Miután Netanjahu bejelentette a háborúja céljaként a gázai övezet teljes megtisztítását a palesztinoktól, január 3. án robbantásos merénylet történt Iránban. A 2 évvel ezelőtt megölt Szulejmani emlékére összegyűlt több ezres tömegben történt robbanások után mindenki Izraelt hibáztatja. Az iráni vezetés óvakodik hadba lépni Izraellel és az USA val.
Hónapokkal ezelőtt az USA intenziv tárgyalásokba kezdett az arab országokkal az arab- izraeli békeszerződések megkötése érdekében. amit Ábrahám egyezménynek neveztek el a zsidók és arabok közös bibliai őse után. A szaudiakat és Iránt nekik felajánlott kedvezményekkel akarták megvenni, felmerült az Irán elleni szankciók feloldása, és egy atomprogram engedélyezése is. Ebbe robbant bele Putyin a maga támogatási ígéreteivel és a BRICS bővítésével. Az araboknál a mérleg az oroszok felé billent, amikor október elején Izrael háborút indított a palesztinok ellen a Hamász nagyszabású támadására megtorlásként. Egyiptom és Jordánia már aláírta a békeszerződést a zsidó állammal, de Irán és Irak, Libanon nem. Irán a Hezbollahot támogatja fegyverekkel is, a katonai bázisokról drónokat és rakétákat lőttek ki az iraki amerikai támaszpontokra és a libanoni-izraeli határon is lövöldözések alakultak ki. Irán azonban a felszólításokon és fenyegetőzésen kívül semmit nem tesz.
A több mint 100 ember halálát, és többek sérülését okozó terrortámadás miatt azonban úgy dönthet, hogy belép a háborúba. Az USA –nak ez nem érdeke, mert egyszerre két háborút nem tud se anyagilag se fegyverekkel levezényelni, az ukrajnai háborút egyre inkább az EU-ra hagyja. Ha hadba lép az arabokkal, akkor Ukrajna nem kap több támogatást, tehát ez az oroszok érdeke. De érdeke Irán belépése a palesztinoknak is, nem csak a Hamásznak, hanem a ciszjordániaiaknak is. A tettes lehetett a Hamász is, de ezzel elveszítenék az iráni segítséget. A támadás látszólag Szulejmani követőinek megfélemlítésére irányult, ezzel az iráni Forradalmi Gárda tagjaira irányult. A Gárdát a szaudiak kormány terrorszervezetnek tartja.
Szaud Arábia érdeke az USA-val és Izraellel is a jó viszony, ezért tisztában vannak egy ilyen támadás következményeivel. Az elkövetők a siitákkal szembehelyezkedő szunniták, az Iszlám Állam tagjai is lehettek, akik egy Izraelre is kiterjedő kalifátust akarnak az összes muzulmán állam részvételével. A kalifátus államai nem nem köthetnek ezért semmilyen békeszerződést Izraellel, sem különalkukat az USA val.
A támadás a korábbi és mostani kijelentéseik nyomán izraeli érdek is lehet, hogy Irán válaszát kiprovokálva az USA támadást indíthasson ellene, így az izraeliek végre „levághassák a kígyó fejét”. Erre utalnak a 2019-es események is:
„2019. augusztus 25-én Israel Katz izraeli külügyminiszter azt mondta: „Izrael azon van, hogy lefejezze az iráni kígyót, és gyökerestül tépje ki a fogát. … Irán a kígyó feje, Kászem Szolejmáni, a Forradalmi Gárda és a Kodsz Erők parancsnoka pedig a kígyó foga.” [ 2019. októberben Hossein Taeb az Iszlám Forradalmi Gárda Hírszerzési Szervezetének a vezetője elmondta a sajtónak, hogy ügynöksége letartóztatott ismeretlen számú embert, és így meghiúsítottak egy izraeliek és arabok által Szolejmáni ellen tervezett merényletet. Azt mondta, a tervek szerint „ingatlant akartak vásárolni Szolejmáni apjának síremléke közelében, amit aztán teleraktak volna robbanószerekkel, hogy így öljék meg a parancsnokot.” ] Hozzátette, hogy úgy akarták megszervezni a merényletet, hogy az az iráni belső hatalmi válság részének tűnjön, s így „vallási háborút indítottak volna Iránon belül.” –írja a Wikipédia
Amerika nem adja fel Ukrajnát sem, jelentette ki a napokban a médiahírekre reagálva a külügy. Franciaország állandó ENSZ-képviselője, Nicolas de Riviere kijelentette, hogy az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokra a közeljövőben nem kerül sor. – De hogyan akar az USA két háborút is megnyerni, miközben gyengül a szenátusbeli támogatottsága is, és erősödik az Oroszországot segítő állam-koalícó?
