy
“A helyeztünk sokat javult. Az eredeti német-francia javaslatban csak a GDP-csökkenést vették volna figyelembe, és mivel nálunk nem csökken annyira a GDP, ezért Magyarország csak 4 milliárdot kapott volna. Most, hogy a visegrádiak javaslatát is nézték, és a GDP-csökkenés mellett a munkanélküliséget is figyelembe veszik, így hazánknak 7 milliárdot állapítottak meg. Kapunk pénzt, de cserében megkapjuk az eurókötvényeket.”
Kiszelly rávilágít arra is, hogy “Mostantól gyakorlatilag az északiak mellett mi is hitelezzük a délieket, akik az életszínvonaluk fenntartására költik a pénzt és még büszkék is rá, hogy ezt nem akarják visszafizetni”. Szerinte a baloldali spanyol kormány ebből fizetné az alapjövedelmet. Az olaszok 174 spanyolok 140 milliárd eurót kapnak, ennek kétharmada vissza nem térítendő támogatás. Miután egyhangúságra van szükség, hogy az EU mint príma adós felvehessen hitelt, ezért nyilván mézet kell kenni a madzagra, hogy a kelet-közép-európaiak – lengyelek, magyarok – megszavazzák azt. A másik pedig, hogy Olaszország nélkül nincsen euro, euro nélkül pedig nincsen Európai Unió. Ezért kell őket mindenáron benntartani az unióban – mondta el Kiszelly.
Arra a kérdésre, hogy a Next Generation EU programmal azok az országok járnak a legjobban, akiknek leginkább szükségük van hitelre, hiszen vannak esetek, amikor ezt a támogatást vissza sem kell fizetni. Hazánk uniós viszonylatban ezen a téren hol helyezkedne el?, azt válaszolta a politológus, hogy
“Magyarország miatt erre nem lett volna szükség. Nyilván ha osztanak ingyen pénzt, akkor beáll ő is a sorba. Ez egy csapda is, mert akkor hozzá kell járulnunk az eurókötvényhez, amiért cserében kapuk 7 milliárd eurót, amit pont ’21-’22-ben lehetne elkölteni. Ez a friedmani értelemben vett helikopterpénz, amit majd a jövő generációja fizet vissza. 2058-ban, amikor ez a hitel lejár, Ursula Von der Leyen 99 éves lesz, Merkel 103.”
Majd hozzátette, hogy míg a 2008-ban a Gyurcsány-kormány csak IMF pénzzel tudta konszolidálni az akkori válságot, a mostani kormány erre nem szorulna rá.Ez főképp a spanyoloknak és az olaszoknak mentőöv. A német lapok már azt írják, hogy a németek egy az egyben megfinanszírozzák az exportjukat és a kamatfizetést, tehát amit az olaszok kapnak, fizethetik vissza német, holland, francia bankoknak kamatként.
Kiszelly szerint furcsa dolgok mennek Brüsszelben. Elengedték a költségvetési fegyelmet, pont a déliek miatt, akiket kiengednek a neoliberális költségvetési szigorból és cserében minket, keletieket bevesznek a demokrácia szigorába. Ez kettős mérce. Azokat az értékeket keresik rajtunk, amiket pont ők sértenek meg. Évente monitoroznák az országokat, így folyamatos lenne a nyomás. A költségvetésbe kommunikációs trükk-ként „új” prioritásokat hoznának be, mert ezzel szemben a mi prioritásaink (a mezőgazdaság a kohézió, strukturális alapok) “régi” prioritásokká válnának. Nekünk mindegyik egyformán fontos, mi is szeretjük a digitalizációt és a versenyképességet, de szeretjük a kohéziót is. Ők viszont a digitalizációt szeretik, a kohéziót nem, mert abból már nem ők profitálnak. A bizottság ezt a pénzt az EU versenyképességének javítására adná, de ezen 20 éve nem sikerül javítani. Ez plusz pénz, ezért ezeket a célokat nyilván a magyar kormány is támogatja, mivel fejlődni kell, nem maradhatunk le – teszi hozzá.
-idézik a politológust, aki szerint az Európai Központi Bank már ellőtte a puskaporát – 3 ezer milliárd eurót pumpált az eurozónába, minden eredmény nélkül. A déliek a pénzt a Status Quo-ra költik és nem a reformokra. Papíron az “új” prioritásokra kapják a pénzt, ám nyilván nem fogják ezt rajtuk számon kérni. Kiemeli, hogy az 1100 milliárdos új hétéves költségvetésben lesz kohéziós forrás. A mostani tárgyalások eredményeként jó az esélyünk arra, hogy ne 24%-al csökkenjen a visegrádiak és a baltiak részesedése, mint ahogy azt az előző parlamenti bizottság is javasolta. Nagy a kísértés. A 750 milliárd ránk eső részével kompenzálnak minket, de cserében le kell nyelni az eurokötvényt.
Forrás: 888.hu
