Az Európai Parlament új, megdöbbentő javaslata szerint az uniós országok akár le is lőhetnék az orosz repülőgépeket, és az orosz vagyonból hiteleznék Ukrajnát. Mit jelent ez Európa jövőjére nézve?
Az Európai Parlament új rezolúciója: légtérharc és pénzügyi hadviselés Oroszországgal szemben
Az Európai Parlament legutóbbi döntése hatalmas visszhangot váltott ki: a képviselők olyan javaslatot fogadtak el, amely felhatalmazná az uniós tagállamokat, hogy akár le is lőjék azokat az orosz repülőgépeket, amelyek megsértik Európa légterét. A határozat nemcsak politikai üzenet, hanem egy új korszak előhírnöke is lehet az EU és Oroszország közötti feszült viszonyban.
A dokumentumban az EP „bármely olyan kezdeményezést” támogat, amely lehetővé teszi az EU-nak és tagállamainak, hogy összehangolt és arányos lépéseket tegyenek minden légitér-sértés ellen – beleértve a légi fenyegetések megsemmisítését is.
Ez a kijelentés sokak szerint a hidegháború óta a legkeményebb üzenet, amit az európai intézmények Moszkvának címeztek.
A rezolúció főbb pontjai: a kemény fellépés útja
Az EP nem állt meg a katonai fenyegetésnél. A dokumentum további, rendkívül szigorú intézkedéseket is javasol:
- Az ukrán hadsereg számára engedélyezné, hogy nyugati fegyverekkel orosz célpontokat támadjon – akár az orosz határon belül is.
- A befagyasztott orosz vagyonokat az Ukrajnának szánt hitelek fedezetévé tenné.
- Egységes szankciórendszert javasolna, amely nemcsak Oroszországra, hanem Fehéroroszországra, Iránra és Észak-Koreára is kiterjedne.
- Oroszországot a terrorizmust finanszírozó államok közé sorolná, hivatkozva hibrid támadásokra és dezinformációs műveletekre.
- Katonai együttműködést erősítene az EU-országok között, a NATO mintájára.
A javaslat tehát nemcsak a védelemről, hanem a gazdasági és politikai hadviselés új szintjéről is szól.
Moszkva válasza: „Felelőtlen és provokatív”
A Kreml azonnal reagált a brüsszeli döntésre. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint az Európai Parlament állásfoglalása „felelőtlen” és „rendkívül veszélyes”.
Oroszország tagadja, hogy megsértené az európai légteret, és kijelenti: minden katonai repülés a nemzetközi szabályoknak megfelelően történik. A Kreml szerint a vádak alaptalanok, és semmilyen bizonyítékot nem mutattak be a légtérsértésekre.
Vlagyimir Putyin az orosz válaszlépésekről is beszélt: „Aki fegyverrel fenyegeti Oroszországot, annak számolnia kell azzal, hogy választ kap.” Az orosz elnök szerint az európai elit tudatosan próbálja ellenségként beállítani Oroszországot, és ezzel militarizálja a kontinenst.
Befagyasztott orosz vagyonok: a pénzügyi háború új frontja
Az Európai Unió és a G7-országok a háború kezdete óta mintegy 300 milliárd eurónyi orosz devizatartalékot fagyasztottak be. Ennek több mint kétharmada az EU-ban található, elsősorban a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolórendszerben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már korábban javasolta, hogy ezeket az eszközöket Ukrajna megsegítésére használják fel. Az elképzelés szerint az így nyert forrásokból hiteleket adnának Kijevnek, amelyeket később Oroszország reparációként fizetne vissza.
A javaslat azonban vitákat szül még az EU-tagállamok között is. Többen – köztük Belgium miniszterelnöke – arra figyelmeztettek, hogy az orosz pénzek felhasználása kockázatos, és akár pénzügyi visszaütéssel is járhat.
Moszkva egyértelműen „lopásnak” nevezte az európai lépést, és közölte: azokat az országokat, amelyek ilyen módon próbálják kisajátítani az orosz vagyont, jogi és gazdasági következmények érik majd. Válaszul Oroszország saját intézkedéseket hozott: a „barátságtalan” országok befektetéseinek bevételeit külön „C” típusú számlákra helyezi, ahonnan csak kormányzati engedéllyel lehet pénzt kivenni.
Mit jelent mindez Európa számára?
Bár az Európai Parlament döntése nem kötelező érvényű, üzenetértéke óriási. A lépés egyértelműen jelzi, hogy az EU politikai hangulata egyre keményebb, és a kontinens vezetői késznek mutatkoznak arra, hogy Oroszországgal szemben akár katonai szintre is emeljék a konfrontációt.
Ez a retorika ugyanakkor veszélyes precedenst teremthet. Egy véletlen incidens – például egy lelőtt orosz katonai gép – könnyen eszkalálódhatna, és kiszámíthatatlan következményekhez vezethetne.
A rezolúció sokkal inkább tekinthető politikai nyomásgyakorlásnak, mint valós katonai tervnek. Az EU így próbálhatja demonstrálni egységét és eltökéltségét Ukrajna támogatásában, miközben Moszkva felé világos jelzést küld: Európa nem enged a nyomásnak.
Összegzés
- Az EP felszólította az EU-országokat, hogy szükség esetén lőjék le az orosz repülőgépeket.
- A testület javasolja a befagyott orosz vagyonok felhasználását Ukrajna támogatására.
- Oroszország ezt provokációnak és lopásnak nevezte.
- A rezolúció nem kötelező, de egyértelműen új fejezetet nyit az európai-orosz kapcsolatokban.
Vélemény:
Európa ezzel nemcsak Oroszországnak, hanem saját gazdasági stabilitásának is üzen. A katonai és pénzügyi szigor egyaránt visszaüthet, ha nem párosul diplomáciai rugalmassággal. Az EU-nak most kell eldöntenie, hogy a béke vagy az erő demonstrálása vezet-e közelebb a biztonsághoz.
Forrás: RIA Novosti nyomán
.jpg)