A temetőben a robbantás azon aggodalmak közepette történt, hogy a gázai háború az egész térségre kiterjed. Az arabok előtt sem ismeretlen a „nagy Izrael” terv, az a szomszédos országok területének jó részét magába foglalná. Az USA már legyőzte háborúkban az arabokat, ezért tartanak egy újabb konfliktus kimenetelétől.
Két robbanás történt a temetőben, amit egyesek gázpalackoknak, mások távirányított robbanószerkezeteknek tartanak.
Az amerikai külügy cáfolt: Matt Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy az Egyesült Államok bármilyen módon köze lenne a robbanáshoz. Minden ellenkező felvetés nevetséges - mondta szerdán, hozzátéve, hogy Washingtonnak nincs oka azt hinni, hogy Izrael részt vett ebben a robbanásban. Ám robbantás összefügghet a Hamász vezetője elleni támadással: Kedden a Hamász vezetője, Száleh al-Arouri meghalt egy dróntámadásban, egy dél-bejrúti épületben, ahol állítólag palesztin tisztviselők találkoztak. A csapásban a Hamász további öt tagja vesztette életét. Izrael tagadja a részvételét és megtiltotta a merényletről a nyilatkozatokat. Arouri, a mozgalom politikai irodájának helyettes vezetője volt a fő kapocs Irán és a libanoni Hezbollah között. Halála felveti annak kockázatát, hogy az Izrael-Hamász háború Libanonra és a térség más részeire is kiterjed. A Hezbollah máris tűz alá vette az izraeli állásokat a libanoni határon. Izraelt gyanúsítják, és megtorló akciót jelentettek be. A szervezet vezetője korlátlan támadásokat jelentett be Izraeli célpontok ellen.
A nyugati koalíció nem csak a palesztin civilek izraeli lemészárlását, hanem az ukrán terrortámadásokat is „jogos önvédelemnek” tartják. Erre utalt a belgorodi, szilveszter éjjel civil célpont elleni támadás esetén a francia külügy: „Ukrajna az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően gyakorolja törvényes védelemhez való jogát”. Korábban az Európai Unió külpolitikai szolgálatának képviselője, Peter Stano is kijelentette , hogy az ukrán fegyveres erők Belgorod elleni csapásai „Kijev törvényes önvédelemhez való joga”. A civil célpontok támadásáról szóló híreket az Unió nem tekinti igaznak. Az EBESZ is beállt a sorba: „Helgi Schmid EBESZ-főtitkár nyíltan a bűnöző kijevi rezsim oldalára állt, szó nélkül elítélve Belgorod barbár rakétaakcióit, amelyek civilek, köztük gyerekek halálához vezettek” – mondta az orosz állandó misszió X-ben. Az USA a gázai népirtást sem ismeri el, annak ellenére hogy már 5 államtett feljelentést és kért vizsgálatot emiatt az ICC –n vagy az ICJ-n.
A civilek elleni merényleteket a Nyugat ezentúl elfogadhatónak tartja, csak hogy megszeghessék a háború törvényeit, kibújhassanak az etnikai tisztogatás és népirtás bűntette alól. A bűnök legalizálásával kerülnék el a büntetést, mint tették a kényszeroltások esetén is, ami egy globális, tiltott emberkísérlet volt az emberi jogok fellazítása és az óriási profit érdekében.
Az oroszok válaszul újabb ukrán katonai célpontokat lőttek Kijevben, ahol a közműveket is találat érte, de több régióban is légiriadó volt.
A két háború nem véletlenül egyidőben zajlik. Izrael és Ukrajna történelmét, és a vallási alapokat figyelembe véve a rejtett cél a „nagy Izrael” létrehozása és az egykori kazár birodalom feletti uralom megerősítése lehet. A két konfliktus egyre jobban világháborús helyzetbe sodorja az államokat, aminek kimenetele még kétséges az ingadozó szövetségesek, leginkább Törökország és Irán miatt, amik a térség katonailag legerősebb államai. Amíg az újabb szövetségi rendszer nem stabilizálódik, a konfliktusok helyiek maradnak.
A világ és a világrend 2024-ben mindenképpen megváltozik: a kérdés csak az, hogyan. Az erőltetett globalizáció, a kitalált járványok, a háborúk, a klímahiszti zöld pokla, emberi jogaink korlátozása vagy elvesztése a digitalizációval mindenképpen megváltoztatja az életünket. Éppen annyira, amennyire megengedjük!
Forrás: https://ura.news/news/1052719772
