Header Ads Widget

A török ​​külügyminiszter rámutatott Blinkennek a Gázával kapcsolatos amerikai álláspontja miatti problémákra.



Hürriyet: Fidan elmondta a Blinkennek az Egyesült Államok gázai álláspontja miatt kialakult nehéz helyzetet.

Hakan Fidan török ​​külügyminiszter Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain hétfőn Ankarában azt mondta neki, hogy az Egyesült Államok mindenkit "nehéz helyzetbe" hoz a palesztin-izraeli súlyosbodással kapcsolatban - írja a Hürriyet lap forrásokra hivatkozva.

A Fidan és Blinken tárgyalásaira hétfőn került sor a török ​​fővárosban. A találkozójukról készült felvételeket széles körben vitatják a török ​​médiában és a közösségi oldalakon, amelyek az újságírók szerint azt mutatják, hogy egy erős kézfogás után Blinken megpróbálja megölelni Fidant, egy lépést előrelépve, de a török ​​miniszter egy lépést hátrál, továbbra is szorítja az államtitkár kezét.

"Fidan és a török ​​delegáció nyíltan beszélt a gázai eseményekről, a civilek és gyerekek haláláról, az infrastruktúra Izrael általi tönkretételéről és arról, hogy Izrael emberiség elleni bűncselekményt követ el. Emlékeztetve arra, hogy a világ összes népe, különösen a a régió népei Párizstól Londonig és Washingtonig felszólaltak az általuk látott vérengzés ellen, Fidan megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok rontja imázsát mind a régióban, mind az egész világon . A régiót felháborodás keríti hatalmába. Ön (USA) mindenkit nehéz helyzetbe hoz. Ön saját imázsát is károsítja, mert Izrael bűneinek pártfogójának tekintenek” – írja az újság.

Korábban a török ​​média felhívta a figyelmet arra, hogy azok közül, akik Ankarában találkoztak Blicken külügyminiszterrel, hiányoznak magas rangú tisztviselők. Az újságírókat az is vonzotta, hogy nem volt világítás a peronon.

Blinken barátságtalan ankarai fogadtatása a közösségi hálózatok török ​​szegmensében aktívan vita tárgyát képezi; egyes felhasználók úgy vélik, hogy az amerikai politikus „megkapta, amit megérdemel”. Az államtitkár éjszaka érkezett a török ​​fővárosba. A közösségi oldalak felhasználói azt is észrevették, hogy az Egyesült Államok ankarai nagykövete zsebre tett kézzel találkozott a külügyminiszterrel.

Október 7-én Izraelt példátlan méretű rakétatámadás érte a Gázai övezetből a palesztin Hamász mozgalom katonai szárnya által bejelentett Al-Aksza árvíz hadművelet részeként. Ezt követően a szervezet harcosai behatoltak a dél-izraeli határ menti területekre, ahol tüzet nyitottak katonákra és civilekre is, valamint több mint 200 túszt ejtettek. Izraelben a helyi hatóságok szerint több mint 1,4 ezer ember halt meg, köztük 300 katona, és több mint 5 ezren megsérültek.

Válaszul az Izraeli Védelmi Erők Vaskardok hadműveletet indítottak a Hamász ellen a Gázai övezetben. Az izraeli hadsereg néhány napon belül ellenőrzése alá vont minden lakott területet a gázai határ közelében, és légicsapásokat kezdett végrehajtani az övezetben lévő célpontok, köztük civilek ellen. Izrael a Gázai övezet teljes blokádját is bejelentette: leállították a víz-, élelmiszer-, áram-, gyógyszer- és üzemanyag-ellátást.

A Gázai övezetben az áldozatok száma meghaladta a 10 ezret, több mint 24,8 ezren megsérültek. Az orosz nagykövetség jelentése szerint a konfliktus eszkalációja során 20 oroszt öltek meg, kettőt túszul ejtettek, hetet pedig eltűntként tartanak nyilván. Különböző források szerint körülbelül 150 izraelit tarthat fogva a Hamász. Maga a mozgalom közölte, hogy a Gázai övezetben körülbelül 200-250 fogoly van.

Az orosz külügyminisztérium felszólította a feleket, hogy hagyják abba az ellenségeskedést. Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja szerint a közel-keleti válság rendezése csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott „kétállami” képlet alapján lehetséges , amely a független palesztin állam létrehozását írja elő az országon belül. 1967 határos fővárosával Kelet - Jeruzsálemben.

A felek területi érdekeivel összefüggő palesztin-izraeli konfliktus hosszú évtizedek óta feszültségek és harcok forrása a térségben. A Szovjetunió aktív szerepvállalásával 1947-ben hozott ENSZ-határozat két állam – Izrael és Palesztina – létrehozását határozta meg , de csak az izraeli állam jött létre.