A Tisza-kormány újabb fontos állami pozícióba ültethet multinacionális vállalati háttérrel rendelkező vezetőt
Újabb komoly kérdéseket vet fel a Tisza-kormány személyzeti politikája. Miközben egyre több olyan döntés születik, amely a kritikusok szerint veszélyezteti Magyarország gazdasági és politikai önállóságát, most a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élére is olyan szakember kerülhet, akinek pályafutása szorosan kötődik a multinacionális vállalati világhoz.
Rózsáné Sádt Mónika kinevezése azért különösen figyelemre méltó, mert jelenleg a Diageo csoportnál dolgozik, ahol több országot érintő szervezet vezetésében vesz részt. A döntés a nemzeti szuverenitás kérdését is újra a középpontba helyezi.
A történet pedig nem önmagában értelmezendő.
A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter kinevezése után újabb, nemzetközi vállalati háttérrel rendelkező szakember kerülhet egy kulcsfontosságú állami intézmény élére.
Több évtizedes adószakmai tapasztalatra hivatkozik a pénzügyminiszter
Kármán András pénzügyminiszter szerint Rózsáné Sádt Mónika komoly és széles körű adószakmai tapasztalattal rendelkezik.
Pályafutása során dolgozott többek között könyvvizsgálattal, adóbevallások és adójelentések készítésével, valamint kockázatkezelési rendszerek felügyeletével. Jelenlegi munkakörében a Diageo csoportnál több országot érintő szervezetet vezet, és az adózási, adatszolgáltatási, irányítási, megfelelési, külkereskedelmi és technológiai folyamatokért is felel.
A Diageo brit multinacionális italgyártó vállalat, amely világszerte jelentős üzleti jelenléttel rendelkezik.
Csakhogy a kinevezés kritikusai szerint nem pusztán azt kellene vizsgálni, hogy Rózsáné Sádt Mónika rendelkezik-e megfelelő szakmai tapasztalattal. Legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy milyen nemzetközi vállalati és pénzügyi rendszerből érkezik a magyar adóhatóság élére.
Mi köze mindehhez a BlackRocknak?
A Diageo tulajdonosi és befektetői hátterének vizsgálatakor a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb vagyonkezelője, a BlackRock neve is felbukkan a vállalat jelentős intézményi befektetői között.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Rózsáné Sádt Mónika a BlackRock alkalmazottja lenne. A kritika lényege ennél tágabb: az, hogy egy olyan szakember kerülhet a magyar állam egyik legfontosabb ellenőrző és bevételi szervezetének élére, aki egy globális multinacionális vállalatnál szerzett jelentős vezetői tapasztalatot.
A kérdés tehát az: vajon milyen irányba tart Magyarország, ha a stratégiai állami intézmények vezetésében egyre nagyobb szerepet kapnak a globális vállalati világból érkező szakemberek?
A 21. század gyarmatosítása már nem katonai eszközökkel történik?
A kinevezés kritikusai szerint a történtek egy sokkal nagyobb folyamat részeként értelmezhetők.
A 21. században ugyanis egy ország befolyásolása már nem feltétlenül katonai megszállással történik. A pénzügyi rendszer, a multinacionális vállalatok, a nemzetközi tőke és az intézményi kapcsolatrendszerek révén ugyanúgy kialakulhat olyan függőségi helyzet, amely korlátozza egy nemzet saját döntési mozgásterét.
Ebben az értelmezésben a NAV élére történő kinevezés nem egyszerű személyi kérdés.
Arról szól, hogy kik és milyen szemlélettel irányítják azt az intézményt, amely Magyarország adóbevételeinek beszedéséért és az adózási szabályok ellenőrzéséért felel.
A kritikusok attól tartanak, hogy a Tisza-kormány gazdaságpolitikája fokozatosan beilleszti Magyarországot a globális pénzügyi rendszerbe, és ezzel háttérbe szorulhatnak a nemzeti gazdasági érdekek.
Hol van közben a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk?
Az ügy másik fontos kérdése az ellenzéki pártok reakciója.
Miközben a Tisza-kormány újabb kulcsfontosságú állami pozícióban hajt végre személyi változást, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk ellenzéki politikusainak sokkal határozottabban kellene fellépniük azok szerint, akik a kinevezést a magyar szuverenitás szempontjából veszélyesnek tartják.
Joggal merül fel a kérdés: hol vannak ilyenkor azok a politikusok, akiknek éppen az lenne a feladatuk, hogy megvédjék a magyar nemzeti érdekeket?
Miközben fontos állami intézményekben zajlanak változások, az ellenzéknek nem lenne szabad csendben maradnia.
A helyzetet az eredeti kritika szerint már-már nehéz másként jellemezni, mint hogy miközben újabb darabokat szednek szét a magyar nemzeti önállóságból, az ellenzéki politikusok mintha téli álmot aludnának.
A NAV vezetése nem egyszerű személyzeti kérdés
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Magyarország egyik legfontosabb állami szerve. Éppen ezért a vezetőjének személye nem pusztán szakmai vagy adminisztratív kérdés.
A kinevezés azt a vitát is újra előhozza, hogy mekkora befolyást engedhet meg magának Magyarországon a globális vállalati és pénzügyi szektor, és hol húzódik az a határ, amelyen túl már a nemzeti szuverenitás kerül veszélybe.
A BlackRock neve ebben a történetben ezért szimbolikus jelentőséget is kap a kinevezés ellenzői számára: azt a globális pénzügyi világot jelképezi, amelynek egyre nagyobb befolyása van a nemzetközi gazdasági folyamatokra.
A kérdés most az, hogy a magyar állam intézményei a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekeit szolgálják-e mindenekelőtt, vagy egy olyan nemzetközi rendszer részévé válnak, amelyben a globális pénzügyi érdekek egyre nagyobb súlyt kapnak.
Egy biztos: a NAV élére tervezett kinevezés újabb komoly vitát nyithat a Tisza-kormány gazdaságpolitikájáról, a multinacionális vállalatok magyarországi befolyásáról és mindenekelőtt Magyarország nemzeti szuverenitásáról.
Forrás: Szakács Árpád bejegyzése nyomán
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/08/nav-uj-elnoke-rozsane-sadt-monikat-karman-andras-diageo
https://www.investing.com/equities/diageo-ownership
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Itt az ideje megismerni és élni alkotmányos jogainkkal, mert ez az egyetlen, ami garantálja a szuverenitásunk és emberi méltóságunk megőrzését, és védelmet tud nyújtani a globális pénzhatalmi elit pusztító tervével szemben, minden más az ország és az emberek további kiszolgáltatottságát, eladósítását és kifosztását teszi lehetővé. Részletek
.png)
