Header Ads Widget

Halálos árnyékban a zöld jövő: a mianmari ritkaföldfémek véres valósága



Elektromos autók, szélturbinák, csúcstechnológia – mindezt egy véres és mérgező bányászat táplálja, a világ szeme elől rejtve. A kínai monopólium mögött Mianmar véres földje és haldokló tájai állnak.

Miközben Európa és a világ a zöld átállásért küzd, Mianmar északi hegyvidékein egy ökológiai és emberi tragédia bontakozik ki, amelynek nyersanyagait minden nap beépítik elektromos járművekbe, szélerőművekbe, sőt még orvosi eszközökbe is. A világ ritkaföldfém-ellátásának láthatatlan motorja ugyanis egy polgárháború sújtotta ország: Mianmar.

A kínai ritkaföldfém-monopólium mögötti egyik legnagyobb forrás a délkelet-ázsiai ország, amely Thaifölddel együtt Kína importjának mintegy 86 százalékát fedezi. De milyen áron?

Vegyi rémálom a dzsungel mélyén

Az egyik legintenzívebb kitermelés az északi Kachin államban zajlik, ahol a bányászati módszerek szinte ipari méretű környezetpusztítást okoznak. A Deutsche Welle riportja szerint a hegyoldalakat lyuggatják ki, majd ammónium-nitrátot és más mérgező vegyszereket öntenek a földbe, hogy a ritkaföldfémeket „lemossák” a lejtők alján kialakított ülepítőmedencékbe.

Az így nyert iszapot később fatüzelésű kemencékben szárítják ki – olyan pokoli bűz és légszennyezés közepette, hogy a helyi környezetvédők fél óra után alig kapnak levegőt.

És mindezt kik végzik? Védőfelszerelés nélküli munkások, akik kesztyű és maszk nélkül dolgoznak a vegyszerek között. Ha megbetegszenek, egyszerűen lecserélik őket.

„A cégek semmilyen védelmet nem biztosítanak. Az emberek megbetegszenek, kirúgják őket, és jön a következő.” – mesélte egy mianmari aktivista európai figyelemfelhívó körútja során.

A hegyek kopárrá, a folyók vörössé válnak

A ritkaföldfém-kitermelés szó szerint leradírozza a természetet. A dús zöldellő domboldalakat szennyező iszapvájatok váltják fel, míg a folyók vörösre színeződnek a szabadon kiengedett vegyszerektől.

A környezetvédők európai döntéshozóknál kopogtatnak, hogy végre felelősségteljes bányászati gyakorlatok iránti igény formálódjon – hiszen ezek az elemek elengedhetetlenek az energiatakarékos technológiákhoz, mégis emberek és ökoszisztémák pusztulásán keresztül jutnak el a világpiacra.

Miért ilyen fontosak ezek az anyagok?

A „ritkaföldfémek” gyűjtőnév 17 kémiai elemre utal, amelyek kivételes mágneses, elektromos és hővezető tulajdonságokkal bírnak – épp ezért kulcsszereplők a zöld technológiában.

„A ritkaföldfémek valójában nem is ritkák, viszont egyedülálló ipari tulajdonságaik miatt nevezik őket az 'ipar fűszerének'.” – mondta Julie Klinger, a Delaware Egyetem adjunktusa.

Az egyik legértékesebb ilyen elem a diszprózium, amely Mianmar északi részén található, és létfontosságú az akkumulátorok, valamint az elektromos járművek motorjainak mágneses rendszereihez.

Kína, a monopolóriás – és a háború finanszírozója

A német Heinrich Böll Alapítvány friss jelentése szerint Kína biztosítja a világ állandó mágneskínálatának 90 százalékát, miközben a felhasznált ritkaföldfémek (például diszprózium és terbium) 60 százaléka Mianmarból származik.

A Global Witness szerint 2023-ban Mianmar 1,4 milliárd dollárt keresett a ritkaföldfémek kínai exportján – a bevétel egy része pedig a katonai junta kasszájába folyik, amely ebből a polgárháborút finanszírozza.

Az érintettek listája hosszú és tekintélyes: a Volkswagen, Toyota, Nissan, Ford, Hyundai, valamint szélturbina-gyártók, például Siemens Gamesa és Vestas is vásároltak kínai ritkaföldfémeket. Németország pedig 2024-ben Kína legnagyobb vásárlójává vált ezen a téren.

Lázadás és bányászati bizonytalanság

2024 végén a mianmari ellenállók elfoglalták a ritkaföldfémekben gazdag Kachin állam nagy részét. A térség függetlenségéért 1961 óta harcoló csoport áttörése komoly kérdéseket vet fel a jövőbeli bányászat sorsával kapcsolatban – és világszinten a zöld technológiák ellátásbiztonságával is.


A klímatudatos jövő építése nem lehet gyilkosságra és környezeti pusztításra alapozva. Ha a világ továbbra is vak marad a ritkaföldfémek mocskos eredetére, a zöld jövő ára nemcsak pénzben, hanem emberéletekben és élhetetlen tájakban is mérhető lesz.


Borítókép: Kachin állam a mianmari ritkaföldfémek bányászatának központja / Fotó: AFP