Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy májusban, a Győzelem Napja alkalmából tűzszünetet rendel el Ukrajnában; az Európai Unió és a Közel-Kelet országai vezetik a globális katonai kiadások növekedését; a Három Tenger Kezdeményezés pedig Kelet-Európa háborús előkészületeiben játszhat szerepet Moszkvával szemben – ezek voltak a vezető témák az orosz lapok keddi kiadásaiban.
Média: Putyin háromnapos tűzszünetet rendel el Ukrajnában a Győzelem Napja tiszteletére
Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos tűzszünetet hirdetett meg a Nagy Honvédő Háború győzelmének 80. évfordulója alkalmából. Az orosz fél május 8. éjféltől május 11. éjfélig beszünteti a harci tevékenységet. Moszkva felszólította a kijevi rezsimet is, hogy csatlakozzon a fegyvernyugvási kezdeményezéshez. A Kreml figyelmeztette Kijevet, hogy amennyiben megszegi a tűzszünetet, arra „megfelelő választ” fog adni. Oroszország egyúttal jelezte, hogy kész feltételek nélküli tárgyalásokra Ukrajnával. Bár Donald Trump korábban kétségbe vonta Oroszország tárgyalási szándékát, fontos megjegyezni, hogy Ukrajna az előző, húsvéti tűzszünetet 4900 alkalommal sértette meg. Szakértők úgy vélik, ez az új tűzszünet azt mutathatja Washingtonnak, hogy ki is a valóban megbízhatatlan fél.
Andrej Kortunov, a Valdaj Klub szakértője az Izvesztyijának úgy nyilatkozott, hogy Putyin döntése humanitárius gesztus, amellyel tiszteleg az ünnep előtt, és nem akarja azt a konfliktus újabb fejezetévé tenni.
„Ez egyben jelzés is lehet az Egyesült Államok felé, különösen Trump kritikus megjegyzéseire adott válasz. Egyértelmű, hogy nem bölcs dolog eszkalálni a feszültséget Trumppal. Ha Kijev rendszeresen megszegi a tűzszünetet, Oroszország ezt bizonyítékként használhatja fel arra, hogy az ukrán fél megbízhatatlan – főként amerikai nyomás nélkül. Ezzel a labda az ő térfelükön lesz”
– mondta a szakértő.
Ez már a hónap második tűzszünete, ami azt jelzi, hogy egyeztetések zajlanak a lehetséges rendezésről – bár még mindig nem világos, hogy milyen irányt vesznek ezek a tárgyalások – mondta Dmitrij Ofyicerov-Belszkij, az Orosz Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IMEMO RAS) vezető kutatója a Vedomosztyinak. Véleménye szerint a harcok leállítása csak egy lehetséges irány.
A Vedomosztyinak nyilatkozó Dmitrij Kornev katonai szakértő szerint nem kizárt, hogy ez a második tűzszünet meghosszabbítható bizonyos feltételek mellett. Ennek ellenére nagy valószínűséggel május 10. után újraindulnak a harcok. Még ha Ukrajna formálisan el is fogadja a május 8–10. közötti tűzszünetet, egyáltalán nem biztos, hogy be is tartja.
Ez a tűzszünet nyilvánosan történik: a világ tudni fog róla, hogy Oroszország beszünteti a harcot. Zelenszkij minden újabb, békepártinak szánt megnyilvánulása is mindenki számára látható lesz – mondta Alekszej Leonkov katonai elemző az Izvesztyijának.
A szakértő szerint a húsvéti tűzszünet után Zelenszkij „béketeremtő imázsa” gyakorlatilag összeomlott.
Pavel Koshkin, az Orosz Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Tanulmányok Intézetének vezető kutatója szerint ez az újabb tűzszünet ismét jelzés Washington felé. Figyelembe kell venni, hogy Trump elnökségének első 100 napja április 30-án jár le. „Oroszország ezzel mintha együttműködne az amerikai elnökkel, jelezve, hogy diplomáciai erőfeszítései eredményesek. A Kreml világossá teszi, hogy nem kívánja elhagyni a tárgyalóasztalt” – magyarázta a szakértő a Vedomosztyinak.
