Újabb komoly drágulási hullám fenyegeti a magyar autósokat, és egyelőre azt sem lehet biztosan megmondani, hol állhat meg a benzin és a gázolaj ára. A nemzetközi olajpiacot egyszerre több kockázat is terheli: a közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, az orosz finomítói kapacitások visszaesése, valamint az európai dízelpiac feszessége egyaránt felfelé hajthatja az árakat.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint jelenleg még korántsem látszik az üzemanyagár-emelkedés egyértelmű vége. Különösen a gázolaj esetében lehet tartós a magas árszint, miközben a benzinpiacon egy kedvezőbb geopolitikai fordulat akár néhány héten belül is változást hozhat.
Több tényező egyszerre mozgatja az üzemanyagárakat
A következő időszak szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy a Brent típusú kőolaj ára képes lesz-e ismét tartósan 100 dollár alá kerülni. Emellett meghatározó lehet az európai dízel úgynevezett felára is. Ha ez továbbra is rendkívül magas marad, a gázolaj ára akkor sem feltétlenül csökken gyorsan, ha közben a nyersolaj világpiaci ára mérséklődik.
A Hormuzi-szoros forgalmának alakulása szintén kulcsfontosságú. Figyelni kell továbbá az orosz finomítók helyzetét és az orosz dízelexport korlátozását, miközben Magyarország szempontjából a dollár-forint árfolyam is jelentős tényező.
Oroszország szeptember 30-ig meghosszabbította a dízelexportra vonatkozó korlátozásokat. Közben több orosz finomító működését is ukrán támadások nehezítették. Ez azért különösen jelentős, mert Oroszország normál piaci körülmények között az Egyesült Államok után a világ egyik legnagyobb dízelexportőre.
A szakértő szerint ezért az európai dízelpiac helyzete a következő hónapokban is feszült maradhat. A téli időszak közeledtével pedig egyáltalán nem biztos, hogy gyorsan enyhül a kínálati nyomás.
A dízel lehet a nagyobb probléma
Pásztor Szabolcs szerint a benzin esetében egy közel-keleti enyhülés viszonylag gyorsan megfordíthatja a jelenlegi trendet. A gázolajnál azonban más a helyzet: az orosz–ukrán háború, a finomítói kapacitások kiesése és az exportkorlátozások miatt hosszabb ideig fennmaradhat a magas árszint.
A magyar autósok számára ez különösen kedvezőtlen helyzetet teremthet.
A jelenlegi, hozzávetőleg 313 forintos dollárárfolyam mellett egy 10 dolláros hordónkénti olajáremelkedés nagyjából 20 forinttal növeli egy liter nyersolaj forintban számított értékét. Az áfával együtt ez hozzávetőleg 25 forintos hatást jelenthet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kutakon automatikusan pontosan ennyivel drágul az üzemanyag, hiszen a finomítói árrések, a termékárak és egyéb költségek is folyamatosan változnak.
Mi történik, ha tovább romlik a helyzet a Hormuzi-szorosban?
A világ olajpiacának egyik legnagyobb kockázati pontja jelenleg a Hormuzi-szoros. Normál körülmények között ezen a stratégiai útvonalon naponta mintegy 20–21 millió hordónyi kőolaj és olajtermék halad keresztül.
Ha a hajóforgalom további komoly fennakadásokkal szembesül, az olaj ára rövid idő alatt jelentősen megugorhat. Egy súlyosabb piaci sokk esetén a Brent akár 110–120 dollár fölé is kerülhet.
Európában eközben az orosz finomítói kapacitások kiesése és a dízelexport korlátozása szűkíti a kínálatot. Magyarország számára további kockázatot jelenthet a Barátság kőolajvezeték helyzete is, bár az Adria-vezeték és a stratégiai készletek bizonyos mértékig alternatívát kínálnak.
Beavatkozhat-e a magyar kormány?
A szakértő szerint a kormánynak több lehetősége is van, de egy dolgot nem lehet figyelmen kívül hagyni: a világpiaci olajárat Magyarországról nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni.
A döntéshozók ugyanakkor arról határozhatnak, hogy a nemzetközi áremelkedés mekkora részét engedik megjelenni a hazai árakban, illetve annak terheit milyen módon osztják meg az állam, a vállalatok és a fogyasztók között.
A jelenlegi információk alapján inkább célzott intézkedések tűnhetnek valószínűnek, mint egy újabb, hosszú távú általános üzemanyagárstop. Felmerülhet például a dízelhez kapcsolódó támogatás bizonyos járművek és mezőgazdasági szereplők számára.
Gazdaságpolitikai szempontból több eszköz is rendelkezésre állhat:
- a jövedéki adó átmeneti mérséklése,
- célzott dízelkompenzáció,
- a stratégiai üzemanyagkészletek felhasználása,
- megállapodás a Mollal és más piaci szereplőkkel,
- az import ösztönzése,
- valamint a logisztikai és szállítási kapacitások bővítése.
A jövedéki adó esetében is van bizonyos mozgástér. A harmadik negyedévben a benzin jövedéki adója 165,63, a gázolajé pedig 155,16 forint literenként. Az uniós minimumszintekhez viszonyítva ez nagyságrendileg 30–35 forintos lehetőséget jelenthet, bár a pontos jogi és adózási számítás ennél összetettebb.
