Header Ads Widget

Donald Trump hadat üzent a szólásszabadságot korlátozó platformok ellen, akik önkényesen „álhírként” címkéznek meg információkat.


Donald Trump, az Egyesült Államok újraválasztott elnöke kijelentette, hogy elnöki hivatalba lépése után egyik elsődleges célja lesz a szólásszabadság védelme. Tervei a közösségi hálózatokon megjelenő információkat is érintik. Ezzel kapcsolatban Lovas Miklós, a Századvég kutatóintézet vezető kutatója azt nyilatkozta, hogy Trump lehetőségei korlátozottak, mivel a közösségi média platformok magántulajdonban lévő cégek. 

Mindazonáltal az elnök a kormányzat és a médiacégek közötti kapcsolatok lazítására, bizonyos esetekben akár megszüntetésére is törekedhet. Trump elmondta: 

„Beiktatásom után néhány órával rendeletet írok alá, amely megtiltja, hogy bármely szövetségi minisztérium vagy ügynökség együttműködjön olyan szervezetekkel, vállalatokkal vagy személyekkel, akik az amerikai állampolgárok szólásszabadságát cenzúrázzák, korlátozzák, kategorizálják vagy akadályozzák.”

A szakértő szerint az amerikai médiában és a politikai elitben régóta jelen van egyfajta összefonódás, ami különösen a Demokrata Párt dominanciájával vált jelentőssé az Obama-kormányzat alatt, és amely Biden elnöksége idején tovább erősödött. Az akadémiai intézmények, amelyek Obama idején kezdték el saját ideológiai befolyásuk kiterjesztését, az utóbbi években jelentősen átalakultak – emelte ki Lovas.

A kutató felhívta a figyelmet a DEI-programok (Diversity, Equity & Inclusion, azaz sokszínűség, egyenlőség és befogadás) elterjedésére, amelyeket gyakran a progresszív szemléletű indoktrináció eszközeként használnak.

A közösségi média platformok közül a Facebook az, amely Lovas szerint az elmúlt években leginkább balra tolódott. Az oldalon mesterséges intelligencia alapú cenzúra működik, amely minősíti a megjelenő tartalmakat, sok posztot pedig önkényesen „álhírként” címkéz. Trump ezen gyakorlatnak kíván véget vetni.

Lovas kiemelte, hogy Trump szerint a közösségi platformoknál korábban mélyállami és hírszerzési tisztviselők is pozíciót kaptak. Ennek korlátozására Trump javasolta, hogy egy 7 éves türelmi időt vezessenek be az FBI, CIA, NSA, DNI, DHS és a Védelmi Minisztérium alkalmazottai számára, mielőtt munkát vállalhatnak olyan vállalatoknál, amelyek nagy mennyiségű amerikai felhasználói adatot kezelnek.

Trump továbbá kilátásba helyezte, hogy a cenzúrában közreműködő egyetemek elveszíthetik szövetségi támogatásukat.