A konteó – vagyis az összeesküvés-elmélet – szó hallatán sokan rögtön legyintenek. A világon mindenhol jelen lévő konteók többsége valóban vad spekulációkra épül, ám egyre több példát látunk arra, hogy egyes "elméletek" mögött valódi tények rejtőznek. De mi van akkor, ha ezek az elméletek szándékosan lettek nevetségessé téve – épp azért, hogy senki ne vegye őket komolyan?
Miért bélyegzik azonnal nevetségesnek?
A háttérhatalomról, cenzúráról, vagy mélyállamról szóló történeteket gyakran a „globalista média” azonnal marginalizálja, az elméleteket hirdetőket pedig „konteósnak” titulálja. Lehet, hogy a nevetségessé tétel nem más, mint egyfajta védekezés: a hatalom eszköze arra, hogy bizonyos kényelmetlen igazságokat eltemessen.
QAnon, Pizzagate és az Epstein-ügy
Az egyik legismertebb összeesküvés-elmélet, amely később súlyos valóságelemet nyert, a Pizzagate néven elhíresült történet, amelyből kinőtt a QAnon-mozgalom. Az elmélet szerint befolyásos elitkörök fiatal lányokat kizsákmányoló hálózatokat üzemeltettek, sőt, egyesek szerint a politikai és médiabeli elit ezzel teljesen átitatott volt. Bár a QAnon számos túlzó állítást fogalmazott meg, az Epstein-ügy komolyan megrengette a közvéleményt: Jeffrey Epstein hosszú éveken át valóban kiterjedt emberkereskedelmi hálózatot működtetett, kapcsolatai pedig olyan neveket tartalmaztak, mint Bill Clinton vagy Bill Gates. Epstein gyanús halála, valamint több tanú, köztük Jean-Luc Brunel és Virginia Giuffre hasonló sorsa csak tovább táplálta a konteós gyanút.
Hunter Biden laptopja – konteó vagy cenzúra?
Amikor 2020-ban napvilágot látott, hogy Hunter Biden laptopján korrupcióra és drogproblémákra utaló tartalmak vannak, a közösségi média platformok és a főáramú média egyként cenzúrázták a hírt. A történetet orosz dezinformációnak minősítették. Később azonban kiderült, hogy a laptop valódi volt, és a belőle származó adatok a bíróságon is felhasználásra kerültek. Az utólagos igazolás rávilágított arra, milyen mértékben tudják a techóriások és állami szervek közösen formálni a narratívát.
Covid, cenzúra és az egyetlen igazság?
A koronavírus-járvány idején több tudományos alternatívát, például a laboratóriumi eredet lehetőségét, elutasították és cenzúrázták. Később azonban kongresszusi jelentések és a Twitter-akták alapján nyilvánosságra került, hogy a Fehér Ház, az FBI és más hivatalok közvetlenül utasították a techcégeket bizonyos tartalmak eltávolítására. Ez nemcsak a véleményszabadság kérdését vetette fel, hanem annak aggasztó példáját is, hogyan lehet egy globális narratívát erőből fenntartani.
Orosz–ukrán háború: proxyháború vagy segítségnyújtás?
Akik már a háború elején amerikai-orosz proxyháborúról beszéltek, szintén megkapták a „konteós” bélyeget. Azóta viszont kiderült: az USA komoly katonai, hírszerzési és stratégiai támogatást nyújt Ukrajnának – gyakran a háttérből irányítva műveleteket.
Konteó vagy valóság? A határvonal elmosódik
A fenti példák rámutatnak, hogy nem minden összeesküvés-elmélet ostobaság. Sőt, van, amely idővel részben vagy teljesen igaznak bizonyul. Ez nem azt jelenti, hogy minden vad elméletet el kell hinnünk, de azt igen, hogy érdemes nyitott és kritikus gondolkodással vizsgálni őket. A túl gyors ítélkezés épp azt segíti elő, amitől a társadalom óvná magát: a manipulációt, a hatalom átláthatatlanságát, és a félelem vezérelte gondolkodást.
Miközben a világ egyre inkább két táborra szakad – akik hisznek a „konteókban” és akik kinevetik őket –, talán ideje lenne újradefiniálni a kérdést: nem az a fontos, hogy valami konteó-e, hanem hogy van-e mögötte bizonyítható tartalom.
.png)
.fw.png)
