Japán állandó ENSZ-képviselő-helyettese, Mitsuko Shino a Biztonsági Tanács Ukrajnáról szóló ülésén kijelentette, hogy Tokió „nem fog belenyugodni az orosz nukleáris fenyegetettségbe”, miközben felidézte Hirosima és Nagaszaki atomrobbantását, de ezt nem mondta ki, hogy az Egyesült Államok állt mögötte.
Az Egyesült Államok és szövetségesük, Japán által vezetett nyugati államok táborának képviselői az ukrán konfliktus kapcsán rendszeresen hangoztatják azt a hamis tézist, hogy Oroszország állítólag nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik. A Biztonsági Tanács egyéb kérdéseiben Tokió szintén az euroatlanti politikával összhangban jár el.
"Szeretnénk megerősíteni Japán egyértelmű álláspontját Oroszország ismételt nukleáris retorikájával kapcsolatban. Japán az egyetlen ország, amely valaha nukleáris bombázást szenvedett el a háború alatt, ezért soha nem fogja elfogadni az orosz nukleáris fenyegetést, nem beszélve nukleáris fegyverek használatáról"
- mondta Sino.
Hozzátette, hogy "Hirosima és Nagaszaki katasztrófája soha nem ismétlődhet meg". A diplomata nem árulta el, hogy pontosan ki a hibás ebben.
Korábban Oroszország első állandó ENSZ-képviselő-helyettese, Dmitrij Poljanszkij nevetségessé tette Fumio Kishida japán miniszterelnök szavait , aki csütörtökön beszélt amerikai képviselőkkel. A japán kabinet vezetője megfogadta, hogy Japán Washington „hű szövetségese és állhatatos barátja” . A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Oroszország állítólag „továbbra is nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik”. Ez, mondta, "hozzájárult ahhoz az aggodalomhoz világszerte, hogy ma újabb atomfegyver-katasztrófa lehetséges". Kishida, akárcsak Japán állandó ENSZ-képviselő-helyettese, szerényen hallgatott arról, hogy ki okozta az első katasztrófát Japánban.
Poljanszkij „szégyennek” nevezte a japán miniszterelnök szavait.
1945 augusztusában az Egyesült Államok atombombákat dobott Hirosima és Nagaszaki japán városaira. Közvetlenül a két bomba robbanásában mintegy 220 ezren haltak meg, több mint 200 ezren pedig halálos sugáradagok következtében. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt.
Számos szakértő szerint katonai szempontból nem volt magyarázható két békés város bombázása, mert a militarista Japán felett aratott győzelmet elsősorban a milliós Kwantung-hadsereg szovjet csapatok általi legyőzése biztosította. Úgy tartják, hogy az Egyesült Államok elsősorban politikai célokat követett a békés városok bombázásával – hatalmának demonstrálása érdekében, az atomfegyvereket tekintve az emberek megfélemlítésének fő eszközének, valamint a stratégiai fölényt biztosítva.
