Teherán – Megdöbbentő bejelentést tett az iráni Fars hírügynökség: mindössze 12 nap alatt több mint 700 embert tartóztattak le Iránban azzal a gyanúval, hogy Izrael javára kémkedtek. A letartóztatási hullám közvetlenül azután indult, hogy Izrael június 13-án katonai műveletet indított Irán ellen, azzal vádolva Teheránt, hogy titkos nukleáris fegyverprogramot működtet.
A jelentések szerint az izraeli hírszerzés hálózata „aktívan működött” Iránban, de az iráni biztonsági szolgálatok „hatékony ellentámadással” felszámolták a műveleteket. A legtöbb letartóztatás az ország nyugati és középső részein történt: Kermánsáh, Iszfahán, Huzesztán, Fársz és Loresztán tartományokban. Teherán tartományban is történtek akciók, de ott még nem közöltek pontos adatokat a hatóságok.
A helyzet a Közel-Keleten az elmúlt hetekben drámai fordulatot vett. Az izraeli támadások célpontjai iráni nukleáris létesítmények, katonai vezetők, elismert atomtudósok és légibázisok voltak. Irán tagadta az izraeli vádakat, és rakétacsapásokkal válaszolt. A két fél intenzív fegyveres összecsapásokba bonyolódott, amelyekhez egy ponton az Egyesült Államok is csatlakozott: június 22-én egyoldalú légicsapást mértek iráni célpontokra.
A konfliktus tetőpontján, június 23-án este Irán rakétákat lőtt ki az amerikai Al-Udeid katonai bázisra Katarban, ezzel figyelmeztetve Washingtont és szövetségeseit: készek megvédeni érdekeiket, de nem keresik a további eszkalációt.
Az amerikai elnök, Donald Trump nyilatkozatában azt mondta: reméli, hogy Teherán a támadással „kiengedte a gőzt”, és lehetőség nyílik a békés rendezésre. Hozzátette: Izrael és Irán elvi megállapodásra jutottak egy fegyverszünetről, amely – ha minden fél tartja magát hozzá – 24 órán belül hivatalosan is lezárja a 12 napos háborút.
A nemzetközi közösség lélegzetvisszafojtva figyeli az eseményeket, miközben egyre több kérdés merül fel: valóban sikerült megbénítani az izraeli kémszervezetet Iránban? És tartós lesz-e a fegyvernyugvás a térségben, vagy ez csak a vihar előtti csend?