Fontos részlet, hogy az adó csökkentése az áfán keresztül is éreztetheti a hatását. Egy 20 forintos jövedékiadó-mérséklés teljes áthárítás esetén körülbelül 25 forinttal csökkenthetné a fogyasztói árat.
Visszatérhet a védett üzemanyagár?
A benzin és a dízel árának megfékezésére ismét előkerült a védett ár gondolata is. A szeptember 8-án benyújtott javaslat a magyar rendszámú járművek számára 595 forintos benzin- és 615 forintos dízelárat határozna meg, miközben a kisebb benzinkutak kompenzációja és a stratégiai készletek gyorsabb feltöltése is szerepelne az elképzelésben.
A jelenlegi árszinthez képest ez jelentős különbséget jelentene, különösen a gázolajnál.
A probléma azonban az, hogy az árkülönbség költségét valakinek viselnie kell. Ha az állam finanszírozza, az közvetlen költségvetési kiadást jelent. Ha a piaci szereplők kénytelenek lenyelni a veszteséget, akkor az üzemanyag-import gazdaságossága kerülhet veszélybe.
Ez a dízelnél különösen komoly gond lehet. Ha például a behozatal költsége 680–700 forint körül alakul, miközben a hatóságilag meghatározott értékesítési ár 615 forint, az importőröknek nem feltétlenül érné meg Magyarországra szállítani.
Az árstopok egyik klasszikus problémája éppen ez: az alacsonyabb ár növelheti a keresletet, miközben a kínálatot gazdasági okokból visszafoghatja.
A Mol 2026 második negyedéves beszámolója is azt mutatta, hogy az árszabályozás növelte az értékesített üzemanyag mennyiségét, ugyanakkor jelentős egységnyi marzsveszteséget eredményezett Magyarországon és Romániában.
Mégsem teljesen elvetendő az árstop
Pásztor Szabolcs szerint ugyanakkor egy rendkívüli helyzetben nem feltétlenül lenne értelmetlen a védett ár alkalmazása.
Ha például egy súlyos Hormuzi-szorosi sokk miatt rövid idő alatt 130–150 dollárra ugrana az olaj ára, és emiatt komoly inflációs spirál veszélye alakulna ki, akkor egy időben szigorúan korlátozott beavatkozásnak lehetne létjogosultsága.
Ehhez azonban előre meg kellene határozni az intézkedés időtartamát, a finanszírozás módját, valamint azt is, hogy milyen feltételek mellett marad gazdaságos az üzemanyag importja.
A 615 forintos dízelárplafon ugyan látványos védelmet jelentene a fogyasztóknak, de egy 701 forintos piaci ár mellett már 86 forintos literenkénti különbséget kellene valakinek finanszíroznia.
Négy lehetséges forgatókönyv a következő hetekre
A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy mennyi lehet a benzin és a dízel ára a magyar kutakon.
A szakértő négy eltérő forgatókönyvet vázolt fel.
1. Enyhülő geopolitikai helyzet
Ha a közel-keleti konfliktus mérséklődik, és a Brent ára 85–95 dollár közötti szintre kerül, akkor a benzin ára 590–625, a gázolajé pedig 640–690 forint között alakulhat.
2. A jelenlegi helyzet tartós fennmaradása
Ha nem történik jelentős változás, és az olaj ára 95–110 dollár között marad, akkor a benzin 620–660, míg a dízel 690–750 forint körüli szinten mozoghat.
3. Újabb eszkaláció
Egy újabb geopolitikai súlyosbodás esetén 110–125 dolláros Brent mellett már 650–700 forintos benzinár és 750–820 forintos dízelár sem lenne kizárható.
4. Súlyos Hormuz-sokk és forintgyengülés
A legrosszabb forgatókönyvben a Brent 125–140 dollár fölé emelkedhet. Ha ehhez a forint további gyengülése is társulna, a benzin ára átléphetné a 700 forintos határt, a gázolaj pedig akár 800–900 forintig is drágulhatna.
A drága üzemanyag nemcsak az autósokat érinti
A magas benzin- és dízelárak hatása jóval túlmutat a benzinkutakon. A szakértő szerint a 700 forint körüli benzinár és a 750 forint körüli dízelár már érezhetően csökkentené a háztartások elkölthető jövedelmét.
A vállalkozások számára még komolyabb következményekkel járhatna a drágulás, hiszen az üzemanyag számos ágazat költségeiben közvetlenül megjelenik.
A tartósan 800 forint feletti dízelár különösen súlyos problémát okozhatna a fuvarozásban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, az élelmiszer-szállításban és a személyszállításban. Az emelkedő költségek pedig végül újabb termék- és szolgáltatásár-emelkedésekhez vezethetnek.
Mindez azért is jelenthet komoly kockázatot, mert a KSH augusztusban még mindössze 1,3 százalékos éves inflációt mért. Egy tartós üzemanyagár-sokk ezt az alacsony inflációs környezetet ismét felfelé mozdíthatja.
Vagyis a következő hetekben nem csupán az lesz a kérdés, hogy mennyibe kerül majd egy liter benzin vagy dízel, hanem az is, hogy a magas üzemanyagárak milyen további hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra és a háztartások kiadásaira.
https://www.oeconomus.hu/
https://www.origo.hu/belpol/2026/08/koltsegvetes-kiigazitas-hiany-gdp-afa-pasztor-szabolcs
.png)
