A világrend átalakulása, a nemzetközi intézmények reformja és a BRICS növekvő szerepe állt a középpontban az újdelhi csúcstalálkozó legfontosabb eseményein. Vlagyimir Putyin, Narendra Modi és Hszi Csin-ping egyaránt arról beszélt, hogy a világ egyre inkább a többpólusú rendszer felé halad, miközben a gazdasági és politikai súlypont fokozatosan a globális Dél és Kelet irányába tolódik.
A BRICS-csúcstalálkozón szóba került az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank átalakításának szükségessége, az új kereskedelmi szabályok, valamint a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés jövője is.
„Autódiplomácia” Putyin és Modi között
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök nem csupán a tárgyalóasztal mellett folytatott egyeztetéseket. A két vezető közös autózásra is indult az újdelhi program során, amit a diplomáciában gyakran „autódiplomáciának” neveznek.
A két politikus két héten belül már másodszor találkozott személyesen. A találkozón ajándékot is cseréltek: Modi egy tamil bölcsességeket tartalmazó szent könyvet, a Tirukkural című művet adta át Putyinnak. Az indiai kormányfő ezzel egy korábbi gesztusát folytatta, hiszen tavaly decemberben az orosz elnöknek egy orosz nyelvű Bhagavad-gítát ajándékozott.
A kétoldalú tárgyalást követően Putyin és Modi ugyanabban az autóban utazott egy nemzetközi ipari kiállításra. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint az út során is folytatták a legfontosabb és legérzékenyebb kérdések megvitatását.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a közös utazás is azt jelzi, hogy különleges szintre emelkedtek az orosz–indiai kapcsolatok.
A BRICS új szerepet szán magának a világpolitikában
A kétoldalú találkozók után a figyelem a BRICS közös napirendjére összpontosult. Narendra Modi a csúcstalálkozó plenáris ülésének megnyitásakor arra szólította fel a tagállamokat, hogy az együttműködést kézzelfogható eredményekre váltsák.
Az indiai miniszterelnök szerint a szervezetnek a következő húsz évre egy új, ambiciózus programot kell kialakítania, emellett pedig olyan mechanizmust is létre kell hozni, amely biztosítja a meghozott döntések végrehajtását és folytonosságát.
Modi szerint az egyik legfontosabb feladat a globális kormányzás rendszerének reformja. Elképzelése szerint tíz közös kezdeményezést kellene kidolgozni, majd ezekből egy olyan útitervet készíteni, amelyet a következő BRICS-csúcstalálkozón lehetne elfogadni.
Az indiai vezető a jelenlegi nemzetközi rendszert egy piramishoz hasonlította, amelynek csúcsán összpontosul a döntéshozatal, miközben a világ többi része kevéssé tud beleszólni a folyamatokba. Szerinte ezt a „kiváltságok piramisát” egy olyan partnerségi platformmá kell alakítani, amelyben minden országnak valódi beleszólása van.
Modi az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját sem tartaná tovább halaszthatónak. Véleménye szerint a reformfolyamatnak konkrét határidőkhöz és egyértelmű eredményekhez kell kötődnie.
Putyin: véget érhet az egypólusú világrend
Vlagyimir Putyin hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Az orosz elnök szerint a BRICS ma már a globális kormányzás egyik meghatározó központja. A szervezethez tartozó országok a világ jelentős részét, a Föld lakosságának csaknem felét és a globális GDP mintegy 40 százalékát képviselik.
Putyin szerint a világ jelentős geopolitikai, gazdasági, technológiai és társadalmi átalakuláson megy keresztül. Nemcsak a nemzetközi erőviszonyok változnak, hanem az emberek életkörülményei, az egészségügy, a környezet állapota, a társadalmi struktúrák és a világ demográfiai térképe is átalakul.
Az orosz elnök úgy látja, hogy az egypólusú nemzetközi rendszer fokozatosan a múlt részévé válik, miközben a világgazdasági és politikai erő egyre inkább az új növekedési központok, a globális Dél és Kelet felé tolódik.
