Simone Weil filozófus munkáiból olvasgattam a napokban, miután a VÍZVÁLASZTÓ fesztiválon szembesültem azzal, amit egyébként tudtam már, de ennyire tudományosan kifejtve nem találkoztam még vele.
Hazánk sivatagosodása elindult és bizony ha nem teszünk semmit, akkor megállíthatatlan lesz. Ha ezt csak gazdaságpolitikai szemszögből nézem, akkor talán a kínai autó és akkumulátor gyárak sok milliárdos támogatása helyett jobb lett volna, ha a kormány a következő árvizekre készülve, inkább a szükséges vízvisszatartást finanszírozza, akár tározókkal, akár a fokgazdálkodás segítésével.
Simone Weil kapcsán az döbbentett meg, hogy az1943-ban meghalt francia filozófus-misztikus azt fogalmazta meg egyszerűen, amit nekünk magyaroknak nagyon régen illene már tudnunk:
„Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a mienk.”
S ez a gondolat késztetett az alábbiak átgondolására, leírásra.
Miért nem vágyakozunk a saját történeti alkotmányunk után?
Valószínűleg azért, mert nem ismerjük és nem is foglalkozik vele a fősodratú média. Alkotmányunk lényegi eleme, hogy nem kerülhet a főhatalom esendő emberi kezekbe, mert az őseink találtak egy zsarolhatatlan, önérdek-egoizmus nélküli személyt, aki méltó a főhatalomra! S ez a személy őrzi is a méltányos és igazságos jogelvek sorát, amely miatt a képviselői törvényhozás korlátozva lenne úgy, hogy a közjó is érvényesülne! Ez a rejtélyes személy a Magyar Szent Korona, amely egyben egyedülálló állameszme is ! Sem a nyugat, sem a kelet nem tudott eddig ennél igazságosabb közhatalmi rendet felmutatni a történelem folyamán, s talán az Arisztotelész kimunkálta „politeia” fogalma áll hozzá legközelebb.
S ugyanígy nem vágyakozunk a saját jelölésű képviselők után?
Mert talán nem is tudunk róla, hogy az is lehetséges lenne?
Sajnos ez a legvalószínűbb! Ahogy nem tudjuk mit veszítünk a saját alkotmányosságunk nélkül, úgy nem tudjuk, hogy milyen lenne, ha helyben ismert, pártonkívüli képviselőre tudnánk szavazni úgy, hogy akár vissza is hívhatnánk ha nem a mi érdekeinket képviselné, hanem ő is korrumpálódna, mint a legtöbb közszereplő!
Évek óta töprengek azon, hogy Papp Lajos professzor 2012-es írása miért nem gondolkodtatja el a magyar értelmiséget? A Volt egy álmom – című írásában ugyanis feltérképezte azt a megoldást, ami kivezetné a magyar pártpolitikát abból a mély gödörből, amelybe leginkább a kommunista múlt juttatta. A professzor úr álma ugyanis egy olyan párt megalapítása volt, amely „kizárólag a választási törvények okán” lenne csak párt, azonban becsületes és szakrális „részképviseletként működne”.
Csakhogy amiről a professzor ír, az egy a nemzet iránti alázattal rendelkező zárt végű társadalmi szervezet, vagyis egy bejegyzett politikai mozgalom és párt. S ezt nem nagyon akarja érteni az átlagember. Pedig a néhai Bokor Imre prof. megvalósította az álmot, csak éppen 2017-ig kellett várni, hogy azt hivatalosan is bejegyezzék, mert mintha az ügyészek és bírák azonnal megértették volna azt, amit a közember nem képes, nem akar, vagy valóban nem tud róla a cenzúra miatt!
A megálmodott párt neve NemzetEgyesítő Mozgalom lett, s rövidített névként nagy nehezen a NEEM lett bejegyezve. Igaz a legutóbbi gyűlésükön kibővítették a nevet és azt beadták a bíróságra bejegyzés végett, de egyenlőre tudomásom szerint még nincs döntés az ügyben.
Ám 2012 óta sok víz lefolyt a Tiszán, de félek, hogy az áradó Tisza párt sem azt az utat akarja járni, amit a professzor úr a fent jelzett írásában felvázolt.
Megpróbálom most a „NemzetEgyesítő Mozgalom a Szent Korona Országáért” ügyét nem kifejezetten csak politikai, hanem logikai-érvelési szempontból megnézni. Van-e benne vajon bármilyen kis ellentmondás, vagy érvelési hiba?
Ugye a jelenlegi pártrendszer kiábrándította az embereket?
Sajnos igen, de a NemzetEgyesítők (NEEM) egy olyan szokatlan modellben gondolkodnak, ahol kizárólag helyi közösségek, ismert és elismert személyeket jelölhetnek pártonkívüliként a képviselőségre!
Lehet, hogy éppen az az oka a NemzetEgyesítők iránti érdektelen közömbösségnek, mert a nagy tömeg – amely pl. Magyar P. köré gyűlik – nem tud erről a számára felkínált nagyszerű lehetőségről?
S az hogyan lehetséges, hogy az emberek nem tudnak róla?
Nincs itt valamiféle akadály görgetve a párt ismertsége elé?
Hiszen az agyon reklámozott Magyar Péter – mert a negatív reklám is reklám – minden nap szerepel a hírekben!
