A jemeni húszik újabb drasztikus lépésre készülnek: minden olyan kereskedelmi hajót támadással fenyegetnek, amely kapcsolatba kerül Izrael kikötőivel – függetlenül attól, mely ország lobogója alatt hajózik, vagy mi az úti célja.
A jemeni északi területeket ellenőrző síita húszi fegyveres-politikai szervezet, az „Ansar Allah” szóvivője, Jahjá Szaría bejelentette: mozgalmuk a „tengeri blokád negyedik szakaszába” lép. Ennek értelmében bármelyik olyan hajót célba vehetik, amely – akár közvetve is – izraeli kikötőkhöz kapcsolódik.
„A jemeni fegyveres erők figyelmeztetnek minden céget: azonnal szüntessék be az együttműködést az izraeli kikötőkkel. Ellenkező esetben rakétáink és drónjaink bárhol lecsaphatnak rájuk, ahol csak elérik őket” – áll a nyilatkozatban.
A fenyegetés nem új keletű: a húszik már korábban is jelezték, hogy a palesztinok melletti szolidaritás jegyében minden Izraellel kapcsolatba hozható hajót támadás célpontjának tekintenek. Most azonban egyértelművé tették: a hajók nemzetisége és pontos útvonala sem jelent védelmet.
„Nem fogjuk akadályozni a nemzetközi hajózást, de az Izraelhez kötődő szállítmányok nincsenek biztonságban” – hangsúlyozták.
A fenyegetések hatására több nemzetközi hajózási vállalat máris felfüggesztette tevékenységét a Vörös-tengeren, tartva a támadásoktól.
Kik azok a húszik, és hogyan vették át a hatalmat Jemenben? – Irán árnyékában született lázadás, amely felforgatta az arab világot.
Hősies szabadságharcosok vagy Irán bábjai? Több mint két évtizede alakult a húszik mozgalma Jemenben, és mára az ország legmeghatározóbb politikai és katonai erejévé váltak. Miközben polgárháborút robbantottak ki és súlyos válságba sodorták a térséget, rendíthetetlenül állják a sarat – nemcsak a Nyugat, hanem a teljes arab világ egy részével szemben is.
Kik is azok a húszik valójában?
A "húszik" elnevezés az "Ansar Allah" (Isten támogatói) nevű mozgalom híveit takarja – ők zeydita síiták, egy iszlám irányzat követői, amely főként Észak-Jemenben elterjedt. A mozgalom több mint tízmillió embert tömörít, vagyis a jemeni lakosság mintegy harmadát.
Vallási tanításaik szigorúak: a Koránt szó szerint értelmezik, elutasítják a külső befolyást, és saját értelmezésük szerint védelmezik a muszlim világot – mind a nyugati hatalmaktól, mind a szunnita dominanciától. Bár síiták, úgy vélik, hogy a muszlim közösség vezetője nem kizárólag Ali leszármazottja lehet – ezzel is eltérnek más síita csoportoktól.
A mozgalom nevét Huszajn al-Húsziról, az alapítójáról kapta, akit 2004-ben ölt meg a jemeni hadsereg. Halála után testvére, Abdel-Malik al-Húszi vette át a vezetést – és vele a radikális fordulat is megkezdődött.
A hatalomátvétel és a polgárháború robbanása
A húszik eredetileg csak északi autonómiát követeltek, de a kormány attól tartva, hogy egy új teokratikus állam születne, elutasította a tárgyalásokat. A konfliktus végül 2004-ben fegyveres lázadásba torkollott.
2015-ben a húszik elfoglalták a fővárost, Szánát, és megalapították saját Forradalmi Tanácsukat. Ezzel Jemen de facto irányítói lettek, miközben a nemzetközileg elismert kormány a déli Aden városába menekült, majd külföldre távozott.
A volt elnök, Abd-Rabbuh Manszúr Hadi Szaúd-Arábia és az arab monarchiák katonai segítségét kérte. Így vált Jemen a térség egyik legpusztítóbb konfliktuszónájává: egy olyan háború epicentrumává, ahol Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok és Irán érdekei csapnak össze.
Kik állnak a húszik mögött?
Az „Ansar Allah” nyíltan ellenséges az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben. Mozgalmuk emblémáján is szerepel a jelszó:
„Allah hatalmas, halál Amerikára, halál Izraelre, átok a zsidókra, győzelem az iszlámnak.”
Bár Teherán tagadja, a húszik politikai és katonai támogatása mögött Irán áll, valamint a libanoni Hezbollah. Ez az együttműködés erőteljesen befolyásolja a húszik külpolitikáját, de a térség más síita–szunnita törésvonalait is tovább mélyíti.
Jemen, a megosztott ország – új államalakulat a láthatáron
A több mint egy évtizede húzódó háború nem csak elmélyítette a szakadékot Észak és Dél között, de 2023 májusában a déli politikai pártok és szervezetek bejelentették: új, független államot hoznak létre. A céljuk az egykori Népi Demokratikus Köztársaság Jemen (NDRJ) visszaállítása.
Az ország tehát gyakorlatilag három részre szakadt:
- a húszik uralta északi területekre,
- a szaúdiak által támogatott kormányhű erőkre,
- valamint a dél-jemeni függetlenségpártiakra.
Húszi uralom belülről: teokrácia vagy nemzeti egység?
Bár vallási fundamentalistaként indultak, a húszik ma már vegyes politikai retorikával operálnak. Egyes nyilatkozataik szerint készek elfogadni a köztársasági rendszert, máskor azonban nyíltan elnyomják a szunnita kisebbséget: mecseteket zártak be, vezető beosztású szunnitákat bocsátottak el.
Miközben a mozgalom a korrupció, a káosz és a nyugati beavatkozás ellen hirdet harcot, társadalmi támogatottságuk megosztó: egyes zeyditák is úgy látják, hogy csupán Irán érdekeit szolgálják, míg mások hősként tisztelik őket a külső beavatkozással szembeni ellenállásukért.
Forrás: RIA Novosti nyomán
