A WEF szigorú víztakarékosságot rendelt el az „igazságos elosztás” érdekében. Elosztani azonban csak azt lehet, ami valakinek a tulajdonában van! Így privatizálják a vizet és veszik el az emberiségtől, miközben azt hangoztatják: a vízhez jutás alapvető emberi jog!
Véget ért a tél, ami váratlanul kellemesen melegre sikeredett (hurrá, spóroltunk a gázon, Oroszország, megértetted, hogy nélküled is kibírjuk?) Az Európai Unió lakossága fellélegzett, sőt, még pihenni is tudott a tél kezdete előtt, amikor hirtelen kellemetlen hír jött: kiderült, hogy 2022 nyár túl száraznak bizonyult Európában, mert a feledésbe merült kevés hóval járó tél nem kompenzálta az ebből adódó talajvízhiányt. Most pedig a természet azt ígéri, hogy 2023 nyara szárazabb lesz, mint az előző, ami élelmiszer-problémákat, és még sok más bajt is fog okozni az EU-országoknak.
Eddig is meleg volt. De rosszabb lesz. Az EU éghajlatváltozási felügyelete, a Kopernikusz jelentése szerint Európa nagy része intenzív és hosszan tartó hőhullámokat tapasztalt 2022-ben, valamint a legtöbb nagyon magas hőstressz napot.
A tavalyi év Európa éghajlattörténetében a második sorban található a legmelegebb évek listáján. Ami a tényleges nyári időszakot illeti, ezeket a hónapokat a „Kopernikusz” anyagai úgy tartják nyilván, mint „a legmelegebbek az európai időjárás megfigyelésének minden időszakában”. Egyes országokban hőmérsékleti rekordokat jegyeztek fel, és az óvilág nagy részén szárazságot figyeltek meg. Valójában olyannyira, hogy a szolgálat most közzétett jelentésében a szárazságot még általánosnak is nevezték a kontinensre.
A 2022-es év legfigyelemreméltóbb éghajlati és időjárási eseményeit összeállítva a lap arra a következtetésre jut, hogy Európa nagy részét intenzív és hosszan tartó hőhullámok sújtották, valamint számos nagyon magas hőmérsékletű nap. Az európai átlaghőmérséklet 2022-ben 0,9°C-kal volt magasabb az 1991-2020-as bázisidőszak átlagánál, a kontinens nyári átlaghőmérséklete pedig 1,4°C-kal volt az átlag felett.
Az évet általában a csapadékszegénység jellemezte, így az európai országok kormányainak (főleg a déli és a délnyugati) már most azon kell gondolkodniuk, hogyan biztosítsák a mezőgazdaságot öntözővízzel, a lakosságot ivóvízzel és egyéb háztartási szükségletekkel, ill. az iparnak ugyanolyan mértékkel.
Akit figyelmeztetnek, az fel van fegyverezve. A közelgő újabb aszályról szóló értesítést követően a különböző európai régiók hatóságai lázasan rohantak megoldani problémáikat. Kiderült, hogy Katalóniában a természetes víztározók csak 27%-ban vannak tele. A meteorológusok arról is beszámoltak, hogy a talajban és a természetes tározókban adott vízkészlet eléréséhez naponta legalább 50 liter csapadék hullania kell a térség területének négyzetméterére. És így négy hónapja egymás után. Ami persze irreális. Ezért az autonómia úgy döntött, hogy 40%-kal csökkenti a gazdálkodók vízellátását, az iparé pedig 15%-kal. Csak találgatni lehet, mekkorát fog szárnyalni idén a zöldségek és gyümölcsök ára Katalóniában. Egyébként csökkentették a háztartások vízellátását is: a fogyasztás mértéke napi 250 liter volt fejenként, ez 230-ra csökkent. A lakosság ezt, még nem vette észre - a statisztikák szerint a katalánok csak 117 litert használnak fel naponta, - van miből elvenni.
Közkertekben és parkokban tilos volt a pázsitot és a fákat tömlővel öntözni – de most már csak öntözőkannával lehet. És emlékeztek arra, hogy extrém esetben Barcelona tapasztalattal rendelkezik az ivóvíz tengeri hajókkal történő behozatalában (2008-ban).
Andalúzia spanyol autonómiájában (az európai eper nagy része onnan származik) már kiszámolták, hogy a vízhiány miatt a régió a GDP 7 százalékát is elveszítheti.
És még a medencék tervezését is felejtsd el!
A szomszédos Katalóniában Franciaországban azt tapasztalták, hogy a talajvíz szintje a 80%-ot sem éri el az uralkodó hosszú távhoz képest. S mivel a természettől nem lehet szívességeket várni, akkor a szomszédok példáját követve tilos volt feltölteni a medencéket, vízi kerteket, futballpályákat, teniszpályákat, sőt utcákat is. Az uszodák tekintetében még messzebbre mutató lépéseket tettek, és a következő öt évben betiltották azok tervezését. A franciák arra számítanak, hogy a közelgő aszály szőlőtermesztést és a borkészítést fogja a leginkább érinteni.
Olaszországban a vízhiány problémája az Alpokhoz kötődik. Tavaly télen túl kevés volt a hó és a jég, így szinte nincs minek olvadni és táplálni a hegyi folyókat. Az olaszok a közösségi médiában aktívan megosztják a Garda-tónál található Nyúl-szigetről (Isola di San Biagio) kapcsolatos képeket. Nincs tó, mint olyan, könnyen el lehet sétálni a szigetre. Száraz.
