Header Ads Widget

Dákok, csodabarlangok és a magyar gyűlölet: Románia kollektív téveszméje és hazugságokra épült történelme




Miközben a hazai liberális elit gyakran hivatkozik Romániára mint a régió egyik sikeres és nyugatosodó példájára, keveset beszélünk arról az ideológiai alapról, amely a román nemzettudatot a mai napig meghatározza. Ez pedig nem más, mint a történelmi torzításokra épített nemzeti identitás és a vele szoros összefüggésben álló, patológiás mélységű magyarellenesség.

A gyűlölet gyökerei: amikor az identitás a magyarok ellen épül
A rendszerváltás óta eltelt több mint három évtized sem volt elegendő ahhoz, hogy a román közéletből eltűnjön a magyarokkal szembeni mély bizalmatlanság és ellenségesség. Legyen szó baloldali vagy jobboldali pártról, a magyarellenes attitűd szinte alaptézisnek számít – különösen Erdély kérdésében.

A román sovinizmusban máig él a kép, hogy a magyarok örökös ellenségek, betolakodók, akik "elvettek" valamit. Mindez különösen groteszk annak fényében, hogy éppen Románia profitált történelmi árulásaiból – 1916-ban hátba támadta Magyarországot, és jutalmul megszerezte Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot. Ezek a térségek Trianon előtt fejlettebbek voltak, mint a regáti (havasalföldi és moldvai) területek. És mégis: a sérelempolitika tovább él.

Dákoromán mítosz – legendák, amelyekre államot építettek
Románia nemzeti önképének egyik sarokköve az úgynevezett dákoromán kontinuitás elmélete. Eszerint a románok a romanizált dákok leszármazottai, és már kétezer éve a mai területeiken élnek. Csakhogy ez az elmélet történelmileg megalapozatlan.

A román nyelv szókincsének jelentős része szláv, török, görög és magyar eredetű. A 19. század nyelvészei, például Alexandru Cihac szerint a dák eredet teljesen hiányzik a románból. Mégis, a nyelvi latinizálást tudatosan erőltették, és ezzel próbálták visszamenőlegesen is "rómaivá" tenni a nemzetet.

A történelem meghamisítása: Erdély és az „őshonos” románok mítosza
A román történetírás egyik legnagyobb trükkje az, hogy Erdélyt saját ősi földjének állítja be – dacára annak, hogy az írott források szerint a románok csak a 13. században jelentek meg itt, jobbágyként a magyar egyházi és földesúri birtokokon.

A Váradi Regestrumban, amely a 13. századi Erdély és Kelet-Magyarország egyik legfontosabb forrása, egyetlen román eredetű név sem szerepel. A románok tömeges betelepülése jóval későbbi folyamat – ennek ellenére ma már minden december 1-jén „ünnepélyesen” elmondják: már a magyarok előtt is itt éltek.

Ál-hősök és mítoszgyártás: Vitéz Mihálytól Avram Jankuig
A román nemzeti panteon hősei közül sokan valójában brutális mészárlásokhoz és árulásokhoz köthetők. Vitéz Mihály – akit „a román nép egyesítőjeként” ünnepelnek – rövid, öt hónapos személyes unióban „egyesítette” Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet, mielőtt a Habsburgok megbízásából saját sátrában ölték meg. Hőstettek helyett fosztogatás és magyar falvak kifosztása kötődik a nevéhez.

De ott van Avram Iancu is, akit a román kultuszban hősként tisztelnek, noha csapatai több mint 7500 erdélyi magyart mészároltak le 1848-49 során, többségüket védtelenül. Ez a tragédia nemzeti emlékezetünkben népirtásként él – míg Romániában szobrokat emelnek Jankunak.

Modern román identitás: Ceaușescu öröksége él tovább
A Ceaușescu-rezsim nem egyszerűen egy kommunista diktatúra volt, hanem egy sajátosan etnonacionalista projekt. A rendszer egyfajta szintézise volt a lenini centralizmusnak és a nemzeti sovinizmusnak. Az etnikai homogenizálás, a falurombolás, a magyar kisebbség jogainak eltiprása mind e korszak termékei – és ennek szellemi öröksége ma is jelen van.

A rendszerváltás sem hozott valódi fordulatot: a magyarok elleni bizalmatlanság, a gyanúsítgatás, az autonómia elutasítása ma is a román politikai közbeszéd része. A Ceaușescu utáni időszak egyetlen jelentős pillanata, amikor a magyarok irányították a történelmet, az 1989-es temesvári forradalom kezdete volt – amelyet történetesen magyarok indítottak el.

A mítoszokra épülő nemzettudat és annak veszélyei
A román sovinizmus nem csupán történelmi frusztráció, hanem politikai eszköz. Egy nemzet, amely múltját hamis legendákra és gyűlöletre építi, sosem lesz képes valódi megbékélésre. Érdemes lenne végre őszintén szembenézni a múlttal – Romániában is.





ROMÁNIA MIKORTÓL LÉTEZIK?





A románok között is vannak, akik ismerik történelmünket!




A magyar nyelv egy kódolt kozmikus ősnyelv!