Szergej Lavrov orosz külügyminiszter exkluzív interjút adott az amerikai NBC televíziónak, amelyben kemény szavakkal támadta az ukrán vezetést, világossá téve Oroszország céljait és feltételeit a háborúval kapcsolatban. A Kreml diplomatája Zelenszkij státuszát kérdőjelezte meg, újra leszögezte Moszkva katonai és politikai törekvéseit, és kimondta: Ukrajna csak akkor tarthatja meg létjogosultságát, ha „elengedi” az orosz identitású területeket.
„Zelenszkij nem legitim”
Lavrov szerint az ukrán elnök ma már nem tekinthető jogilag legitim államfőnek, így nincs felhatalmazása bármiféle békemegállapodás aláírására.
„De facto vezetőként elismerjük, és tárgyalhatunk vele, de jogi dokumentumokat csak legitim személy írhat alá – Zelenszkij pedig nem az” – fogalmazott a külügyminiszter.
Putyin állítólag kész lenne találkozni Zelenszkijjel, de csak akkor, ha a napirend valóban elnöki szintű kérdéseket tartalmazna, nem pedig csupán egy „szereplési lehetőséget” az ukrán vezetőnek.
Moszkva üzenete: a háborús célok változatlanok
Lavrov hangsúlyozta: Oroszország addig nem áll meg, amíg el nem éri katonai műveleteinek céljait.
„El kell hárítani minden biztonsági fenyegetést, amely Ukrajna felől érheti Oroszországot. Meg kell védenünk az orosz nemzetiségű és oroszajkú lakosság jogait, identitását és kultúráját” – mondta.
A miniszter szerint Moszkva nem területet akar, hanem „az emberek sorsát” tartja szem előtt Donbaszban és a déli régiókban. Ukrajnának pedig semlegesnek, katonai blokkokon kívülinek és atomfegyver nélkülinek kell maradnia.
Feltételes létjogosultság
Az orosz külügyminiszter szerint Ukrajna csak egy feltétel mellett tarthatja meg az államiságát: „ha elengedi azokat az embereket, akik a referendumaikon Oroszországot és az orosz kultúrát választották”.
Lavrov szerint a 2014-es kijevi fordulat után hatalomra került vezetés célja az volt, hogy „felszámolja mindazt, ami orosz az országban”, ezért Moszkva kötelessége megvédeni a saját nemzetiségét.
Biztonsági garanciák és a Nyugat szerepe
A külügyminiszter kijelentette: bármilyen biztonsági garancia csak akkor elfogadható, ha figyelembe veszi Oroszország érdekeit. Szerinte a Nyugat valójában Ukrajna mögé akar katonai erőt állítani Moszkva feltartóztatására, ami elfogadhatatlan.
Lavrov emlékeztetett: az 1994-es Budapesti Memorandum csupán annyit rögzített, hogy Ukrajnát nem éri atomfegyveres támadás – de a dokumentumban foglalt kötelezettségeket Kijev és nyugati támogatói már rég megszegték.
Putyin–Trump találkozó: üzenet a világnak
Az interjúban szó esett Putyin és Donald Trump alaszkai találkozójáról is. Lavrov szerint a két vezető kölcsönösen tiszteli egymást, és kizárólag „komoly, gyakorlati biztonsági kérdésekről” tárgyaltak. A Zelenszkijjel való találkozó lehetősége azonban egyáltalán nem került szóba.
Harctéri üzenetek
Lavrov azt állította: Oroszország kizárólag katonai célpontokat támad, míg Kijev rendszeresen civil infrastruktúrát vesz célba. Példaként említette az ukrán erők akcióit az oroszországi Kurszki területen, ahol – szerinte – nem is voltak katonai objektumok.
👉 A külügyminiszter szavai újabb jelei annak, hogy Moszkva sem Zelenszkij legitimitását, sem Ukrajna jelenlegi határait nem hajlandó elismerni. Az interjú üzenete egyértelmű: a Kreml változatlanul kész folytatni a háborút, amíg saját feltételei nem teljesülnek.
Forrás: RIA Novosti nyomán