A többpólusú világrend kialakulása azonban szerinte nem megy konfliktusok nélkül. Putyin úgy fogalmazott, hogy egyes szereplők továbbra is koloniális szemlélettel gondolkodnak a világról, és nem hajlandók elfogadni a változó erőviszonyokat.
Az orosz elnök szerint ennek része lehet a vámháborúk alkalmazása, az egyoldalú szankciók bevezetése, a gazdasági nyomásgyakorlás, a zsarolás, más országok belügyeibe történő beavatkozás, valamint a katonai erő alkalmazása.
Putyin ezért a többoldalú nemzetközi együttműködés megerősítését és minél több ország bevonását sürgette a globális döntéshozatalba.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának bővítését támogatja
Az ENSZ szerepe az orosz elnök felszólalásában is kiemelt helyet kapott. Moszkva továbbra is rendkívül fontosnak tartja, hogy az ENSZ megőrizze központi szerepét a nemzetközi ügyekben, és az ENSZ Alapokmányát a nemzetközi jog egyik legfontosabb alapjának tekinti.
Oroszország ugyanakkor támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibővítését olyan országok bevonásával, amelyek Ázsiát, Afrikát és Latin-Amerikát képviselik.
Putyin szerint a BRICS-országoknak közösen kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy az ENSZ működése hatékonyabbá váljon.
Hszi Csin-ping Kína felé viszi tovább a BRICS-t
A következő BRICS-csúcstalálkozónak 2027-ben Kína ad otthont. Hszi Csin-ping kínai elnök újdelhi jelenléte ezért is különös jelentőséggel bírt.
Kína és India kapcsolatai az elmúlt években komoly feszültségeken mentek keresztül, különösen a 2020-as himalájai határincidenseket követően. A két ország viszonya azonban az utóbbi időben javulni kezdett. Modi 2025-ben hét év után először látogatott Kínába, ezt követően pedig újraindultak a közvetlen légi járatok és fokozatosan élénkült a határokon átnyúló kereskedelem is.
Hszi Csin-ping a BRICS-csúcson kijelentette: a szervezet mára a feltörekvő gazdaságok együttműködésének egyik legbefolyásosabb nemzetközi platformjává vált.
A kínai elnök szerint a BRICS-országoknak élen kell járniuk a globális kormányzás rendszerének korszerűsítésében, emellett pedig fontos szerepet kell vállalniuk a béke fenntartásában és az innováció ösztönzésében.
Kína egy új iparosítási kezdeményezést is javasolt, amelyben kiemelt szerepet kapna a mesterséges intelligencia. Peking kész együttműködni a BRICS-tagállamokkal a kutatási és gyakorlati eredmények elérésében, valamint a gyártási és logisztikai láncok közötti együttműködés elmélyítésében.
Új gazdasági rendszerre lenne szükség
A technológiai fejlődés mellett azonban a globális pénzügyi és gazdasági intézmények reformjára is szükség lehet – hangsúlyozta Putyin.
Az orosz elnök szerint már régóta időszerű lenne a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a Kereskedelmi Világszervezet működésének korszerűsítése. Ezek az intézmények ugyanis olyan politikai és gazdasági környezetben jöttek létre, amely jelentősen különbözött a maitól.
A világgazdasági aktivitás egyre nagyobb része a fejlődő és feltörekvő piacok felé tolódik, miközben a meglévő intézmények nehezen alkalmazkodnak az új helyzethez.
Putyin szerint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a WTO továbbra is fontos fórumai a vezető gazdaságok közötti párbeszédnek, ezért a BRICS-tagoknak összehangoltabban kellene fellépniük ezekben a szervezetekben.
Ezzel párhuzamosan saját pénzügyi intézményeiket is fejleszteniük kell, különösen a BRICS Új Fejlesztési Bankját.
