Rendkívüli sajtótájékoztatón ismerte el Karácsony Gergely: a főváros pénzügyileg padlóra került. A főpolgármester szerint a helyzetért a kormány a felelős, miközben a Fidesz–KDNP szerint Karácsonyék „csődkoalíciója” tette tönkre Budapestet.
Tízmilliárdos inkasszó, fizetésstop és válságmenedzsment
Drámai bejelentésekkel állt a nyilvánosság elé Karácsony Gergely, miután a Magyar Államkincstár inkasszált 10,2 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat számlájáról a szolidaritási hozzájárulás következő részleteként.
„Ma kénytelen voltam leállítani három közszolgáltató kifizetéseit” – jelentette ki Karácsony, aki szerint ez az összeg „törvénytelenül” és „erkölcstelenül” került levonásra. A főváros azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújtott be, de a kormány szerint ennek nem volt akadályozó hatása.
A főpolgármester szerint politikai utasításra hajtották végre az inkasszót, és hivatali visszaélés gyanúját is felvetette. Eközben felállított egy likviditási munkacsoportot, hogy a város ne váljon teljesen fizetésképtelenné. Prioritás jelenleg a dolgozók bérének kiutalása, ám a járulékokra már nincs fedezet – csak a nettó béreket tudják átutalni.
Készen állnak a vészforgatókönyvek, BKK-vezér lemondott
A BKK már dolgozik a legrosszabb forgatókönyvön – akár a közösségi közlekedés korlátozására is sor kerülhet, ha nem sikerül megállapodásra jutni. Karácsony elmondása szerint „drámai” lehetőségek is az asztalon vannak. A főpolgármester megerősítette: Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója lemondott, amit el is fogadott.
Kormány: a törvény mindenkire vonatkozik
A Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontja egyértelmű: a szolidaritási hozzájárulást mindenkinek meg kell fizetni. „Senki sem áll a törvény felett” – írta közösségi oldalán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint az inkasszó jogos és jogszerű volt, mivel adóbeszedési eljárásról van szó, nem közigazgatási döntésről.
Szentkirályi Alexandra: „A Karácsony–Tisza tandem egy év alatt csődbe vitte a fővárost”
A Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra kemény szavakkal reagált: szerinte Karácsony és a mögötte álló Tisza Párt alig egy év alatt tette működésképtelenné Budapestet. Emlékeztetett, hogy 214 milliárdos tartalékkal és megduplázott iparűzési adóbevétellel vették át a várost.
„Ötvenmilliárdos lyukat terveztek be a költségvetésbe, majd ugyanekkora összeget elköltöttek a Rákosrendezői területre – eredmény: csőd” – írta közösségi oldalán.
Karácsony: nem mondok le
Karácsony Gergely újságírói kérdésre megerősítette: nem tervezi lemondását, bár egyre nagyobb a nyomás a fővárosi vezetésen. Azt is kijelentette: a kormánynak csőd esetén át kellene vennie a közszolgáltatások működtetését.
Közben az ellenzék és a kormány között kiújult a régi vita: ki viszi csődbe a várost – és ki tartja életben? A fővárosiak viszont egyre inkább a saját bőrükön érzik a válság hatásait: megszorítások, leállított szolgáltatások és fizetésképtelenség fenyegeti Budapestet.
Elemzés: Ismét csőd, ismét baloldal – véletlen vagy minta?
A budapesti pénzügyi összeomlás nemcsak számszaki kérdés, hanem politikai következmény is. Nem ez az első alkalom, hogy baloldali vezetés alatt kerül csődközeli állapotba a főváros – vagy az ország egésze.
Sokakban merül fel a kérdés: miért van az, hogy ha a balliberális oldal kerül hatalmi pozícióba, rendre pénzügyi káosz, felelősséghárítás és megszorítás követi? A jól ismert forgatókönyv szerint a gazdasági romlás után a kormányzás átkerül egy másik politikai oldalra, amelynek első dolga a romok eltakarítása, miközben folyamatos bírálatot kap az előző ciklusban elkövetett hibák helyrehozása miatt.
Szakértők szerint ez nem véletlen. A kritikusok úgy látják, a baloldali politikai erők nem a nemzeti érdekeket, hanem ideológiai vagy gazdasági csoportérdekeket szolgálnak ki – sokszor a közpénzek rovására. Több kormányzati ciklus tanulsága is alátámasztani látszik: a baloldali vezetés alatt az ország és a főváros pénzügyei újra és újra instabillá válnak, függetlenül külső válságoktól vagy globális hatásoktól.
A mostani fővárosi csőd is beleillik ebbe a mintázatba. A vádak szerint Karácsony Gergely és támogatói nem a város érdekeit képviselik, hanem politikai ambíciókat és pártkötelezettségeket szolgálnak ki, miközben a budapestiek mindennapi élete kerül veszélybe.
Egyes vélemények szerint az ország számukra nem több mint egy ingatlanfejlesztési projekt vagy politikai eszköz – nem pedig közösség, amelyért felelősséget kellene vállalni. A nemzeti érdek háttérbe szorul, helyette olyan kezdeményezések és csoportok támogatása kerül előtérbe, amelyek sokak szerint kárt okoznak a társadalmi kohéziónak és a gazdasági stabilitásnak is.
A budapesti pénzügyi válság tehát nemcsak számokról, hanem politikai karakterről is szól – és ez a vita még korántsem ért véget.
Miért van az, hogy a balliberális oldal folyamatosan mindent és mindenkit támogat, ami szöges ellentétben áll a nemzeti érdekekkel?
Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Hatlaczki Balázs) Fotó: Hatlaczki Balázs
.png)
