Miközben egyes európai kormányok saját költségvetési forrásokból több százmillió, illetve akár egymilliárd eurós programokat indítanak, Magyarországon egyelőre elsősorban uniós forrásokkal, a mezőgazdasági támogatások előrehozásával és a gazdálkodói hitelek törlesztésének átmeneti könnyítésével próbálják enyhíteni a problémákat.
A különbség azért is jelentős lehet, mert a most meghozott intézkedések nemcsak az idei veszteségekre hathatnak. Azok a gazdaságok, amelyek megfelelő finanszírozáshoz vagy közvetlen segítséghez jutnak, könnyebben folytathatják működésüket, beruházásaikat és felkészülhetnek a következő termelési időszakra.
Németország egymilliárd eurós agrárvédő hálót épít
Németországban már olyan súlyosnak ítélik a mezőgazdaság helyzetét, hogy azt nemzeti jelentőségű válságként kezelik. A német gazdálkodók egyszerre szembesülnek az időjárási károkkal, a termés visszaesésével, a kedvezőtlen termelői árakkal és az egyre magasabb működési költségekkel.
A gabonatermés az előző évhez képest 7,3 százalékkal esett vissza, miközben az ágazati felmérések szerint minden harmadik mezőgazdasági vállalkozás likviditási gondokkal küzd.
A német kormány mintegy egymilliárd eurós, vagyis hozzávetőleg 369 milliárd forintos pénzügyi kerettel kíván beavatkozni. A cél a gazdaságok működőképességének megőrzése, illetve az élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartása.
Fontos azonban, hogy a teljes összeg nem közvetlen, vissza nem térítendő támogatást jelent. A program jelentős része kedvezményes finanszírozási lehetőségekre épül. Két likviditási konstrukció segítségével egyszerűsített eljárásban juthatnak forráshoz a gazdálkodók.
A német intézkedések között emellett adókönnyítések, célzott műtrágyatámogatás és a közvetlen agrárkifizetések növelése is szerepel.
Több európai ország is rendkívüli támogatást ad
Nem Németország az egyetlen európai állam, amely rendkívüli eszközökkel igyekszik megvédeni a mezőgazdaságot. Több ország közvetlen támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel, adóintézkedésekkel, valamint energia- és műtrágyaköltségeket enyhítő programokkal segíti a termelőket.
- Franciaországban több százmillió eurós rendkívüli csomag előkészítése zajlik. A tervek között közvetlen kompenzáció, adókedvezmény, valamint takarmány-, vetőmag- és palántavásárlást segítő támogatás is szerepel.
- Görögország 160 millió eurót, mintegy 59 milliárd forintnak megfelelő összeget fordít az állattenyésztők, valamint a gyapot- és búzatermelők támogatására.
- Románia 54,4 millió eurós állami programot indított a szarvasmarha- és bivalytartók megsegítésére. Az érintett gazdaságok állatonként 68 euró támogatást kaphatnak.
- Portugália 20 millió euró vissza nem térítendő forrást biztosít az energia- és műtrágyaköltségek növekedésének mérséklésére.
- Szlovéniában 8,45 millió eurót osztanak szét azok között a gazdaságok között, amelyek a 2025-ös aszály miatt legalább 30 százalékos terméskiesést szenvedtek el. Emellett további 8,1 millió eurós energia- és műtrágyatámogatási csomagot is előkészítettek.
- Olaszországban az Európai Bizottság egy 500 millió eurós nemzeti támogatási programot hagyott jóvá az Emilia–Romagna térségében az árvíz és földcsuszamlások miatt károkat elszenvedő vállalkozások számára.
Magyarországon 10,8 millió euró jut a károsult kukoricatermelőknek
A magyar mezőgazdaság számára is rendelkezésre áll uniós segítség. Az Európai Bizottság összesen 540 millió eurót különített el az energia- és műtrágyaválság által különösen súlyosan érintett európai gazdálkodók támogatására.
A keretből Franciaország 107,1 millió, Németország 60,3 millió, Spanyolország 50,2 millió, Olaszország pedig 45,6 millió euróhoz jut.
Magyarország részesedése az uniós mezőgazdasági válságtartalékból 10,8 millió euró, vagyis nagyjából négymilliárd forint. Ez a támogatás azonban célzottan a 2025-ös aszály által sújtott kukoricatermelőkhöz kerülhet. Azok lehetnek jogosultak, akik legalább 30 százalékos hozamcsökkenést szenvedtek el.
