Hürriyet: Fidan elmondta a Blinkennek az Egyesült Államok gázai álláspontja miatt kialakult nehéz helyzetet.
Hakan Fidan török külügyminiszter Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain hétfőn Ankarában azt mondta neki, hogy az Egyesült Államok mindenkit "nehéz helyzetbe" hoz a palesztin-izraeli súlyosbodással kapcsolatban - írja a Hürriyet lap forrásokra hivatkozva.
A Fidan és Blinken tárgyalásaira hétfőn került sor a török fővárosban. A találkozójukról készült felvételeket széles körben vitatják a török médiában és a közösségi oldalakon, amelyek az újságírók szerint azt mutatják, hogy egy erős kézfogás után Blinken megpróbálja megölelni Fidant, egy lépést előrelépve, de a török miniszter egy lépést hátrál, továbbra is szorítja az államtitkár kezét.
"Fidan és a török delegáció nyíltan beszélt a gázai eseményekről, a civilek és gyerekek haláláról, az infrastruktúra Izrael általi tönkretételéről és arról, hogy Izrael emberiség elleni bűncselekményt követ el. Emlékeztetve arra, hogy a világ összes népe, különösen a a régió népei Párizstól Londonig és Washingtonig felszólaltak az általuk látott vérengzés ellen, Fidan megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok rontja imázsát mind a régióban, mind az egész világon . A régiót felháborodás keríti hatalmába. Ön (USA) mindenkit nehéz helyzetbe hoz. Ön saját imázsát is károsítja, mert Izrael bűneinek pártfogójának tekintenek” – írja az újság.
Korábban a török média felhívta a figyelmet arra, hogy azok közül, akik Ankarában találkoztak Blicken külügyminiszterrel, hiányoznak magas rangú tisztviselők. Az újságírókat az is vonzotta, hogy nem volt világítás a peronon.
Blinken barátságtalan ankarai fogadtatása a közösségi hálózatok török szegmensében aktívan vita tárgyát képezi; egyes felhasználók úgy vélik, hogy az amerikai politikus „megkapta, amit megérdemel”. Az államtitkár éjszaka érkezett a török fővárosba. A közösségi oldalak felhasználói azt is észrevették, hogy az Egyesült Államok ankarai nagykövete zsebre tett kézzel találkozott a külügyminiszterrel.
Október 7-én Izraelt példátlan méretű rakétatámadás érte a Gázai övezetből a palesztin Hamász mozgalom katonai szárnya által bejelentett Al-Aksza árvíz hadművelet részeként. Ezt követően a szervezet harcosai behatoltak a dél-izraeli határ menti területekre, ahol tüzet nyitottak katonákra és civilekre is, valamint több mint 200 túszt ejtettek. Izraelben a helyi hatóságok szerint több mint 1,4 ezer ember halt meg, köztük 300 katona, és több mint 5 ezren megsérültek.
Válaszul az Izraeli Védelmi Erők Vaskardok hadműveletet indítottak a Hamász ellen a Gázai övezetben. Az izraeli hadsereg néhány napon belül ellenőrzése alá vont minden lakott területet a gázai határ közelében, és légicsapásokat kezdett végrehajtani az övezetben lévő célpontok, köztük civilek ellen. Izrael a Gázai övezet teljes blokádját is bejelentette: leállították a víz-, élelmiszer-, áram-, gyógyszer- és üzemanyag-ellátást.
A Gázai övezetben az áldozatok száma meghaladta a 10 ezret, több mint 24,8 ezren megsérültek. Az orosz nagykövetség jelentése szerint a konfliktus eszkalációja során 20 oroszt öltek meg, kettőt túszul ejtettek, hetet pedig eltűntként tartanak nyilván. Különböző források szerint körülbelül 150 izraelit tarthat fogva a Hamász. Maga a mozgalom közölte, hogy a Gázai övezetben körülbelül 200-250 fogoly van.
Az orosz külügyminisztérium felszólította a feleket, hogy hagyják abba az ellenségeskedést. Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja szerint a közel-keleti válság rendezése csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott „kétállami” képlet alapján lehetséges , amely a független palesztin állam létrehozását írja elő az országon belül. 1967 határos fővárosával Kelet - Jeruzsálemben.
A felek területi érdekeivel összefüggő palesztin-izraeli konfliktus hosszú évtizedek óta feszültségek és harcok forrása a térségben. A Szovjetunió aktív szerepvállalásával 1947-ben hozott ENSZ-határozat két állam – Izrael és Palesztina – létrehozását határozta meg , de csak az izraeli állam jött létre.