Lehet, hogy logikai és érvelési problémák okozzák, hogy a média agyonhallgatja a NemzetEgyesítőket, miközben a negatív reklám is reklám lenne nekik is, mert minden amiről beszélnek a közbeszédet tematizálja. A média azonban nem arra világít rá, hogy mi is a célja a Magyar Péternek és a NemzetEgyesítőknek, hanem le akarja azt járatni, aki próbál kritikát megfogalmazni?
Vajon miért nem gyakorol kritikát a NemzetEgyesítők felé is?
Magyar Péter egyértelmű célja a hatalom megszerzése, a NemzetEgyesítők célja a közhatalom visszajuttatása a valódi népképviselőknek, akik nem kapcsolhatók egyik pártoz sem!
Szerintem óriási a különbség!
Nézzük a NEEM-modell konkrétan hogyan működne a magyar jogrendben? (amely álláspontom szerint nem legitim, csak legális)
Ha a történeti alkotmány szempontjából vizsgálódunk, akkor biztos, hogy az érvényes ma is, csak a nemzeti szervezettséget felváltó pártos szervezettség miatt nem tudjuk érvényre juttatni! Ezt csak akkor tudja a nemzet megvalósítani, ha a választásokon a szavazók azon része, akik eddig nem mentek szavazni, végre nem önfeladást választja, hanem a NemzetEgyesítő Mozgalomra tennék az ikszet! NemzetEgyesítők ugyanis minden egyes egyéni jelöltjüknek elmagyarázták, hogy nincs lehetőség egyéni képviselői helyet szerezni, csak listás helyre lehet számítani. A magyar választásokon ugyanis 1990-től egyetlen „igazságpárt” sem tudott az országgyűlési választásokon egyéni helyet szerezni.
A MIÉP, a Jobbik, a Mi Hazánk is csak listás képviselőket juttattak be az Országgyűlésbe. Ezért minden egyéni jelöltnek az a feladata, hogy a megértesse a híveivel, választóival, hogy a pártlistás lehetőségnél ne a megosztó pártokra ikszeljen, hanem a NEMZET EGYESÍTÉSÉRE!
Ugye milyen szép lenne? A Nemzetünk megosztása helyett...!
Természetesen a saját pártpreferenciával rendelkezőket is meg lehet erről győzni akkor, ha elmagyarázzuk nekik, hogy az egyéni jelöltre úgy szavazzanak, ahogy azt a pártjuk kéri tőlük. Vagyis a fideszes szavazzon a fideszes egyéni jelöltre, a Mi Hazánkos szavazzon a párt egyéni jelöltére, de a második ikszet tegye a Nemzetegyesítő Mozgalom neve mellé, mert a pártokráciát kell megszüntetnünk!
Széchenyi világosan megmondta: a pártoskodás a nemzet-megosztó!
De sokaknak nem világos, hogy a helyi közösségek által jelölt emberek hogyan fognak országos szinten egységesen működni? Hogyan fognak törvényeket előkészíteni, kormányt alakítani? Ez állítólag egy koncepcionális hiány. Azonban a realitás nem az, hogy egy ennyire agyonhallgatott párt listáján induló pártonkívüliek majd többségbe kerüljenek és kormányt alakítsanak. Az a média által agyonhallgatott párt amely azt gondolja, hogy győzni fog a 2026-os választásokon, vagy naiv, vagy tudatosan becsapja a szavazókat.
A realitás az, hogy egyfajta CIVIL KONTROLLT, pontosabban nemzeti ellenőrzést tudjanak megvalósítani. Mert a Bibó kollégium egykori diákjai nem ismerik az egyetemi tanár alábbi gondolatát: „A hatalom demoralizál, tehát ellenőrzésre szorul.” Ezért az ellenőrzés feladatát felvállalva, a történeti alkotmány elveivel naponta szembesítve dolgozna a pártonkívüliek frakciója úgy, hogy a saját lelkiismeretük és a választóik „követi utasítása” szabályozná őket. S aki ezt nem érti, az sajnos fordítva ül a lovon!
De az is aki nem érti meg, hogy bár a NemzetEgyesítők listáján fognak bejutni a helyben jelöltek az Országgyűlésbe, de nem a párt frakcióját alakítják meg, hiszen mindannyian pártonkívüliek!
A NEEM modellje „megoldaná” a pártfegyelem ügyét és visszatérne a képviselet a történeti alkotmányosságunk elveihez, ami a helyi autonómiákra épülve szolgálná a nemzeti közjót! A pártképviselet sajnos erre képtelen, mert minden pártvezetés tudja, hogy csak pénz kell a választások megnyeréséhez, s ők meg is akarják nyerni a pénzt és utána a választást. Hiszen a pénz visszafizetéséhez választást kell nyerni, vagy legalább azt az állami támogatást megszerezni, amiből a választásra felvett hitelt vissza tudják majd adogatni, kamatostól.
S végül egy kérdés: KI JÁR JÓL A VÁLASZTÁSOKKAL?
A válasz: MINDIG A BANK NYER, még a KÁRTYÁBAN IS!
Dr. Bene Gábor szakjogász
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Milyen hazát akarunk? A hazugságok földjét – vagy végre a magyarok országát? https://www.napitema.com/2025/08/milyen-hazat-akarunk-hazugsagok-foldjet.html
.jpg)
.png)
.webp)