A bank helyzetéről Putyin külön megbeszélést folytatott Dilma Rousseff-fel, az intézmény vezetőjével. Rousseff optimistán nyilatkozott a jövőről, és arról beszélt, hogy a bank megtalálta annak módját, miként kezelje a Moszkvával szembeni korábbi „mély igazságtalanságot”.
A volt brazil elnök szerint Oroszország mindig is meghatározó szerepet játszott, és bízik abban, hogy a bank projektjei valamennyi résztvevő számára előnyösek lesznek.
Putyin megerősítette: Oroszország támogatja a BRICS Új Fejlesztési Bankjában részt vevő országok körének további bővítését.
Putyin kétoldalú tárgyalások sorát folytatta
A BRICS-csúcstalálkozó Putyin számára nemcsak a közös nemzetközi kérdések megvitatásáról szólt. Az orosz elnök programjában számos kétoldalú találkozó is szerepelt.
Tárgyalt többek között Abiy Ahmed etióp miniszterelnökkel és Khaled bin Mohammed bin Zayed Al Nahyannal, Abu-Dzabi trónörökösével. Korábban Narendra Modival, valamint Cyril Ramaphosa dél-afrikai és Abdel-Fattah el-Szíszi egyiptomi elnökkel, illetve Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnökkel is megbeszélést folytatott.
Az iráni kérdés is feszültséget okozott
Az újdelhi csúcstalálkozó zárónyilatkozatának elfogadása sem ment teljesen zökkenőmentesen. Jurij Usakov szerint bizonyos nézeteltérések alakultak ki az Irán körüli helyzet megítélésével kapcsolatban.
Korábban az is kérdéses volt, hogy milyen megfogalmazás szerepeljen a dokumentumban az Irán elleni háborúval kapcsolatban. Usakov ugyanakkor úgy vélte, hogy sikerül majd konszenzust kialakítani.
Végül a BRICS állam- és kormányfői elfogadták a 2026-os Delhii Nyilatkozatot, amelyhez Modi tájékoztatása szerint egyik résztvevő sem emelt kifogást.
A dokumentumban a résztvevők aggodalmukat fejezték ki az atomfegyverek alkalmazásának és egy esetleges nukleáris háborúnak a növekvő kockázata miatt. Egyúttal a fegyverzetellenőrzés és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása mellett foglaltak állást.
A BRICS-országok sürgették a Közel-Kelet atom- és más tömegpusztító fegyverektől mentes övezetének létrehozására vonatkozó határozatok végrehajtását is.
A nyilatkozat emellett figyelmeztetett a világűrben zajló fegyverkezési verseny veszélyeire, valamint az illegálisnak tartott egyoldalú szankciók eltörlését is szorgalmazta. A résztvevők a mesterséges intelligencia gazdasági növekedést ösztönző lehetőségeit szintén kiemelték.
Modi: a régi intézményekkel nem lehet irányítani az új világot
A csúcstalálkozó legfontosabb üzenetét Modi az ülés végén foglalta össze. Véleménye szerint a változó világot már nem lehet a régi nemzetközi intézmények segítségével megfelelően irányítani.
Három területen tart szükségesnek változást: a nemzetközi képviseletben, a globális rendszer válságokra adott reakcióképességében, valamint a szabályok kialakításában.
A BRICS-csúcstalálkozó szimbolikus eseménnyel zárult. Vlagyimir Putyin és a többi résztvevő vezető közösen egy banyánfát ültetett a Bharat Mandapan kongresszusi és kiállítási központ parkjában.
A hatalmas koronájáról ismert banyánfa a BRICS-országok együttműködését és a közös jövő érdekében tett erőfeszítéseket jelképezte.
A csúcstalálkozó összességében azt mutatta, hogy a BRICS vezető államai egyre határozottabban szeretnének beleszólni a globális politikai és gazdasági szabályok alakításába, miközben egy többpólusú nemzetközi rendszer kialakítását szorgalmazzák.
Forrás: RIA Novosti nyomán
https://ria.ru/20260912/briks-2117312347.html
.png)
