Kegyelemdöfés Európának: Az EU öngyilkos energiapolitikája

Az Európai Unió olyan energetikai döntéssorozatra készül, amely nemcsak a kontinens versenyképességét sodorhatja veszélybe, de az ellátásbiztonságot, sőt a tagállamok jogi és gazdasági stabilitását is megrendítheti. Az új szankciós csomaggal Brüsszel célja a teljes leválás az orosz olajról, földgázról – és immár az orosz uránról is. Ez nem lábon, hanem tüdőn lőné Európát.

Mi történik most?

A 17. szankciós csomag szerint:

• Már idén tiltanák az orosz spot gázügyleteket – ezek jelenleg az EU orosz gázimportjának harmadát jelentik.
• 2027 végéig fokozatosan megszüntetnék a hosszú távú gázszerződéseket.
• Az orosz nukleáris fűtőanyag is tilalom alá kerülne.

Ez a stratégia nemcsak gazdaságilag veszélyes, de jogilag is problémás: az érvényes hosszú távú szerződések felmondása komoly kártérítési kötelezettségeket vonhat maga után, akár százmilliárdos nagyságrendben.

Ami eddig történt: romló versenyképesség, dráguló energia

• Az orosz gázról való részleges leválás már most is kétszeresére emelte a gáz tőzsdei árát.
• Európai vállalatok 2-3-szor többet fizetnek az áramért, és 5-ször többet a gázért, mint amerikai versenytársaik.
• Magyarország gázimportja eddig is különösen kedvező volt: az orosz fél ingyen szállít a határig. A helyettesítő LNG vagy más források drágábbak, plusz tranzitköltséggel terheltek.

Mi jön még?

• Évi 800 milliárd forintos többletteher a magyar költségvetésre a tervezett leválás miatt.
• 6,5 ezer milliárd forint plusz kiadás az energiaimport miatt 2022 után, háborús felárral.
• Az orosz gáz helyett máshonnan érkező molekulák 20-30%-kal is drágábbak – miközben továbbra is vásárolunk, csak átszámlázva, megkerülő útvonalakon.
• A nukleáris fűtőanyag 80%-a orosz eredetű – ennek pótlása egyelőre technológiailag nem megoldott, az alternatív kapacitás nem áll rendelkezésre.

Ukrajna és a költségek spirálja

• Az EU már eddig is 252 milliárd dollárt fordított Ukrajna támogatására.
• A Világbank szerint a háború utáni újjáépítés 524 milliárd dollárba kerülhet.
• Az EU-ba való csatlakozása évente 11–20 milliárd euróba kerülne, és elapasztaná a regionális támogatásokat – így közvetlenül érintené a magyar háztartásokat is.

Miért kritikus az orosz urán ügye?

• Az EU által felhasznált dúsított urán 38%-a orosz eredetű.
• Franciaország és Németország a legnagyobb importőrök.
• Jelenleg nincs elegendő kapacitás az orosz urán pótlására.
• A váltások – mint a Westinghouse bevezetése Csehországban – korábban komoly üzemzavarokat okoztak.

Összegzés: a döntés következményei

Az orosz energiahordozókról való teljes leválás nemcsak gazdasági, de stratégiai hiba is lehet. Az EU saját versenyképességét, iparának alapját számolná fel, miközben újabb és újabb költségeket vállal Ukrajna támogatására, ahelyett, hogy a meglévő sebeket kezelné.

A kérdés nem politikai. A kérdés: túléli-e Európa ezt a saját maga ellen viselt gazdasági háborút?