Európa jelenlegi helyzetéről, a magyar gazdaság szerkezeti problémáiról és az euró bevezetésének veszélyeiről beszélt Dr. Hossó Andrea közgazdász egy hosszabb interjúban. A szakember szerint az Európai Unió egyszerre küzd belső és külső válságokkal, miközben Magyarország egyre szorosabban kívánja sorsát a közösséghez kötni.
„Ha valaha volt olyan pillanat az elmúlt ötszáz évben, amikor meg kellene fontolni a szuverenitásra való törekvést, akkor ez az a pillanat” – fogalmazott.
A közgazdász szerint az Európai Uniót ma gazdasági, politikai és társadalmi feszültségek terhelik, ezért szerinte különösen fontos lenne mérlegelni, milyen mértékben célszerű a nemzeti döntési jogkörök további átadása.
„Gyarmati gazdaságszerkezetben működik Magyarország”
Hossó Andrea szerint a magyar gazdaság egyik alapvető problémája, hogy a termelőkapacitások jelentős része külföldi tulajdonban van.
Állítása szerint a magyar GDP jelentős részét olyan multinacionális vállalatok állítják elő, amelyek döntései nem Magyarországon születnek. Emiatt a hazai gazdaság erősen kitett a külső gazdasági folyamatoknak.
„Túlságosan egyfelé kitett ez a gazdaság. Összeszerelő üzemként működünk, miközben a saját gazdasági adottságainkra épülő fejlődési modell háttérbe szorult” – mondta.
A német autóipar válsága Magyarországot is veszélyezteti
A közgazdász külön kitért arra, hogy Magyarország gazdasága hosszú éveken keresztül jelentős mértékben a német autóiparra épült.
Véleménye szerint ez a modell most egyre több kockázatot hordoz, mivel a német autógyártók komoly versenyhátrányba kerültek.
A problémák között említette:
- a magas energiaárakat,
- az európai ipar versenyképességének romlását,
- valamint a kínai autógyártók előretörését.
„A kínaiak gyakorlatilag átvették a piac jelentős részét, miközben mi továbbra is egy olyan iparágra építjük a gazdaságunkat, amely komoly nehézségekkel küzd.”
A keleti nyitás jó irány lehet, de nem mindegy, hogyan
A szakember szerint önmagában a keleti nyitás gondolata helyes, ugyanakkor annak megvalósítása számos kérdést vet fel.
Egyrészt szerinte a külgazdasági kapcsolatok bővítését nem szabad korrupcióval összekapcsolni, másrészt tisztázni kell, milyen termékeket tud Magyarország exportálni az új piacokra.
„A legfontosabb kérdés az, hogy mit exportálunk. Az összeszerelt német autókat? Vagy valódi magyar termékeket?”
Hangsúlyozta, hogy sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a magyar tulajdonú, exportképes vállalkozások fejlesztésére.
Újra napirenden az euró bevezetése
Az interjú jelentős része az euró bevezetésének kérdésével foglalkozott.
Hossó Andrea szerint ismét erősödik az a politikai törekvés, amely Magyarország eurózónához való csatlakozását szorgalmazza.
A közgazdász azonban úgy véli, hogy az euró mögött elsősorban politikai célok húzódnak meg.
„Az eurót nem azért hozták létre, mert gazdaságilag indokolt volt, hanem azért, hogy még szorosabban összekösse a tagállamokat.”
Miért tartja problémásnak az eurózónát?
A közgazdász szerint az optimális valutaunió feltételei Európában nem teljesülnek.
A tagállamok:
- eltérő gazdasági szerkezettel rendelkeznek,
- különböző fejlettségi szinten állnak,
- más gazdasági ciklusokban mozognak.
Ezért szerinte nem lehet ugyanazzal a monetáris politikával minden ország problémáit kezelni.
Példaként említette, hogy míg egy magas inflációval küzdő gazdaságban kamatemelésre lehet szükség, addig egy recesszióban lévő ország éppen alacsonyabb kamatokat igényelne.
Görögország figyelmeztető példa
Hossó Andrea szerint a 2008-as pénzügyi válság és az azt követő euróválság világosan megmutatta az eurózóna gyengeségeit.
Különösen Görögország esetét emelte ki, amely súlyos adósságválságba került.
A közgazdász szerint az euró nem védte meg az országot a gazdasági összeomlástól, és az Európai Unió válságkezelése sem bizonyult sikeresnek.