Ez azt is jelenti, hogy a magyar keret nem egy általános, minden gazdálkodó számára elérhető új állami mentőcsomag, hanem meghatározott feltételekhez kötött uniós segítség.
Milyen válságkezelő intézkedések vannak Magyarországon?
A magyar gazdálkodók helyzetének enyhítésére eddig több intézkedést jelentettek be. Ezek között szerepel:
- a mezőgazdasági támogatási előlegek korábbi kifizetése,
- az előlegként folyósítható támogatások arányának növelése,
- önkéntes tőketörlesztési moratórium,
- valamint a 2025-ös aszály miatt jelentős hozamveszteséget elszenvedő kukoricatermelők számára biztosított 10,8 millió eurós uniós támogatás.
A hiteltörlesztési könnyítés ugyanakkor nem automatikusan jár. A gazdálkodóknak külön megállapodást kell kötniük a pénzintézetükkel. A moratórium alatt a kamatfizetési kötelezettség továbbra is fennmarad.
A kormányzati álláspont szerint a könnyítés önmagában nem jelenti a mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatások összegének vagy tartalmának automatikus növelését.
A magyar termékek vásárlása is segítheti a gazdákat
A hazai agrárium támogatásának egyik lehetséges eszköze a magyar termékek iránti kereslet növelése lehet. Bóna Szabolcs agrárminiszter korábbi nyilatkozata szerint már az is jelentős segítséget jelenthetne a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára, ha a fogyasztók havonta átlagosan ötezer forinttal többet fordítanának magyar alapanyagból készült, magasabb minőségű élelmiszerekre.
A miniszter a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét egy hatalmas tengeri viharhoz hasonlította. Az ágazatot egyszerre terheli az aszály, a nemzetközi gazdasági környezet romlása, a vámháborúk és a fegyveres konfliktusok hatása, miközben a gazdaságok pénzügyi mozgástere is egyre szűkebb.
Az egyik legnagyobb kihívást a tömegtermékek nemzetközi piacán tapasztalható verseny jelenti. A magyar termelőknek olyan nagy mezőgazdasági szereplőkkel is versenyezniük kell, mint Ukrajna, ezért hosszabb távon a magasabb hozzáadott értékű élelmiszerek előállítása jelenthet kitörési lehetőséget.
Ehhez olyan egyértelmű védjegyrendszerre is szükség lehet, amely a vásárlók számára jól láthatóan jelzi, hogy egy termék teljes előállítási folyamata Magyarországhoz kötődik.
Hosszú távú versenyhátrány fenyegetheti a magyar agráriumot?
A hazai termékek iránti kereslet növelése kétségtelenül hozzájárulhat a magyar gazdaságok megerősítéséhez, azonban önmagában nem feltétlenül képes pótolni a közvetlen állami támogatásokat.
Kérdés az is, hogy a fogyasztók által magasabb áron megvásárolt élelmiszerekből mekkora összeg jut el ténylegesen a mezőgazdasági termelőkhöz. A háztartások kiadásainak növekedése mellett ugyanis sok család számára egyre nehezebb lehet rendszeresen drágább élelmiszereket választani.
A mostani európai mentőprogramok jelentősége azonban ennél jóval nagyobb lehet. A kedvezményes finanszírozás, az adókönnyítések és a közvetlen támogatások ugyanis lehetővé tehetik, hogy az érintett gazdaságok megőrizzék működőképességüket, és ne kelljen elhalasztaniuk a szükséges beruházásokat.
Ez pedig a következő években a nemzetközi versenyben is éreztetheti hatását. Ha egyes európai országok tartósan jelentős állami segítséget biztosítanak saját termelőiknek, miközben Magyarországon főként az uniós forrásokra, az előrehozott támogatásokra és a hitelátütemezésre támaszkodnak, a magyar gazdaságok nehezebb helyzetbe kerülhetnek.
A magyar mezőgazdaságnak így nemcsak az időjárási szélsőségekkel, a termelési költségek emelkedésével és a nemzetközi piaci változásokkal kell megküzdenie, hanem azokkal az európai versenytársakkal is, amelyek mögött egyre komolyabb nemzeti agrármentő programok állnak.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogy Magyarország képes lesz-e olyan támogatási és versenyképességi rendszert kialakítani, amely hosszabb távon is biztosítja a hazai gazdálkodók működőképességét és piaci helyzetét.
https://www.vg.hu/agrar/2026/09/valsag-nemetorszag-egymilliard-euro-gazda-bona-szabolcs
.png)
