Berobban a geotermikus energia korszaka Magyarországon – a Budapest Airport területén elindult az első geotermikus kút fúrása, ezzel új szintre léphet az ország egyik legzöldebb energetikai irányvonala. A projekt azonban csak a kezdet: a hatóságok, a kormány és a befektetők egyszerre mozdultak rá a földhő kiaknázására, nemcsak hőellátás, de hosszú távon akár villamosenergia-termelés céljából is.
Földhő a kifutópálya alatt – a repülőtér zöldítése megkezdődött
A Budapest Airport új beruházása nemcsak mérföldkő a repülőtér szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében – akár 90%-kal is mérséklődhet –, hanem szimbolikus is: a föld alól fakadó energia jelképezi a teljes hazai geotermikus ágazat újraindulását. A fúrásokat az állami tulajdonú Rotaqua Kft. végzi, a projektet az Arctic Green Terv Kft. vezeti, a háttérkutatásban pedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is részt vesz.
120 engedélykérelem, 75 kutatási engedély – elindult a geotermikus boom
„Geotermikus forradalom zajlik” – fogalmazott Nagy László, az SZTFH elnöke. És a számok valóban forradalmiak: több mint 120 engedélykérelem futott be, 75-nél is több kutatási engedélyt adtak ki, jelenleg 40 helyszínen zajlanak fúrások. Az első hasznosítási szerződés is megszületett: az MTK sportkomplexuma immár földhővel fűt.
Magyarország geológiai adottságai kiválóak, Budapest pedig „a fürdők városa” – nem véletlen, hogy a szakemberek óriási potenciált látnak a földhőben. A cél: tíz év alatt évi egymilliárd köbméter földgáz kiváltása geotermikus energiával.
Az állam három fronton is támogatja a földhőforradalmat
A geotermikus energia terjedésének legnagyobb akadálya a mélyfúrások kockázata és költsége – egy-egy próbafúrás akár egymilliárd forintba is kerülhet, miközben nincs garancia a sikerre. Steiner Attila energetikai államtitkár szerint éppen ezért új támogatási csomagot készít a kormány:
- Kockázatcsökkentő kompenzáció: ha a fúrás sikertelen, az állam részben megtéríti a beruházás költségeit.
- Hálózati csatlakozás támogatása: kamatmentes hitel a termelőkutak rendszerbe kapcsolására.
- Villamosenergia-termelés ösztönzése: 12 milliárdos keret a földhőerőművek fejlesztésére.
Az intézkedések összértéke akár 50 milliárd forintra is rúghat.
A Jedlik Ányos-programmal a duplájára nőhet a földhőfelhasználás
A kormány 2030-ra megduplázná a földhő hazai felhasználását, a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében több mint 440 milliárd forintnyi pályázati támogatás áll rendelkezésre az energetikai fejlesztésekre. A 10 pályázatból 3 kifejezetten a geotermikus beruházásokra fókuszál, de egy negyedik a távhőrendszerek zöldítésén keresztül szintén földhőalapú megoldásokat ösztönöz.
Térképezik a föld alatti aranyat – kutatási lendület az SZTFH-tól
Az SZTFH nemcsak az engedélyezésben segít: eddig 200 településről készült földtani adatcsomag, amelyet a beruházók kutatási alapként használhatnak. A hatóság saját méréseket is végez: idén tavasszal például háromezer szenzorral végeztek szeizmikus vizsgálatot Zalaegerszegen – ennek eredményeit várhatóan a Zalavíz hasznosítja majd.
Zöldebb jövő a felszín alatt – Budapest új energetikai térképe készül
A Budapest Airport-projekt során gyűjtött adatok beépülnek abba a kutatási programba, amely a fővárosi termálkarszt hosszú távú, fenntartható hasznosítását célozza. A létrehozandó monitoringrendszer biztosítja majd, hogy a vízkészletet ne zsákmányolják ki, és a geotermikus energia évtizedekig szolgálja Budapest hőellátását.
🔍 Gyors tények a geotermikus forradalomról
- 🌍 120+ engedélykérelem érkezett be a geotermikus kutatásokra
- 🛠️ 75+ kutatási engedély már kiadásra került
- 🔎 40+ helyszínen folyik aktív földhőkutatás Magyarországon
- 🏟️ Első sikeres projekt: az MTK sportkomplexuma földhővel működik
- 💸 Akár 50 milliárd forintos állami támogatási csomag készül
- ⚡ Cél 2035-ig: 1 milliárd m³ földgáz kiváltása geotermikus energiával
- 📍 Budapest Airport célja: 90%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ig
- 🧪 200 településről készült részletes földtani adatcsomag
- 🏗️ Zalaegerszegen több ezer szenzorral térképezték a földkérget
- 🚀 Jedlik Ányos-program: 440+ milliárd forint fejlesztési forrás, ebből 3 pályázat geotermiára fókuszál
.png)