André Toreti , az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának vezető szakértője szerint „ha nem lesz elegendő csapadék az elkövetkező hetekben, nagy a termésveszteség kockázata, valamint a helyzet negatív hatással lesz az energiatermelésre, a folyókra közlekedés és ökoszisztémák.
Az általános európai szorongás hátterében Portugália nyugodtnak tűnik. Igen, erős aszály is érinteni fogja, de amint a spanyol szomszédok némi irigységgel megjegyzik, „Potugaliában soha nem hagyták abba a gátépítést, hogy tározókat alakítsanak ki, így a portugál gazdák mindig vízzel vannak”.
A közelgő aszály Görögországnak, Írországnak, a balkáni országoknak is gondokkal kecsegtet, de a jövőbeni veszteségek számítását bízzuk a közgazdászokra. Mert a Kopernikusz által bemutatott anyagokat figyelmesen olvasva erős az az érzése, hogy nem a tények megfogalmazása miatt, hanem konkrét, könnyen olvasható céllal kerülnek bemutatásra.
Minden készen áll a felhasználás csökkentésére!
Így riogatnak: „A szárazság megnövelte az erdőtüzek számát, amelyek szén-dioxid-kibocsátása (különösen a nyáriak esetében) a legmagasabb volt az elmúlt 15 évben. Egyes országokban ezeket a számokat az elmúlt 20 év legmagasabb értékének tartják."
Egy másik idézet.
„Az Északi-sarkvidék az eddigi hatodik legmelegebb évét élte át, a Svalbard régió pedig az eddigi legmelegebb nyarat. Ugyanakkor az átlaghőmérséklet egyes területeken 2,5°C-kal meghaladta az átlagot. Grönlandot is rekordolvadó jégtakaró érte el a szeptemberi hőhullám során."
„A felszíni napsugárzásnak ez a növekedése, amely az elmúlt 40 évben a legmagasabb, hozzájárult ahhoz, hogy Európa nagy részén átlagosan megnőtt a napelemes PV-termelési potenciál. A szélenergia-termelés a legtöbb EU-országban, különösen a középső és déli országokban, átlag alatt maradt. Európában a hőmérséklet kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a világátlag.” És gyorsabban, mint bármely más kontinensen.”
Ezzel összefüggésben Mauro Facchini , az Európai Bizottság Védelmi és Űripari Főigazgatósága Föld-megfigyelési osztályának vezetője emlékeztetett:
„Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) legfrissebb összefoglaló jelentése arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés gyakoribb és intenzívebb szélsőséges eseményekhez vezetett, és ennek megállításának ideje „fogyóban van”.
„Csak az éghajlat jelenlegi állapotára vonatkozó pontos információk és adatok segíthetnek elérni a magunk elé kitűzött célokat, az éghajlat helyzetéről Európában jelentés pedig fontos eszköz az Európai Unió 2050-ig történő klímasemlegességi programjának támogatásához.
– tette hozzá Facchini.
Az Európai Unió a „zöld menetrend” megszállottja, és azt ígéri, hogy 2050-re a „Huszonhét tagországok Közössége” területének „karbonsemlegesnek” kell lennie. Az európai közlekedés teljesen elektromossá válik (állítólag környezetbarát), az áramot kizárólag megújuló forrásokból (nap- és szélenergia) állítják elő, a haszonállatok már nem bocsátanak ki metánt a légkörbe. Nem ismert, hogy a zöld menetrend ideológusai hogyan fognak megegyezésre jutni a növényzettel, vulkánokkal és az óceánokkal – amelyek az összes CO2 körülbelül 95%-át tárolják, és időről időre olyan mennyiségben bocsátanak ki szén-dioxidot, amelyet az emberiség nem képes előállítani 20 év alatt.
A jelenlegi európai szárazság egyébként még 2018-ban kezdődött, és fokozatosan fokozódik – állítják az ausztriai Grazi Műszaki Egyetem tudósai. A száraz és csapadékos időszakok a szakértők szerint időtlen idők óta váltakoznak a Földön, és általában 5-8 évig tartanak.
Igen, az idei nyár Nyugat- és Közép-Európában szárazabb lesz az előzőnél (Kelet-Európában, így Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban is)
A zöld program hívei pedig egy egyszerű okból eszkalálják a helyzetet. Az a tény (és erről az EADaily már beszámolt), hogy a Pulkovo Obszervatórium tudósai néhány évvel ezelőtt nyilvánosságra hozták a Föld hőmérséklet-ingadozásaira vonatkozó tanulmányaik eredményeit. Kiderült, hogy a lehűlés és a felmelegedés rendszeresen 200 éves ciklushosszal történik. A hőmérséklet-emelkedési ciklus tehát éppen 2050-re ér véget (érdekes egybeesés az EU zöldprogramjának befejezési dátumával, ugye?), És akkor kezdődik a légkör fokozatos lehűlése. Amit a globális felmelegedés szélmalmai ellen harcolók érdemeiknek fognak tulajdonítani. Csak nyomást kell gyakorolni a Föld népeire, hogy ne fukarkodjanak a párizsi megállapodás szerinti levonásokkal. A fentebb említett „Kopernikusz” jelentésnek pedig ebben segítenie kell. Forrás
