Az Alkotmányhelyreállító Nemzeti Szövetség országos népszavazást kezdeményezne három témában:
- a szankciók megtagadása a magyar gazdaság és emberek érdekében
- a termőföldek védelme a kisajátításoktól és termelés alól kivonástól ipartelepek létesítésére
- alispánjaink megválasztásának törvénybe foglalása
A VÁRMEGYEI ÖNKORMÁNYZAT úgy tűnik nem áll a helyzet magaslatán, mi olyan VÁRMEGYEI AUTONÓMIÁT szeretnénk, amelyik a hagyományainkhoz híven a TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY ALAPELVEI SZERINT működik, vagyis NEM A KÖZPONTI HATALOM ÁLTAL DIRIGÁLT direktívák szerint.
Válasszuk meg alispánjainkat!
Januártól a kormány visszanevezte a megyéket vármegyékké, a kormánybiztosokat főispánokká, a régi hagyományaink szerint.
De mi is az a vármegye?
A magyar Történeti Alkotmány legrégibb, és legeredetibb intézménye, amely egyrészt biztosítja a megadott terület autonómiáját, és végrehajtja a központi hatalom rendeleteit, ha azok ellentétesek az alkotmányos alapelvekkel!
Nézzük, ki is a főispán?
Ő a vármegyei törvényhatóságot ellenőrző személy, akit a központi hatalom, vagyis a kormány nevez ki!, Közvetlen intézkedési jogköre nincsen, csak ellenőrző szerepe van, mint a kormánymegbízottaknak!
Ha pedig vannak, főispánok, akkor válassza meg a nép a vármegyei autonómia első tisztviselőjét is- hiszen az alkotmányos szokásjog szerint-kell minden vármegye élén olyan tisztakezű-pártonkívüli-, aki nem rangkórság miatt vállalja el az ALISPÁN tisztségét, hanem a közjó érdekében!
Ki tehát az alispán?
A vármegye első tisztviselője, akit nem a központi hatalom nevez ki, hanem a nép választja meg 10 évre!
Mi a törvényhatósági bizottság?
A vármegyei autonómiának törvényhatósági joga van, vagyis nem csak az állami végrehajtó hatalom alsófokú megnyilvánulása, hanem a saját helyi ügyeik intézői, és a szabályrendeletek megalkotói.
Tehát ezek a törvényhatóságok gyakorolják az önkormányzatot is és az állami közigazgatás közvetítését is. A törvényhatósági bizottság vezetője a „kormány rendelete ellen a végrehajtás előtt egyszer az Országgyűléshez és a kormányhoz is fordulhat, ha a rendelet vagy törvénybe ütközik, vagy a helyi viszonyoknál fogva azt célszerűtlennek tartja”
Kik a tagjai a törvényhatósági bizottságnak? Legutoljára ezt az 1929.évi XXX. törvénycikk szabályozta:
- Valamennyi vármegyei választó közül 10 évre választ tagokat a nép, s így az alispán is ennyi időre válaszható
- A vármegyében lakók közül a legtöbb adót fizető „virilesekből” 5 évre választott tagok
- A szakszerűség címén a területen működő állami hivatalok vezetői
- A területi vallásfelekezetek vezetői
- A területen működő közérdekű szervezetek és intézetek küldöttei
- A törvényhatóság főbb tisztviselői és végül az örökös tagok, akiket a közélet érdemeseiből választott a nép.
Természetesen csak annak a szavazata számít a vármegyei tisztégekre való választás során, aki eljött a meghirdetett gyűlésre!
Az 1929.évi XXX. tv alapján a törvényhatósági bizottsági tagok száma a vármegye lakosainak a számához igazodik akként, hogy vármegyében mintegy 750, törvényhatósági jogú városban mintegy 500 lakosra esik egy-egy törvényhatósági bizottsági tag.
Számuk a vármegyében 150-nél kevesebb és 450-nél több, törvényhatósági jogú városban 120-nál kevesebb, és 180-nál több nem lehet. / Eszerint a minta szerint tehát lakosságszám arányában kell megválasztani a testület tagjait/
Mi a törvényhatósági bizottság jogköre?
Helyi szabályrendelet alkotás, „felírási” jog az Országgyűléshez és kormányhoz. panaszjog a közigazgatási bírósághoz, hivatalszervezési jog, tisztviselők és a felsőházi tagok választása, a főispán beiktatása, végül közvagyoni ügyek felügyelete.
Mi is a szokásjog?
A szokásjogot maga a nép teremti, de az állami szervek gyakorlata segíti a közmeggyőződés kialakulását! Megtörténhet, hogy a szokásjogot írásba foglalják, de attól nem válik írott joggá!
Werbőczy szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv a törvényhozás alakiságát nem tartotta meg, így mint egy speciális „törvényhozási előmunkálat” csakis szokásjogi úton válhatott törvényerejűvé. A törvény mint modernebb alaki jogi fogalom a jogszokás útján előzetesen, évszázadok alatt alakult ki, csiszolódott tényleges állapotok szentesítése volt a Történeti Alkotmányt betartó korokban!
Dr. Bene Gábor: A MAGYARSÁG VEGYE KEZÉBE AZ IRÁNYÍTÁST!
Alispánok jelöléséhez és választásához további információk itt: nemzetegyesitok@proton.me