Állítása szerint a görög lakosság életszínvonala a válság után hosszú időre jelentősen visszaesett.
Az euró nem tesz automatikusan gazdaggá egy országot
A közgazdász szerint téves az a nézet, hogy az euró bevezetése önmagában jólétet teremt.
„Nem attól lesz valaki gazdag, hogy eurója van. Az erős valuta a gazdasági teljesítmény következménye, nem annak oka.”
Úgy véli, a gazdasági felzárkózás alapja a termelékenység növelése, az innováció és a versenyképes vállalkozói szektor kialakítása.
A nemzeti valuta a gazdaság állapotának jelzője
Hossó Andrea szerint a saját fizetőeszköz fontos gazdaságpolitikai eszköz.
A forint árfolyama visszajelzést ad a gazdaság állapotáról, míg az euró bevezetése után ez a jelzőrendszer részben megszűnne.
Szerinte Magyarország jelenlegi gazdasági szerkezete nem teszi indokolttá az euró gyors bevezetését.
„Nem szabad ennyire ostobának lenni”
Az interjú végén a közgazdász arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági kérdéseket nem szabad politikai szlogenek alapján megítélni.
Álláspontja szerint Magyarországnak elsősorban saját gazdasági erejét kellene növelnie, diverzifikálnia kellene külgazdasági kapcsolatait, és nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a hazai vállalkozások megerősítésére.
„A pénznem önmagában nem oldja meg egy ország problémáit. A valódi kérdés az, hogy milyen gazdaság áll mögötte.”
Hossó Andrea: Nemcsak gazdasági, hanem kulturális válság is zajlik
A közgazdász szerint Magyarország problémái túlmutatnak a gazdasági nehézségeken. Az interjúban egy, az idei érettségihez kapcsolódó vitát említett példaként arra, hogy szerinte a kulturális önazonosság kérdése is egyre nagyobb kihívást jelent.
Hossó Andrea felidézte azt a médiában megjelent esetet, amikor egy érettségiző diák amiatt panaszkodott, hogy Wass Albert egyik művét kellett elemeznie a magyarérettségin. A diák szerint a szerző szerepeltetése politikai szándékot tükrözött.
A közgazdász értetlenül fogadta a kritikát.
„Én megszólalni sem tudtam. Miből kellene érettségizni? Vagy egyáltalán nem kellene magyarból érettségizni?” – tette fel a kérdést.
Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Wass Albert a magyar irodalom kiemelkedő alakja, akinek művei fontos részét képezik a nemzeti kulturális örökségnek.
„Wass Albert a magyar irodalom egyik legcsodálatosabb, leglélekemelőbb és legkifejezőbb írója. Nekem az összes könyve megvan” – mondta.
A közgazdász szerint különösen aggasztó lenne, ha a diák véleménye szélesebb generációs szemléletet tükrözne.
„Remélem, hogy nem ő képviseli a magyar ifjúság nagy részét. De ha igen, akkor megnézhetjük magunkat mint ország” – fogalmazott.
A Mazsihisz is nyilatkozott
Hossó Andrea kitért arra is, hogy emlékei szerint a témában a Mazsihisz is megszólalt, és azt a reményét fejezte ki, hogy Wass Albert művei a jövőben nem szerepelnek majd érettségi tételként.
A közgazdász ezt elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélte, hogy a magyar oktatás tartalmáról elsősorban a magyar szakmai és oktatási közösségnek kell döntenie.
„Akkor ki dönti el, hogy mi lehet érettségi tétel Magyarországon, és mi a baj Wass Alberttel?” – tette fel a kérdést.
Szerinte a vita jól mutatja, hogy a gazdasági problémák mellett identitásbeli és kulturális kérdések is egyre hangsúlyosabban jelennek meg a közéletben.
Hazánkban rengeteg honfitársunk van, aki nem ismeri történelmünket, és nem tudja, mitől szenved, miért csalódik újra és újra a politikai vezetésben, illetve milyen lehetőségek vannak a kezében. Ez nem véletlen. Erről mélyen hallgatnak a politikusaink. Itt az ideje kezünkbe venni a sorsunkat. Nem engedhetjük meg, hogy magyar zászlók mögé bújva tovább pusztítsák hazánkat, amihez megvan minden jogunk, sőt kötelességünk ellenállni minden pusztításnak, ami az országban történik. https://www.napitema.com/2026/04/rossz-hir-nemzetgyuloloknek-es-hazug.html
.png)
