Két nemrégiben készült úttörő dokumentumfilm leleplezik a műanyagszennyezés "horrorfilmes" valóságát - Meddőség, alacsonyabb tesztoszteronszint...

Két nemrégiben készült úttörő dokumentumfilm – a "We're All Plastic People Now" és a "Plastic People: The Hidden Crisis of Microplastics" – feltárja a műanyagszennyezés mindent átható jelenlétét a környezetben, és azt, hogy ez milyen hatással lehet az emberi egészségre.

A Santa Fe Filmfesztiválon és az SXSW-n bemutatott filmek szakértői interjúkat, személyes történeteket és tudományos kutatásokat tartalmaznak, hogy hangsúlyozzák a műanyagszennyezési válság sürgősségét.

Rory Fielding, az Emmy-díjas "We're All Plastic People Now" rendezője saját családja négy generációjának vérét vizsgálta műanyagból származó vegyi anyagok szempontjából.

A "Plastic People" társrendezője, Ziya Tong a mikroműanyagok rejtett világát és az emberi testre gyakorolt hatását vizsgálta.

A Variety a "Plastic People"-t "a világ egyik legfontosabb dokumentumfilmjének" nevezte, amely "a műanyag lenyűgöző történetét mutatja be, megmutatva nekünk, hogyan vették át fokozatosan az uralmat a cuccok" - de azt is leírta, hogy "horrorfilm, amelyet a gyilkos polimerek támadásának is nevezhettek volna".

"A műanyag a jövő vége"

A műanyagszennyezés mindenütt jelen van, a műanyag részecskék a világ minden sarkában megtalálhatók.

"A levegőben van. A vízben van. Az ételben van. Minden testünkben ott van" - mondja Rolf Halden, Ph.D., az Arizonai Állami Egyetem környezetmérnöke, aki a "Most mindannyian műanyag emberek vagyunk" című filmben jelenik meg.

A dokumentumfilm feltárja a mikroműanyagok felfedezését az emberi placentában, amint arról Dr. Antonio Ragusa olasz kutató beszámolt, aki figyelmeztetett: "Az emberiség számára a műanyag a jövő vége."

Hasonlóképpen, a "Plastic People" feltárja a mikroműanyagok rejtett világát, apró részecskékét, amelyeket a kutatók emberi szervekben, vérben és agyszövetben találtak.

A film szinopszisa megjegyzi, hogy "szinte minden valaha gyártott műanyag darab »mikroműanyagra« bomlik", amelyek "a környezet állandó részévé" válnak.

A film egyik kiemelt szakértője, Rick Smith, Ph.D., a "Lassú halál gumikacsa: A mindennapi dolgok titkos veszélye" társszerzője azt mondta: "Kiderült, hogy a műanyag valójában bennünk van. A gyerekeinkben van."

Tong, egy tudományos újságíró, tesztelte a havat a kertjében, és műanyag töredékeket talált, ami arra késztette, hogy mondja meg gyermekeinek, hogy ne fogjanak hópelyheket.

A "Plastic People" szerint a műanyag olyan, mint "a kapitalizmus megtestesülése. Lehetővé tette azt az anyagi világot, amelyben most élünk. Ezek a csontok, a bőr, a kötőszövet."

A műanyagból származó vegyi anyagok "tönkretehetik a dolgokat az emberi testben"

Mindkét dokumentumfilm a műanyagból származó vegyi anyagoknak való kitettséggel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat vizsgálja.

Dr. Leonardo Trasande, gyermekorvos és a New York-i Egyetem Környezeti Gyermekgyógyászati Osztályának igazgatója a "We're All Plastic People Now" című könyvében a műanyagokban található endokrin rendszert károsító vegyi anyagok hatásáról beszélt, amelyek "meghackelik ezeket a molekuláris jeleket, és a dolgok rosszul mennek az emberi testben".

A filmben Jess Helsley, a Wild Salmon Center Watershed Restoration igazgatója is szerepel, akinél a harmincas éveiben korai kezdetű vastagbélrákot diagnosztizáltak. Helsley részt vett egy tanulmányban, amely mikroműanyagokat talált fiatal rákos betegek vastagbélében.

