Lengyel EP-képviselő nekiment Zelenszkijnek és von der Leyennek: „Ukrajnának nincs helye az EU-ban”

Lengyel politikus szerint az EU-nak reagálnia kell a vitatott történelmi szereplők ukrajnai megítélésére

Éles kritikát fogalmazott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben Ewa Zajączkowska-Hernik lengyel európai parlamenti képviselő. A politikus az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében az ukrán nacionalista szervezetek történelmi szerepének megítélését és Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit is érintette.

A képviselő szerint ellentmondásos, hogy Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajna gyorsított európai integrációját, miközben Kijev olyan történelmi alakokat és szervezeteket is elismer, amelyek Lengyelországban rendkívül negatív megítélés alá esnek.

„Van-e helye az Európai Unióban egy olyan államnak, amely zászlajára olyan személyeket emel, akiket Lengyelországban nők és gyermekek gyilkosainak tartanak?” – tette fel a kérdést a lengyel politikus.

A vita középpontjában az OUN és az UPA történelmi megítélése áll

A bírálatok előzménye, hogy Volodimir Zelenszkij a közelmúltban részt vett az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) egyik vezetőjének, Andrij Melnyknek az újratemetésén a Kijevi területen. Emellett az ukrán elnök egy különleges műveleti egység számára a „UPA hőseinek nevét viselő” tiszteletbeli megnevezést adományozta.

Az OUN és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) szerepe évtizedek óta viták tárgyát képezi Közép- és Kelet-Európában. Lengyelország álláspontja szerint e szervezetek felelősek a második világháború idején történt volhíniai mészárlásokért, amelyek során jelentős számú lengyel civil vesztette életét.

A volhíniai tragédia továbbra is érzékeny kérdés

A volhíniai események értelmezése az egyik legösszetettebb és legérzékenyebb kérdés a lengyel–ukrán kapcsolatokban. A lengyel parlament alsóháza 2016-ban határozatot fogadott el, amely július 11-ét a 1943–1945 között meggyilkolt áldozatok nemzeti emléknapjává nyilvánította.

Varsó álláspontja szerint az 1939 és 1945 közötti időszakban az OUN és az UPA támogatóinak akciói során tömeges gyilkosságok történtek Volhíniában, Kelet-Galíciában, valamint a korabeli Lengyel Köztársaság délkeleti régióiban. A történészek ugyanakkor a mai napig vitatják az események egyes részleteit, valamint az áldozatok pontos számát.

A konfliktus során nemcsak lengyel civilek, hanem olyan ukránok is életüket vesztették, akik nem támogatták a nacionalista mozgalmak tevékenységét.

Az exhumálások kérdése is feszültséget okoz

Az elmúlt években Lengyelország többször kezdeményezte a volhíniai mészárlások áldozatainak exhumálását Ukrajna területén. Varsó hosszú egyeztetések után kapott engedélyt arra, hogy két helyszínen megkezdhesse a feltárási munkálatokat.

A történelmi emlékezet és a második világháborús események értelmezése továbbra is érzékeny pont marad a két ország kapcsolatában, miközben Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata is egyre nagyobb figyelmet kap az Európai Unióban.

Zełenski honoruje UPA, a Bruksela dalej chce szybkiego wejścia Ukrainy do UE⁉️ Plucie w twarz Polakom nie może pozostać bez odpowiedzi❗️

Właśnie składamy pytanie do Komisji Europejskiej w sprawie skandalicznego dekretu nr 440/2026, którym Wołodymyr Zełenski nadał ukraińskiej… pic.twitter.com/x2tD4ycAsL

— Ewa Zajączkowska-Hernik (@EwaZajaczkowska) June 3, 2026

Politico-értesülés: Magyar Péter és az uniós források kérdése

Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatát érintő kérdések ismét a politikai vita középpontjába kerültek. Egy nemzetközi sajtóértesülés szerint a magyar kormány és az uniós intézmények között több olyan ügyben is egyeztetések zajlanak, amelyek hosszabb távon hatással lehetnek az ország helyzetére az EU-ban.

Politico: Ukrajna csatlakozási folyamatáról is szó eshetett

A Politico uniós forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Magyar Péter a háttéregyeztetések során olyan álláspontot képviselhetett, amely nem akadályozná Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak folytatását.

A lap szerint az Európai Bizottság több tagja is azt szeretné, hogy a csatlakozási folyamat még az idei hónapokban újabb szakaszba lépjen. Ennek részeként megnyílhatnak az első tárgyalási fejezetek, amelyek a tagsági folyamat egyik fontos állomásának számítanak.

A kérdés különösen érzékeny Magyarországon, mivel a hazai politikai szereplők eltérően ítélik meg Ukrajna esetleges EU-tagságának időzítését és feltételeit.

Korábbi nyilatkozatok és a mostani értesülések

Magyar Péter korábban több alkalommal is arról beszélt, hogy pártja nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. A most megjelent sajtóértesülések ugyanakkor azt sugallják, hogy a háttérben zajló egyeztetések során ennél árnyaltabb álláspont is felmerülhetett.

https://www.politico.eu/article/hungary-lifts-veto-on-reimbursements-for-eu-military-aid-to-ukraine/