Szőlő utcai botrány: kiderült, hogy a baloldali rágalomkampány hazugságokra épült. Kik szervezték, hogyan terjesztették, és mi volt a valódi célja?
A Szőlő utcai pedofilbotrányként elhíresült ügy az elmúlt évek egyik legdurvább politikai karaktergyilkossági kísérlete volt. A baloldali propaganda-gépezet egy hazugságra építve próbált meg olyan botrányt kelteni, amivel kormánytagokat és vezető politikusokat akartak bemocskolni. Azóta bebizonyosodott: se gyermekotthon, se kiskorú áldozat, se politikus nem szerepelt a történetben.
De akkor miért építettek rá országos szintű rágalomkampányt? Kik és hogyan működtették a gépezetet?
Hogyan épült fel a hazugságspirál?
1. Suttogópropaganda és álhírek
Szeptember elején indult a folyamat: előbb névtelen suttogások, majd egy sértett volt gyermekvédelmis interjúja a Válasz Online-on. Ebben olyan történetet mesélt, ami már első hallásra is bukott: női gyermekotthonról és lányokról beszélt a Szőlő utcában — miközben ott javítóintézet van, férfi elítéltekkel.
2. Politikai szintre emelés
Egy nap sem telt el, és már a parlament falai között hivatkoztak az álhírre. Dobrev Klára vizsgálóbizottságot követelt, miközben a „bizonyíték” egy ordítóan hamis sztori volt.
3. Közösségi médiás felerősítés
Ekkor lépett színre Juhász Péter és társai, akik névtelen telefonhívásokra hivatkozva már neveket kezdtek dobálni („Zsolti bácsi”), ezzel a botrány szálai messze túlnőttek a valóságon.
4. A „külföldi kapcsolat”
Nem mellékes, hogy a történetet tovább szövő Káncz Csaba hosszú éveken keresztül brit diplomatáknak dolgozott, és több forrás szerint rendszeresen brit hírszerzési körökkel is kapcsolatban állt. Véletlen egybeesés? Aligha.
A recept a karaktergyilkosságra
- Fogj egy valós ügyet (letartóztatás, vizsgálat).
- Told meg kitalált részletekkel (kiskorúak, politikusok, orgiák).
- Add át a suttogó propagandának és véleményvezéreknek.
- Emeld parlamenti szintre, hogy „hivatalosnak” tűnjön.
- Várd, hogy a média és a közösségi hálózatok felerősítsék.
Pontosan így történt a Szőlő utcai hazugsággal.
Vélemény
A legriasztóbb az, hogy a baloldali hálózat milyen tudatosan használja a karaktergyilkosság fegyverét. Nem érdekli őket, hogy egy-egy rágalom hazugságon alapul, mert a cél nem az igazság, hanem az emberek brutális átverése, hogy ebből politikai előnyöket kovácsoljanak maguknak.
Ez nem egyszerű politikai vita, hanem aljas manipuláció külföldi pénzekkel és belső árulókkal. Az, hogy Magyar Péter és a hozzá kapcsolódó körök gondolkodás nélkül terjesztették a rágalmakat, azt mutatja: nekik a hatalom megszerzése mindent felülír.
És a legnagyobb baj, hogy miközben a közvélemény ezekkel az álhírekkel volt tele, a valódi bűncselekmények áldozatai háttérbe szorultak. Ez pedig már nem csak politikai felelőtlenség, hanem erkölcsi bukás is.
Összegzés
A Szőlő utcai ügy nem botrány volt, hanem botránygyártás. Egy példátlanul cinikus rágalomkampány, amelyben ellenzéki politikusok, véleményvezérek és külföldi érdekek egyaránt szerepet játszottak. Az ügy tanulsága: a baloldal mindent feláldoz a hatalomért — még az igazságot és az áldozatok méltóságát is.
.jpg)
