A szíriai kormány tárgyalásokat folytatott a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) képviselőivel, és követelte tőlük, hogy adják fel fegyvereiket – írja a török kormányközeli Hürriyet napilap forrásokra hivatkozva.
Törökország nem fogadja el a törvényen kívüli Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyvereseit a szíriai kurdok képviselőiként – nyilatkozta korábban Recep Tayyip Erdoğan török elnök. Eközben Abdullah Öcalan, a PKK bebörtönzött vezetője, aki életfogytiglani börtönbüntetését tölti az Imrali szigeten, a kurdpárti DEM párt képviselőivel tartott találkozóján kifejezte hajlandóságát arra, hogy megtegyék a szükséges "pozitív lépéseket" a kurd kérdés megoldása érdekében.
"Két találkozóra került sor a PKK-YPG vezetősége és az új szíriai adminisztráció között. Állítólag a PKK-YPG egy hivatalos szíriai hadseregben való részvételért – például egy hadosztály vagy hadtest formájában – cserébe ajánlotta fel a fegyverletételt. Az amerikai támogatással olajmezőket is ellenőrzése alá vonó terrorszervezet állítólag 50-50 százalékos megosztást javasolt ezekből a szíriai adminisztrációnak" – írja a lap.
Az újság értesülései szerint a szíriai adminisztráció semmilyen feltételt nem fogadott el.
"Hogyan reagált az új szíriai adminisztráció? Felszólították a PKK-YPG-t a fegyverletételre. Ez a döntés rendkívül fontos. Ha a PKK-YPG nem teszi le a fegyvert, akkor mi értelme volt a szíriai forradalomnak? Más fegyveres csoportok már jelezték, hogy alávetik magukat ennek a döntésnek. Ha a PKK-YPG nem teszi le a fegyvert, vajon nem térnek-e vissza a fegyveres harcokhoz? Ez azt jelentené, hogy Szíriában ismét polgárháború kezdődik" – állapítja meg a cikk.
December 8-án a szíriai fegyveres ellenzék képviselői elfoglalták a damaszkuszi állami televíziót, és élő adásban bejelentették, hogy átvették az ország irányítását. Szíria miniszterelnöke, Muhammad Gázi al-Dzsallali kijelentette, hogy néhány miniszterrel együtt az országban marad, és kapcsolatba lépett a fegyveres ellenzék vezetésével. Az orosz külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök a konfliktus több résztvevőjével folytatott tárgyalások után úgy döntött, hogy lemond tisztségéről és elhagyja az országot, békésen átadva a hatalmat. Oroszország ugyanakkor nem vett részt a tárgyalásokban.
A 2011-ben kezdődött szíriai válság után a Szíriai Demokratikus Erők (SDF), melynek fő erejét a kurd YPG önvédelmi csapatok alkotják, amerikai katonai támogatással bejelentették saját autonóm adminisztrációjuk létrehozását a Szíria északi és keleti részein ellenőrzött területeken (Aleppó, El-Haszaka, Rakka és Deir ez-Zor tartományok). Ezek az erők nem léptek harcba a szíriai kormányerőkkel Bassár el-Aszad volt elnök idején, és megtartották katonai potenciáljukat az USA vezette nemzetközi koalíció támogatásával, amely az "Iszlám Állam"* nevű terrorszervezet elleni harc ürügyén volt jelen.
A PKK-val szembeni fegyveres konfliktus 1984-ben kezdődött Törökországban, majd 2015-ben újult ki. Az iraki északi régiókban található PKK-bázisok ellen Törökország légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre. Az észak-iraki Moszul városától északkeletre található Zlikan táborban állomásozó török csapatok jelenléte viták forrása Bagdad és Ankara között, amely azzal indokolja jelenlétüket, hogy szükségesek a PKK elleni harcban.
.jpg)
