Kína lépett, és a világpolitika térképe újra átrajzolódhat: Peking feloldotta több kulcsfontosságú termék – köztük ritkaföldfém mágnesek, műtrágya és alagútfúró berendezések – exporttilalmát India felé. A döntés nemcsak Delhi számára jelent hatalmas könnyebbséget, hanem újabb lépés lehet egy formálódó, többpólusú világrend felé.
Peking engedett Delhi kérésének
Vang Ji kínai külügyminiszter kétnapos indiai látogatásán már kézzelfogható eredmények születtek: a tilalom feloldása után meg is indultak a szállítmányok Indiába. A lépés különösen fontos, hiszen a tilalom eddig komoly sebeket ejtett az indiai gazdaságon: a műtrágya hiánya az agráriumot bénította, az alagútfúró gépek hiánya infrastrukturális projekteket akasztott meg, míg a ritkaföldfémek kiesése az autóipart sújtotta.
India ugyan rendelkezik a világ harmadik legnagyobb ritkaföldfém-készletével, de ipara jelenleg még nagymértékben függ a kínai importtól. Tavaly például több mint 80 százalékban Kínából érkeztek az országba a mágnesek.
Washington szankciói közelebb hozzák Pekingt és Delhit
A kínai–indiai közeledés időzítése nem véletlen: Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja mindkét országot érinti. India 50, Kína pedig 30 százalékos vámokkal kénytelen szembenézni, és ez a nyomás a jelek szerint inkább összetolja, mint eltávolítja a két ázsiai nagyhatalmat.
A közeledés azonban nem most kezdődött: tavaly egyezség született a vitatott határ menti járőrözésről, idén pedig újraindult a közvetlen légi közlekedés. Most a gazdasági kapcsolatok kerülnek a fókuszba, de a háttérben jóval nagyobb cél sejlik fel.
A legmagasabb szinten zajlanak az egyeztetések
Vang Ji indiai kollégájával, Szubrahmanjam Dzsajsankarral már harmadszor ült tárgyalóasztalhoz rövid időn belül, és Narendra Modi miniszterelnök is fogadta a kínai külügyminisztert. A következő hetekben pedig újabb csúcspont várható: Modi hét év után először ismét Kínába utazik, ahol részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján, és könnyen lehet, hogy négyszemközt is tárgyal Hszi Csin-pinggel.
A hivatalos nyilatkozatokban mindkét fél hangsúlyozza: céljuk egy „kiegyensúlyozott, többpólusú világrend” kialakítása.
Amerika veszíthet a legtöbbet
Trump vámháborúja közben mély sebeket ejt a negyedszázada erősödő amerikai–indiai kapcsolatokon. Az egyre növekvő politikai bizalmatlanság Újdelhi és Washington között pedig Peking malmára hajtja a vizet.
Bár az indiai közvéleményben még élénken él a májusi incidens, amikor Kína a pakisztáni hadsereget segítette, Delhi ennek ellenére nyitni látszik Peking felé. A The New York Times szerint ez is mutatja, mennyire kulcsfontosságúnak tartja India a kínai kapcsolatokat.
Didzsaj Gokále, India volt pekingi nagykövete szerint a jelenlegi helyzetben Kína nemcsak tőkével és technológiával, hanem stabilitással is ellensúlyt nyújthat az Egyesült Államok politikai kiszámíthatatlanságával szemben. „Kína most vonzóbb partner, mint az elmúlt öt évben bármikor” – fogalmazott.
Egy új világrend születése?
Mindez túlmutat a kétoldalú kereskedelmen. A világ két legnépesebb országának együttműködése könnyen alapja lehet egy új, többpólusú globális rendnek, amelyben Amerika dominanciája megkérdőjeleződik. Az irány világos: Peking és Delhi már nemcsak kereskedelmi partnerekként, hanem stratégiai szövetségesekként tekintenek egymásra – és ezzel új korszak kezdődhet a nemzetközi politikában.
