Az ország kormánya szerint a gazdaságokra javasolt adó lenne az első a világon. Azt is elmondta, hogy a mezőgazdasági termelőknek képesnek kell lenniük arra, hogy az éghajlatbarát termékek árának emelésével visszaszerezzék a költségeket.
A lépés felkeltette az új-zélandi gazdák haragját, a Federated Farmers, az iparág fő lobbicsoportja szerint a terv "kitépné a beleket Új-Zéland kisvárosából", és azt eredményezné, hogy fák váltanák fel a gazdaságokat.
Andrew Hoggard, a Szövetségi Gazdák elnöke elmondta, hogy a gazdák már több mint két éve próbálnak együttműködni a kormánnyal egy olyan terven, amely az élelmiszertermelés csökkentése nélkül csökkenti a kibocsátáscsökkentést.
Új-Zéland mezőgazdasági ipara kulcsfontosságú az ország gazdasága szempontjából, mivel a tejtermékek az ország legnagyobb exportkeresete.
Az országban körülbelül 10 millió marha- és tejelő szarvasmarha, valamint 26 millió juh él, szemben az ötmillió emberrel.
Új-Zéland üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy fele gazdaságokból származik. Az éghajlatváltozást potenciálisan segítő javaslat mögött meghúzódó érvelés pedig azon az elképzelésen alapul, hogy a haszonállatok olyan gázokat termelnek, amelyek melegítik a bolygót, különösen a szarvasmarhákból származó metánt és a vizeletükből származó dinitrogén-oxidot.
Új-Zéland kormánya megfogadta, hogy 2050-re csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és karbonsemlegessé teszi az országot. E terv részeként az ország közölte, hogy 2030-ig 10%-kal, 2050-re pedig akár 47%-kal csökkenti a haszonállatok metánkibocsátását. Forrás