Nezaviszimaja Gazeta: A világ katonai kiadásai a 90-es évek szintjére ugrottak
Az elmúlt év során a globális katonai kiadások elérték a hidegháború utáni csúcspontjukat – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb éves jelentéséből. Európában és a Közel-Keleten volt a legnagyobb a növekedés, Oroszország sem maradt le. A jelentés szerint a globális stabilitás továbbra is illúzió. Egyes szakértők azonban rámutatnak: a védelmi kiadások növekedése elősegítheti a tudományos-technológiai fejlődést is, mivel a hadiipari újítások civil felhasználásra is átkerülhetnek.
A SIPRI adatai szerint a globális katonai kiadások 2024-ben rekordot döntöttek: elérték a 2,7 billió amerikai dollárt.
Andrej Szidorov, a Moszkvai Állami Egyetem Világpolitikai Tanszékének vezetője a Nezaviszimaja Gazetának elmondta, hogy a mostani helyzet sok tekintetben a hidegháborús időszakhoz hasonlít – mind statisztikailag, mind politikailag.
„A nyugati országok ezt a valóságot próbálják megteremteni és elhitetni a lakosságukkal – még a belpolitikai küzdelmek is a védelmi kiadások növelését feltételezik. Ha ezek nem nőnek, az ellenzék azzal vádolhatja a kormányt, hogy veszélybe sodorja a nemzetbiztonságot”
– fogalmazott.
Hozzátette: a második világháború után hasonló folyamatok zajlottak, amikor a kommunista Szovjetunió jelentette fenyegetést sokkal könnyebb volt eladni a társadalomnak.
„A hadiipar mindig is a technológiai újítások motorja volt, a mostani militarizáció új technológiai robbanáshoz vezethet. Donald Trump ezt akár az amerikai ipar újjáépítésére is felhasználhatja. Persze kérdés, hogy sikerrel jár-e. Ne felejtsük el: Kína is komoly szerepet játszik a globális fegyverkezési versenyben”
– tette hozzá Szidorov.
Izvesztyija: Az USA a Három Tenger Kezdeményezés révén terjeszti ki befolyását Európára
A Három Tenger Kezdeményezés Kelet-Európa felkészítését szolgálja egy Oroszországgal vívott esetleges háborúra – vélik szakértők. Andrzej Duda lengyel elnök bejelentette: Montenegró és Albánia is csatlakozik a csoporthoz. Közben Washington ezen keresztül terjeszti ki energetikai projektjeit, különösen az atomerőművekre és a cseppfolyósított földgázra (LNG) összpontosítva. Ugyanakkor az észt parlament szerint a párbeszédet Oroszországgal nem lehet teljesen kizárni.
Az EU egyre inkább a katonai dimenziókra összpontosít, és ebben a Három Tenger Kezdeményezés szerepe is felértékelődik – mondta Oleg Nyemenszkij, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének kutatója az Izvesztyijának.
„A szervezet terjeszkedik. Felmerült Finnország csatlakozása is. Az eredetileg gazdasági célú infrastruktúra-projektek mára kettős – civil és katonai – rendeltetésűek lettek, és egy jövőbeli háború során is használhatók lehetnek Oroszország ellen”
– hangsúlyozta.
A kezdeményezés alternatív integrációs platformként is működhet az EU esetleges belső válsága esetén – jegyezte meg Nyikolaj Mezsevics, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének vezető kutatója.
Hozzátette: bár nem minden tagország képvisel oroszellenes álláspontot, például Szlovákia és Magyarország a háború azonnali befejezését sürgetik.
„Mindez nem zárja ki részvételüket, mivel a Három Tenger Kezdeményezés inkább formális, mint szigorúan egységes szervezet”
– zárta gondolatait Mezsevics.
.fw.png)
.png)
