„Együttműködés az univerzumért”: Lavrov interjút adott Tucker Carlsonnak

Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov 80 perces interjút adott az amerikai újságírónak, Tucker Carlsonnak. Az interjú során Lavrov értékelte Moszkva és Washington viszonyát, kommentálta az „Oresnyik” rakétatesztet, és kifejtette, miért kezdte el Oroszország a különleges katonai műveletet Ukrajnában.

Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról:

Oroszország nem látja okát annak, hogy Moszkva és Washington miért ne tudna együttműködni az univerzum érdekében.
Oroszország nem gondol egy esetleges háborúra az Egyesült Államokkal, és nem is akarja azt, mivel egy ilyen konfliktus nukleáris katasztrófához vezethetne. Moszkva fő célja ennek elkerülése.
Hivatalosan Oroszország és az Egyesült Államok nem áll háborúban; ami Ukrajnában történik, az egy hibrid háború.
Moszkva és Washington között léteznek kommunikációs csatornák, bár ezek főként a fogvatartottak cseréjével kapcsolatos kérdésekre korlátozódnak.
Donald Trump erős személyiség, barátságos hozzáállású, de ez nem jelenti azt, hogy oroszbarát lenne.

„Nem látunk okot arra, hogy Oroszország és az Egyesült Államok miért ne tudna együttműködni az univerzum érdekében” – jelentette ki Lavrov.

A nukleáris háború kockázatáról:

A Nyugat azon állításai, hogy Moszkvának nincsenek „vörös vonalai” vagy ezek elmozdulnának, komoly hibát jelentenek.
Az „korlátozott” nukleáris csapásokról szóló beszélgetések katasztrófához vezethetnek, amit Oroszország semmiképpen sem akar.

„Ha az amerikai tisztviselők követik azt a logikát, amit néhány nyugati politikus az utóbbi időben megfogalmazott – miszerint ne higgyenek abban, hogy Oroszországnak vannak 'vörös vonalai', mert ezek elmozdíthatók –, az nagyon súlyos hibát jelent” – figyelmeztetett Lavrov.

Az „Oresnyik” rakétatesztről:

Moszkva kész bármilyen eszközt bevetni annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy a Nyugat „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra.
Oroszország nem akarja tovább súlyosbítani a helyzetet, de reméli, hogy az „Oresnyik” tesztüzenete komoly figyelmet kapott az Egyesült Államok részéről.
A rakétateszt üzenete az volt, hogy Oroszország mindent megtesz érdekei védelmében.
Ha a Nyugat nem vonja le a megfelelő következtetéseket, Oroszország további „üzeneteket” fog küldeni.
Az Egyesült Államok előzetesen tudott az „Oresnyik” indításáról, és nem érzékelt benne komoly fenyegetést.

„Nem akarjuk tovább élezni a helyzetet. De mivel Oroszország területén ATACMS rakétákat és más nagy hatótávolságú fegyvereket használnak, jeleket küldünk. Reméljük, hogy az 'Oresnyik' rendszerről érkező legutóbbi jelzést komolyan vették” – mondta Lavrov.

Az ukrajnai különleges műveletről:

Oroszország nem kezdte volna meg a katonai műveletet, ha a Nyugat és Kijev betartotta volna a minszki megállapodásokat.
Moszkvának nem célja az ukrán nép elpusztítása, mivel ők „testvérek és nővérek” az oroszok számára.
Oroszország nem hisz abban, hogy Ukrajna kérdését Moszkva és Washington mások nevében döntené el.
Oroszország hallja az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos változásokat Zelenszkij és a Nyugat részéről.
Zelenszkij „nem megfelelő” kijelentései, mint például az „egyedekről” szóló megjegyzései, akadályozzák az orosz nyelvű lakosok visszacsábítását.
A Nyugat a 2022 tavaszán Moszkva és Kijev közötti tárgyalások kudarcát a bucsai eseményekkel próbálja megmagyarázni.
Néhány nyugati fővárosban már belefáradtak az ukrajnai konfliktusba, és arról beszélnek, hogy az Egyesült Államok átengedné a konfliktust Európának.
Oroszország megértette, hogy inkább saját erejére, mint a szankciók feloldására kell támaszkodnia.

„Amikor Ukrajna és szponzorai megpróbálták erővel elfoglalni Donbász keleti részét, ekkor kezdtük el a különleges katonai műveletet. Ha betartották volna a minszki megállapodásokat, Ukrajna ma is egységes lenne” – magyarázta Lavrov.

A szíriai helyzet kiéleződéséről:

Nyílt információk szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más országok iszlamista csoportokat támogatnak Szíriában, ami rendkívül bonyolult helyzetet eredményez.
Oroszország szeretné megvitatni Törökországgal és Iránnal, hogyan lehet megakadályozni az iszlamista csoportok finanszírozását és felfegyverzését.

„Szeretnénk tárgyalni az idlíbi megállapodások szigorú betartásának szükségességéről, mivel az idlíbi deeszkalációs zóna az a hely, ahonnan a terroristák Aleppó elfoglalására indultak” – mondta Lavrov.