A "Plastic People" feltárja a lágyítószerek és a különböző egészségügyi problémák, köztük a szívbetegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a rák és a termékenységi problémák közötti kapcsolatot. A film kiemeli a vezető tudósok munkáját, akik "megtalálják ezeket a részecskéket a testünkben: szerveket, vért, agyszövetet és még az újdonsült anyák méhlepényét is".

A dokumentumfilm tartalmaz egy interjút Dr. Pete Myers-szel, az Environmental Health Sciences vezető tudósával, alapítójával és igazgatósági elnökével, aki figyelmeztet: "A műanyagok csodálatos módon hozzájárulhatnak az egészségügyi ellátáshoz, de a műanyagok egészségügyi problémákat is okozhatnak, olyan súlyos egészségügyi problémákat, mint a halál."

Meddőség, alacsonyabb tesztoszteronszint és a csecsemők kockázatai

A "We're All Plastic People Now" a műanyagból származó vegyi anyagok termékenységre és tesztoszteronszintre gyakorolt hatását vizsgálja.

Shanna Swan, Ph.D., a Mount Sinai Kórház Környezeti Orvostudományi és Közegészségügyi Tanszékének professzora megvitatta a "ftalát szindrómát", amely leírja, hogy a férfi nemi szerveket hogyan változtatja meg az anya ftalátoknak való kitettsége, a lágyítók közös osztálya.

Swan elmagyarázta, hogy a ftalátok csökkentik a tesztoszteronszintet, ami "nem teljesen férfiasított" férfiakhoz vezet, akiknek "kevésbé leereszkedett heréik, kisebb péniszük [és] rövidebb anogenitális távolságuk van".

A ftalátok hatása nem korlátozódik a férfiakra. Swan azt mondta, hogy a nőknél "Ha a tesztoszteron bejut ... Amikor nem kellene, vagy több, mint aminek ott kellene lennie, akkor a nő több férfiszerű nemi szervet kezd termelni."

Ez a "nemi különbségek csökkenéséhez" vezet, ahol "a hím kevésbé lesz teljesen férfi, a nő kevésbé teljesen nő" - mondta Swan.

A "We're All Plastic People Now" (Most mindannyian műanyag emberek vagyunk) című tanulmány a mikroműanyagok jelenlétét is feltárja az emberi anyatejben, Ragusa tanulmánya az első, amely kimutatta ezt a jelenséget.

Stacey Colino, a "Visszaszámlálás: Hogyan fenyegeti modern világunk a spermiumok számát, a férfi és női reproduktív fejlődés megváltoztatását és az emberi faj jövőjének veszélyeztetését" társszerzője megosztotta személyes tapasztalatait a műanyag mellszívó tartozékok és palackok használatáról, amelyek valószínűleg mind műanyag eredetű vegyi anyagoknak tették ki gyermekeit.

John Hocevar, a Greenpeace óceánokkal foglalkozó kampányának igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a műanyag "életünk kezdetétől" a részünkké válik.

"Amikor felmelegítjük a tejet egy műanyag palackban, a palackból származó műanyagdarabok egy része a tejbe kerül, amelyet a baba iszik" - mondta.

Az olaj- és gázipari vállalatok motiváltak arra, hogy "fokozzák az emberi élet plasztikáját"

Mindkét dokumentumfilm rávilágít a nagyvállalatok szerepére, különösen az olaj- és gáziparban, a műanyagszennyezési válság fenntartásában.

A "Plastic People" történelmi áttekintést nyújt a műanyag forradalomról, amely a második világháború után jelentősen felgyorsult a cipők, szövetek, készülékek, bútorok és autók terén, mielőtt az eldobható vizes palackok, poharak, öngyújtók és műanyag zacskók mai egyszer használatos korszakához vezetett.

Hocevar a "We're All Plastic People Now" (Most mindannyian műanyag emberek vagyunk) című könyvében kifejtette, hogy "a műanyag 99%-a fosszilis tüzelőanyagokból, olajból és gázból készül. Ez veszélyt jelent az emberi egészségre az út minden lépésénél annak teljes életciklusa során."

A dokumentumfilm Sharon Lavigne, a louisianai RISE St. James alapítójának történetét is bemutatja, aki sikeresen harcolt a világ legnagyobb műanyaggyárának építése ellen a közösségében, amely az ipar és a vegyipari létesítmények magas koncentrációja miatt "Cancer Alley" néven ismert terület része.

