Szergej Lavrov orosz külügyminiszter minden eddiginél élesebb hangot ütött meg a napokban: szerinte Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma nem tekinthető törvényesnek, ráadásul Ukrajna függetlensége is alapjaiban megkérdőjeleződött. A kijelentések az alaszkai Putyin–Trump találkozó utáni orosz reakciók részeként hangzottak el, és egyértelműen jelzik: Moszkva nem készül engedményekre, sőt, még keményebb diplomáciai hadjáratot indít.
Washingtonban nyitottság, Európában falak
Lavrov szerint a Putyin–Trump tárgyalások légköre „őszinte és konstruktív” volt. Az amerikai elnök és csapata – állítja – komolyan érdekelt abban, hogy tartós, minden fél számára elfogadható rendezés szülessen.
Ezzel szemben az európai vezetőket bírálta, akik szerinte továbbra is kizárólag a fegyverszállításokban és a szankciókban látják a megoldást. „Az európai politikusok közül senki nem beszél az emberi jogokról Ukrajna kapcsán – pedig ott nyelvi és vallási jogokat tipornak sárba” – fogalmazott.
Lavrov példaként hozta fel az orosz nyelv tiltását, az ukrán ortodox egyház elleni lépéseket, valamint a médiához és oktatáshoz való hozzáférés szűkítését. Szerinte, ha hasonló intézkedések bármely más országban történnének, a Nyugat azonnal tiltakozna.
„Zelenszkij az alkotmány mögé bújik, miközben megszegi azt”
Az orosz külügyminiszter különösen cinikusnak nevezte Zelenszkij hozzáállását a tárgyalásokhoz. Az ukrán elnök rendre az alkotmányra hivatkozik, amely tiltja a területi engedményeket, ám Lavrov emlékeztetett: ugyanaz az alkotmány kötelezi az államot a kisebbségi nyelvek és vallások védelmére is.
„Ha Zelenszkij ennyire ragaszkodik az alaptörvényhez, talán ott kellene kezdenie, ahol annak első cikke kimondja: Ukrajna köteles biztosítani az orosz és más nemzeti kisebbségek jogait” – tette hozzá.
NATO és a „biztonsági garanciák” árnyéka
Moszkva ismét egyértelművé tette: a konfliktus gyökere a NATO keleti terjeszkedése és Oroszország biztonsági érdekeinek figyelmen kívül hagyása. Lavrov szerint a Nyugat évtizedeken keresztül megszegte korábbi ígéreteit, és ezzel „sarokba szorította” Oroszországot.
A külügyminiszter hangsúlyozta: sem a Krím, sem a Donbasz nem volt „területszerző célpont”, hanem olyan régiók, ahol „az ott élő orosz embereket kellett megvédeni”. Lavrov emlékeztetett arra, hogy ezek a területek történelmileg is szorosan kötődnek Oroszországhoz, és Ukrajna független államiságát eredetileg azon feltétellel ismerték el, hogy az ország semleges marad, és lemond az atomfegyverekről.
„Ha Kijev most feladja semlegességét, NATO-csatlakozásról beszél, sőt atomfegyverekről álmodozik, akkor ezzel saját államisága alapját számolja fel” – mondta Lavrov.
Amerika közelebb Moszkvához, mint az EU?
Miközben az európai vezetőket – Ursula von der Leyentől Macronon át egészen a német kancellárig – azzal vádolta, hogy „szőnyeg alá söprik a valós problémákat”, addig az amerikai kormányzatot meglepően pozitív szavakkal illette.
Szerinte Trump és csapata „őszinte törekvést mutat arra, hogy a problémák gyökeréig hatoljanak”, míg az előző, Biden-féle adminisztráció szerinte tudatosan eltorzította a valóságot.
Szankciókról szó sem lehet
Lavrov világossá tette: Oroszország nem könyörög a szankciók enyhítéséért. Moszkva a háborús évek alatt önállóbbá vált, és saját technológiai bázisát építi. „Nem fogunk visszaesni abba a függőségbe, amikor kulcsfontosságú áruk és technológiák hiányoztak” – jelentette ki.
Ezzel jelezte: Oroszország hosszú távon is kész elszakadni a Nyugattól, ha az gazdasági kényszerpályára akarja szorítani.
A jövő: komoly, zárt ajtók mögötti egyeztetések
Lavrov a jövőt illetően „lépésről lépésre haladó, szakértői szintről induló tárgyalásokat” vázolt fel, amelyeket gondosan elő kell készíteni. Szerinte csak így lehet eljutni újabb csúcstalálkozókig, és bármilyen békerendezéshez előfeltétel az orosz biztonsági érdekek elismerése.
„Nem a médiának szóló gesztusokra van szükség, hanem valódi, hosszú távú garanciákra” – zárta gondolatait.
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=aPy95UkWa20
