Header Ads Widget

Eurázsia újraírja a világrendet – Kína a reflektorfényben, Nyugat nélkül – Parádé és hatalmi játszma



A következő napokban a világ politikai színpada Pekingbe költözik. Kína nem csupán házigazdája, hanem alakítója is lesz azoknak az eseményeknek, amelyek hosszú távon átrajzolhatják a globális erőviszonyokat. Négy nap alatt két nagyszabású rendezvény rántja össze a nemzetközi vezetői elitet: előbb Tiencsinben zajlik a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozója, majd a kínai fővárosban tartják az 80. évfordulós megemlékezést Japán feletti győzelemről.

A számok önmagukért beszélnek: a SCO-csúcson húsz állam- és kormányfő vesz részt, a pekingi katonai parádéra pedig harminc ország vezetői érkeznek – összesen közel ötven ország képviselteti magát magas szinten. A Nyugat ezzel szemben jobbára nagykövetségi szintre szorítkozik, bár Franciaország és Olaszország külügyminiszterei mégis elutaznak.

Xi Jinping diplomáciai offenzívája

Hszi Csin-ping számára a nemzetközi vendégsereg érkezése nem puszta protokoll. Ez a diplomáciai roham konkrét erőpolitikai üzenetet hordoz: Kína befolyása nő, és egyre több ország fordul felé. A kínai elnök intenzív tárgyalásokat folytat majd Vlagyimir Putyinnal, újra találkozik az indiai miniszterelnökkel, Naréndra Modival, és történelmi premierre készül: Kim Dzsong Un első alkalommal vesz részt nyílt, többoldalú nemzetközi eseményen.

A legnagyobb meglepetést talán az jelzi, hogy még Javier Milei argentin elnök, aki korábban hangos Kína-ellenességéről volt ismert, szintén tiszteletét teszi a pekingi parádén.

Katonai erő vagy kereskedelmi hálózat?

Bár a Tienanmen téren felvonultatják a kínai haditechnika legújabb vívmányait, Peking igazi fegyvere még mindig a gazdasági befolyás. A világ legtöbb országának első számú kereskedelmi partnereként Kína tudatosan építi azt a stratégiát, amelyben az üzlet, az infrastruktúra és a partnerség fontosabb az ágyúknál. Ugyanakkor a kínai vezetés világosan érzi: a globális rend átalakításából aktívan ki kell venni a részét. Nem véletlen, hogy a SCO-csúcs időzítése tökéletesen egybeesik a pekingi ünnepségekkel.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet – árnyékból fénybe

A BRICS gyors bővülése miatt a SCO sokszor háttérbe szorul, ám valójában ez a szervezet volt az úttörő a „poszt-nyugati” világrend kialakításában. A negyedszázada működő szervezet mára regionális biztonsági fórumból pán-ázsiai platformmá nőtte ki magát. Tagjai száma öt országról tízre emelkedett, partnerei pedig már 26 államot számlálnak.

Míg a BRICS elsősorban gazdasági együttműködést erősít, a SCO az eurázsiai biztonságra fókuszál. A cél nagyra törő: Ázsia országainak saját kezükbe venni biztonságuk garantálását – a Nyugat megkerülésével.

A Nyugat kihívása – vagy az ázsiai válasz?

Ez nyílt üzenet a Nyugat felé: véget ér az az időszak, amikor Washington és szövetségesei kizárólagos jogosítványnak tekintették a globális biztonság felügyeletét. Bár a gyarmati korszak rég a múlté, a nyugati befolyás még mindig erőteljes. Katonai, pénzügyi és információs fölényük révén a nyugati hatalmak továbbra is képesek beavatkozni az ázsiai ügyekbe – gyakran az ellentétek kiélezésével.

A régió azonban most saját megoldásokat keres. India és Pakisztán, Irán és más tagállamok közötti feszültségek ugyan nem tűntek el, de a sokoldalú keretek lehetőséget teremtenek a feszültségek tompítására, a manipulációk kizárására.

Afganisztán visszatérése?

Különösen figyelemre méltó, hogy Oroszország a csúcs előtt jelezte: újraindítaná a kapcsolatokat Afganisztánnal, amelynek státusza a tálib hatalomátvétel után befagyott. Miután Moszkva idén elismerte az afganisztáni kormányt, és Pekingben már régóta működik a tálib nagykövet, közel a pillanat, amikor Kabul teljes jogú SCO-tagként térhet vissza.

Ez nemcsak politikai, hanem gazdasági áttörést is hozna. Afganisztán bekapcsolása a kereskedelmi és infrastrukturális hálózatokba minden tagállam közös érdeke, és egyértelmű üzenet: Ázsia képes a saját ügyeit a Nyugat nélkül is rendezni.


🔹 Az üzenet világos: Eurázsia önálló erőközponttá szerveződik, amelyben Kína nemcsak házigazda, hanem stratégiai motor. A Nyugat pedig – ha akarja, ha nem – kénytelen lesz szembenézni azzal, hogy a globális rend új fejezete Pekingben íródik.



Forrás: RIA Novosti nyomán

Segítsen egy megosztással!
Független médiánk sem állami, sem vállalati, sem párttámogatásban nem részesül. Munkánk sikerét elsősorban olvasóink segítsége biztosítja. Ön is küldhet be cikkeket, amelyeket közzéteszünk hírportálunkon.

Itt tudja támogatni munkánkat

Ha fontosnak tartja ezt a tartalmat, az alábbi gombok segítségével egy megosztással sokat tehet azért, hogy másokhoz is eljusson.