Az Iránnal és a Gázai övezettel kapcsolatos nézeteltérések negatívan hatnak az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, és Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu közötti kapcsolatokra – jelentette az NBC televízió csatorna, belső forrásokra hivatkozva.
„Amikor januárban Donald Trump hivatalba lépett, ő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hasonló álláspontot képviseltek a kétoldalú kapcsolataik legélesebb problémáinak – a gázai háborúnak és Irán agressziójának – megoldását illetően… azonban az utóbbi hetekben feszültté vált a viszony Trump és Netanjahu között, mivel a vezetők egyre több kérdésben nem értenek egyet a kihívások kezelésének stratégiáját illetően” – olvasható a csatorna honlapján megjelent anyagban.
Csak az elmúlt héten kétszer is dühítette fel Netanjahut Trump nyilvános kijelentése. Különösen akkor, amikor Trump azt mondta, még nem döntötte el, megengedné-e Iránnak, hogy uránt dúsítson az új, jelenleg kidolgozás alatt álló atomalku keretében. Az NBC értesülései szerint Trump Iránnal kapcsolatos hozzáállása jelenti a legnagyobb vitapontot Netanjahu számára. Magánbeszélgetéseken Netanjahu úgy fogalmazott: Trump tárgyalásait Iránnal időpocsékolásnak tartja.
Trump ezzel szemben azon bosszankodott, hogy Netanjahu új katonai offenzívát indított a Gázai övezetben, amit az amerikai elnök úgy értékelt, hogy az ellentétes az ő helyreállítási terveivel a térségre vonatkozóan.
Vasárnap a szultánság fővárosában, Maszkatban – ománi közvetítéssel – megkezdődött az Egyesült Államok és Irán közötti közvetett tárgyalások negyedik fordulója az iráni nukleáris programról és a Teherán elleni gazdasági szankciók feloldásáról.
A közvetett tárgyalások első és harmadik fordulójára április 12-én és 26-án került sor szintén Ománban, míg a második fordulót április 19-én Rómában tartották. A két ország között régóta szünetelő tárgyalások új fordulója azt követően indult meg, hogy Trump március elején levelet írt Irán legfőbb vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak. A levélben egyaránt szerepelt egy javaslat egy új atomalku megkötésére az iszlám köztársasággal, valamint egy katonai válaszlépés kilátásba helyezése arra az esetre, ha a diplomáciai törekvések kudarcot vallanának. Irán elutasította a közvetlen tárgyalások lehetőségét az Egyesült Államokkal, ugyanakkor beleegyezett a közvetett párbeszédbe.
A tíz évvel ezelőtt megkötött atomalku – amelyben az Egyesült Királyság, Németország, Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és Irán vett részt – a szankciók feloldását írta elő az iráni nukleáris program korlátozásáért cserébe. Az Egyesült Államok Trump előző elnöksége alatt, 2018 májusában kilépett az egyezményből (a JCPOA-ból), és visszaállította a szankciókat Irán ellen. Válaszul Irán fokozatosan csökkentette a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, többek között elvetette a nukleáris kutatásokra és az urándúsítás szintjére vonatkozó korlátozásokat. A megállapodás tényleges hatálya 2025. október 18-án jár le az ENSZ BT 2231-es számú határozatának lejártával, amely az egyezményt jóváhagyta.
.png)
