Egy muszlim férfi elutasított állásinterjúja kapcsán a svéd diszkriminációs ombudsman (DO) döntése vitákat váltott ki. A férfi nem kapott lehetőséget a stockholmi tömegközlekedési vállalatnál, miután kijelentette, hogy vallása miatt nem fogadja el a nemek közötti egyenlőség svéd normáit, például nem hajlandó kezet fogni nőkkel. A DO a férfi mellé állt, és elítélte a vállalatot, amiért megtagadta tőle az interjú lehetőségét.
Az eset részletei
A férfi biztonsági őrként jelentkezett a Stockholms Lokaltrafik (SL) vállalathoz, és behívták állásinterjúra. Az interjú előtt azonban közölte, hogy vallási meggyőződése miatt nem tud egyenrangúan bánni nőkkel. Az SL erre lemondta az interjút. A férfi hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva panaszt tett a DO-nál.
A DO közleményében hibásnak minősítette az SL döntését, mondván, hogy a férfit ennek ellenére be kellett volna hívni az interjúra. A férfi azzal érvelt, hogy vallási nézetei nem befolyásolják a munkáját, és munkakörében nem lenne szükség nőkkel történő fizikai érintkezésre.
Az SL ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a biztonsági őrök munkája során előfordulhatnak ilyen helyzetek, és a cég elkötelezett a semlegesség és egyenlőség mellett. Úgy vélték, hogy a nőkkel szembeni diszkriminatív hozzáállás nem összeegyeztethető vállalati értékeikkel.
A DO álláspontja
A diszkriminációs ombudsman szerint a férfi vallási meggyőződéséből fakadó magatartása nem tekinthető problémának. A döntés indoklása szerint a kézfogás nem alapvető elvárás, mivel vannak más tiszteletteljes üdvözlési formák is.
A DO honlapján nem található információ arról, hogy a vállalatnak kártérítést kellett-e fizetnie az ügyben.
Korábbi esetek: Vallási szimbólumok és munkáltatói szabályok
Egy hasonló ügyben egy muszlim nő fordult a diszkriminációs ombudsmanhoz, miután egy légitársaság szabályzata miatt nem viselhette fejkendőjét egy toborzási képzésen. A cég egységes szabályai tiltották a vallási ruházatot, és a nő a szabályok megszegése miatt nem vehetett részt a képzésen.
A DO ebben az esetben is a panaszos mellé állt, és kártérítést követelt a nő számára. Indoklásuk szerint a szabályok aránytalanul érintik a vallási öltözéket viselő muszlim nőket, és ezek az előírások hátrányosan befolyásolják vallásszabadságukat.
Lars Arrhenius, a diszkriminációs ombudsman, hangsúlyozta: a vallásszabadságnak és az egyenlőségnek kiemelt szerepet kell kapnia a munkáltatói érdekekkel szembeni mérlegelés során. A DO 150 000 svéd korona kártérítés megfizetését kérte a nő számára.
Viták a döntések körül
A DO döntései széles körű vitát váltottak ki Svédországban, ahol a nemek közötti egyenlőség és a vallásszabadság összehangolása továbbra is komoly kihívás. Az esetek rávilágítanak arra, hogy az egyéni vallási meggyőződések és a munkahelyi szabályok ütközése milyen érzékeny kérdéseket vethet fel a modern társadalomban.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
MIT MOND A KORÁN ÉS A TALMUD A NŐKRŐL?https://www.napitema.com/2016/08/mit-mond-koran-es-talmud-nokrol-es.html
.png)
.webp)
