Elon Musk Platform X nevű cége pert indított Kalifornia ellen, azt állítva, hogy az állam AB 587-es törvénye korlátozza a szólásszabadságot.
Ezzel a lépéssel Musk, a világ egyik leggazdagabb embere, arra készteti Kaliforniát, a progresszív erődítményt, hogy egyensúlyba hozza a szólásszabadságot a közbiztonsággal.
Korunk egyik sürgető kérdését érinti: elfogadjuk-e az államilag támogatott cenzúrát a vélt biztonság nevében.
Ez a törvény megköveteli a közösségi médiától, hogy tisztázza a tartalommoderálási irányelveket, például a gyűlöletbeszédet és a félretájékoztatást.
Az X Corp, a vállalat anyavállalata jogi lépéseket kezdeményezett. A kereset szerint a törvény arra kényszeríti a közösségi médiát, hogy távolítson el bizonyos tartalmakat, amelyeket Kaliforniában jogellenesnek tekintenek.
Arra kényszeríti a vállalatokat, hogy nyilvánosságra hozzák moderálási politikájukat. A kereset azt is kimondja, hogy a vállalatoknak nyilvánosan állást kell foglalniuk a megosztó kérdésekben.
Gavin Newsom kormányzó tavaly jóváhagyta ezt a törvényt. Szerinte ez megakadályozza, hogy a közösségi média a gyűlölet eszközévé váljon.
"Az emberek megérdemlik, hogy megismerjék a platform közvéleményre gyakorolt hatását" – tette hozzá.
A kihívás továbbra is annak meghatározása, hogy mi minősül gyűlöletbeszédnek, és ki határozhatja meg ezt a meghatározást. A bal- és jobboldalnak meglehetősen ellentétes nézetei vannak erről.
A per a szólásszabadság és a közbiztonság közötti egyensúlyra helyezi a hangsúlyt. Az olyan törvények, mint az AB 587, az online károkkal kapcsolatos aggodalmakból születnek.
De vitákat válthatnak ki arról, hogy ki határozza meg a tartalmi szabályokat. A kormány, vagy a platformokat önszabályozónak kell lennie?
Musk tulajdonjoga bonyolítja a dolgokat. Nem idegen tőle a vita. Korábbi megjegyzései és tweetjei címlapokra kerültek.
A jogi csata tehát megkérdőjelezi a platformtulajdonosok szerepét a közbeszéd alakításában.
A hirdetők is szerepet játszanak ebben a dinamikában. Döntéseik pénzügyileg ösztönözhetik vagy büntethetik a platformokat.
Az EU digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya aggályokat vet fel a szólásszabadsággal kapcsolatban
Az Európai Unió belső piacért felelős biztosa, Thierry Breton nemrég elégedetlenségét fejezte ki, amikor Elon Musk úgy döntött, hogy kivonja a Twittert az EU "dezinformáció elleni önkéntes gyakorlati kódexéből".
Breton hangsúlyozta a közelgő digitális szolgáltatási törvény (DSA) fontosságát a dezinformáció kezelésében, kijelentve: "Az önkéntes kötelezettségvállalásokon túl a dezinformáció elleni küzdelem augusztus 25-től jogi kötelezettség lesz a DSA értelmében."
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály célja egy "biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet" létrehozása, amely védi a fogyasztókat és visszaszorítja a félretájékoztatást.
Vannak azonban olyan aggodalmak, hogy ezek a szabályok, amelyeket a hatalmi pozíciókban lévők diktálnak, a "biztonság", a "kiszámíthatóság" és a "dezinformáció" szubjektív és öncélú értelmezéséhez vezethetnek.
Sokan attól tartanak, hogy a DSA aránytalan hatalmat adhat a hivatalos szervezeteknek a dezinformáció megfékezésére, annak ellenére, hogy ezek a szervek gyakran részt vesznek félrevezető információk terjesztésében.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály összetett rendeletei révén felhatalmazza a közösségimédia-vállalatokat, hogy tartalommoderálási és "kockázatcsökkentési" jelentéseket nyújtsanak be az uniós hatóságoknak.
Emellett új szükséghelyzeti hatásköröket hoz létre az Európai Bizottság számára a közösségimédia-platformok szabályozására, és meg nem felelés esetén a vállalatok világméretű forgalmának akár 6%-áig terjedő bírságot is kiszabhat.
Lényegében úgy tűnik, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály növeli az uniós bürokraták ellenőrzését a közösségimédia-platformokon található információk felett, aggályokat vetve fel a szólásszabadság esetleges korlátozása és a széles körű cenzúrahatáskörökkel való visszaélés lehetősége miatt.
https://vk.com/video644727407_456240814
.png)