Christy Leavitt, az Oceana amerikai műanyagkampány-igazgatója kiemelte az iparág terveit a műanyaggyártás bővítésére. "Azt akarják, hogy... 2060-ra háromszorosára kell növelni a műanyagok mennyiségét – mondta.

Ragusa konkrét vállalatokat hívott fel, köztük a Coca-Colát, a PepsiCo-t és a Nestlét a műanyagok hosszú távú használata miatt.

Smith a "Plastic People" című könyvében azt mondta, hogy egy olyan világgal szemben, amely kevesebb fosszilis tüzelőanyagot használ, az olajtársaságok keresik a módját, hogy fenntartsák nyereségüket, és ezért minden motivációjuk megvan arra, hogy "növeljék az emberi élet plasztikusodását".

"Minden vizes palack egy időzített bomba"

Mindkét dokumentumfilm rávilágít a jelenlegi újrahasznosítási erőfeszítések hiányosságaira a műanyagszennyezési válság kezelésében.

Halden kifejtette, hogy az újrahasznosítás nem életképes megoldás az alacsony újrahasznosítási arány és a műanyagok újrahasznosításának kihívásai miatt.

"Minden vizes palack egy időzített bomba" - mondta Halden, megjegyezve, hogy a műanyagoknak csak egy kis része jut el az újrahasznosító központokba, és még akkor is, az újrahasznosítási folyamat gyakran hatástalan.

"[Az újrahasznosításnak] jelenleg nincs üzleti értelme, ahogyan ösztönözzük a fosszilis tüzelőanyagok használatát az olcsó műanyagok előállításához" - mondta.

Leavitt hangsúlyozta az újratölthető és újrafelhasználható rendszerek felé történő elmozdulás szükségességét. "Az újrahasznosítás nem lesz elég, ezért néhányan ehhez fordulnak megoldásként, de ez nem lesz elég a műanyagok megoldásához."

"Fokoznunk kell a sürgősség szintjét"

Mindkét dokumentumfilm hangsúlyozza az egyéni intézkedések, a kormányzati politikák és a vállalati elszámoltathatóság fontosságát a műanyagszennyezési válság kezelésében.

A "Plastic People"-ben Smith azt mondta: "Annak érdekében, hogy megoldjuk [a műanyag] problémát, fel kell gyorsítanunk a sürgősség szintjét ebben a kérdésben."

A filmben a kanadai Ontario állambeli Bayfield egyik lakosa azt állította, hogy ő az első "műanyagmentes közösség" Észak-Amerikában.

A "We're All Plastic People Now" szakértői és aktivistái hangsúlyozták a műanyagfogyasztás egyéni szintű csökkentésének fontosságát.

Ruth Fielding, a film producerének 93 éves édesanyja azt mondta: "Minden apró dolog segít. Ha nem veszek műanyag zacskót, amikor az élelmiszerboltba megyek, az segít egy kicsit. [De] Én csak egy ember vagyok ... Egyedül nem tudom megmenteni a világot."

Leavitt kiemelte a kormányzati politikák megváltoztatásának szükségességét. Azt mondta, hogy a nemzeti, állami és helyi kormányoknak "meg kell követelniük a vállalatoktól, hogy változtassák meg az egyszer használatos műanyagok előállításának és felhasználásának módját".

Raguza politikai cselekvésre is felszólított. "Ahhoz, hogy ez megváltozzon, olyan politikusokra van szükségünk, akik képesek lesznek megváltozni."

A "Plastic People" hasonlóképpen sokoldalú megközelítésre szólít fel a műanyagszennyezés problémájának kezelésére, egy hatáskampánnyal, amelynek célja "egy megoldásalapú program végrehajtása, amely számos eseményt, oktatási anyagot és cselekvésre való felhívást tartalmaz".

A film weboldalán található egy "Cselekedj" oldal, amely számos petíciót és egyéb forrást tartalmaz, amelyek segítenek az embereknek felhívni a figyelmet a tudatosságra, részt venni és változást elérni a közösségükben.

Facebook-oldalán a "Plastic People" közzétett egy cikket egy "történelmi, világméretű műanyag-szerződésről", amelyet az ENSZ műanyagszennyezéssel foglalkozó kormányközi tárgyalóbizottsága vitat meg, amelynek következő ülésére április 23-29. között kerül sor Ottawában.

Civilek az összefogásért - Kövess minket a Google News oldalunkon