Svájcban egyre több muszlim kislány visel fejkendőt, ami újra fellobbantotta az iszlamizációról és a vallási befolyásról szóló vitát. A jelenség a Balkánról érkező hatásokkal is összefügg.
Svájcban megfigyelhető, hogy már nemcsak a felnőtt muszlim nők, hanem egyre több iskoláskorú lány is fejkendőt visel. Míg korábban ez a vallási szimbólum kizárólag férjezett asszonyokra volt jellemző, ma már az ország több városában – például Wilben, Winterthurban, Dietikonban és Reinachban – a mecsetekben szinte kizárólag fátyolos nők és gyerekek láthatók.
Szakértők szerint mindez a svájci muszlim közösségek fokozatos iszlamizálódására utal, amely szoros kapcsolatban áll a Balkánon zajló vallási változásokkal.
Az integráció szimbólumából a radikalizmus jele lett
A wil-i mecset különösen sok vitát váltott ki az elmúlt években. A templomot korábban a kulturális nyitottság és az együttélés jelképének tartották, azonban a legutóbbi felvételeken már csak fátyolos nők és kislányok láthatók.
Ez a mecset 2009-ben még az SVP párt minaret-tilalmi kezdeményezésének középpontjába is került, majd 2017-ben a tolerancia jelképeként avatták újra. Most viszont a nyilvánosság szemében a svájci iszlám irányváltásának egyik szimbólumává vált.
Vitatott imám és radikális kapcsolatok
A figyelem középpontjába Bekim Alimi imám került, aki a helyi közösség egyik vezető alakja. A svájci 20 Minuten értesülései szerint Alimi idén májusban részt vett egy németországi rendezvényen, ahol szélsőséges nézeteket valló prédikátorokkal együtt lépett fel.
Közöttük volt a koszovói Shefqet Krasniqi, akit hazájában gyűlöletkeltés és terrorizmus támogatása miatt is eljárás alá vontak. Krasniqi többek között azt hirdeti, hogy a homoszexualitás „erkölcsi veszély”, a fátyol viselése pedig a nők „vallási kötelessége”.
A programon részt vett Adem Ramadani is, egy Bázelben élő énekes, akinek dalai a nők férjeik iránti engedelmességét hirdetik.
A Balkánról érkező vallási befolyás
A svájci muszlim közösség mintegy 445 ezer főt számlál, kétharmaduk Balkánról származik – főként Albániából, Észak-Macedóniából, Montenegróból és Koszovóból.
Ezekben az országokban az elmúlt két évtizedben jelentősen megerősödött a vallás szerepe, és a külföldi – főleg török – finanszírozásnak köszönhetően számos új mecset épült.
Koszovóban például 1998 óta megduplázódott a mecsetek száma, Pristinában pedig jelenleg Európa egyik legnagyobb mecsetje épül. E folyamatok nemcsak a helyi társadalmakat, hanem a Svájcban élő balkáni muszlim diaszpórát is befolyásolják.
Heves vita a fejkendőtilalomról
A fátyolos kislányok képei újra fellobbantották a közéleti vitát Svájcban és egész Európában.
Ausztria már bevezette a fejkendő viselésének tilalmát 14 év alatti lányok számára, és most a svájci Szövetségi Tanács is mérlegeli, hogy hasonló szabályozást vezessen be 15 év alattiak esetében.
Míg emberi jogi szervezetek a vallási szabadság korlátozásától tartanak, addig konzervatív politikusok szerint a gyerekeket meg kell védeni a vallási nyomástól és radikalizmustól.
Összegzés
A svájci fejkendővita sokkal többről szól, mint egy ruhadarabról.
A szakértők szerint az ország társadalmi integrációs modellje, a vallási szabadság értelmezése és a balkáni kulturális befolyás is egyszerre formálja a helyzetet.
Egyre többen figyelmeztetnek: ha nem történik párbeszéd és megelőzés, a radikalizmus csendben mély gyökereket verhet Európa szívében.
Albanischer Islam in der Schweiz wird konservativer: Schon kleine Mädchen tragen Kopftuch. https://t.co/OzCNzhVjvf
— 20 Minuten (@20min) October 12, 2025
https://www.20min.ch/story/schweiz-an-den-maedchen-zeigt-sich-wie-streng-der-albanische-islam-wird-103432185
.png)
