Isztambulban újra tárgyalt Oroszország és Ukrajna: tűzszünetről, fogolycseréről és gyermekek visszatéréséről is egyeztettek

Történelmi léptékű egyeztetések zajlottak Isztambulban: Moszkva és Kijev újra tárgyalóasztalhoz ült, és konkrét lépésekről állapodtak meg a háborús felek. A tárgyalások fókuszában a tűzszünet, a hadifoglyok cseréje és a háború által szétszakított családok újraegyesítése állt.

A megbeszéléseket követően az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij több kulcsfontosságú részletet is megosztott az egyeztetések eredményeiről. Az orosz fél átadta Ukrajnának egy részletes, két részből álló javaslatcsomagját a konfliktus rendezésére. Az első rész a hosszú távú béke megteremtésének feltételeit tartalmazza, míg a második szakasz a tűzszünet eléréséhez vezető konkrét lépéseket sorolja fel, több lehetséges forgatókönyvvel.

Példátlan fogolycsere készül

A felek megállapodtak egy minden eddiginél nagyobb volumenű hadifogolycserében. Legalább ezer főre rúghat az a létszám, amelyet az egyezség érint – bár a szám tovább is nőhet. A megállapodás értelmében súlyosan sérült és beteg katonákat a „mindenkit mindenkiért” elve alapján cserélnek ki, és külön bizottság jön létre a nehéz sorsú hadifoglyok politikamentes kezelésére. A 25 év alatti katonák is bekerülnek a cserélendő személyek körébe.

Tűzszünet a frontvonal egyes szakaszain

Moszkva „konkrét tűzszüneti ajánlatot” tett Kijevnek: két-három napos harcmegszüntetés lehetőségét vázolták fel több frontszakaszon. A cél, hogy a parancsnokok biztonságos körülmények között vihessék haza elesett katonáik testét. Az ukrán fél jelezte, hogy a javaslatot rövid időn belül részletesen megvizsgálják.

Moszkva több ezer ukrán katona holttestét adja vissza

Az orosz fél bejelentette, hogy a következő héten egyetlenoldalúan hat ezer ukrán katona holttestét adja vissza Ukrajnának. Moszkva szerint minden azonosítást elvégeztek, és humanitárius gesztusnak szánják a visszaszolgáltatást.

Gyermekek hazatérése: politikai vádak helyett családegyesítés

Medinszkij élesen bírálta az Ukrajna által felhozott „gyermekrablásos” vádakat, kijelentve: 

„nem elrabolt gyerekekről van szó, hanem olyan kiskorúakról, akiket orosz katonák mentettek meg a háborús zónákból.”

Oroszország állítása szerint összesen 339 gyermek nevét tartalmazó listát kapott Kijevtől, és csak akkor adnak vissza gyermeket, ha azonosítani tudják a szülőket vagy törvényes gyámokat. Moszkva közlése szerint aktívan dolgoznak a szétszakított családok újraegyesítésén.

Tárgyalás anyanyelven, rövid idő alatt

Az Isztambuli tárgyalások második fordulója alig több mint egy órán át tartott, és orosz nyelven zajlott. Az orosz delegáció élén Medinszkij, valamint magas rangú külügyi és katonai vezetők álltak – köztük Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes és Igor Kosztyukov vezérezredes. Az ukrán küldöttséget ismét Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette.

Az első tárgyalás május 16-án történt meg három év kihagyás után, szintén Isztambulban. A felek ekkor egyeztek meg a fogolycsere kereteiről, amely május 23. és 25. között valósult meg, valamint a további békemegoldások lehetséges irányairól.