Header Ads Widget

Halálzóna Gázában: 15 600 ember, köztük 3 800 gyermek szorul sürgős evakuálásra Gázából.



A kórházak nagy része romokban, miközben a térség humanitárius válságba süllyed.

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) legutóbbi jelentése szerint 15 600 palesztin beteg, köztük 3 800 gyermek, azonnali orvosi evakuálásra szorul a Gázai övezetből.

A szervezet szóvivője, Tarik Jasarevics figyelmeztetett: az egészségügyi rendszer gyakorlatilag összeomlott, mindössze 13 kórház működik részlegesen a 36-ból, és a 179 alapellátó központból is csak 62 képes korlátozottan ellátást nyújtani.

A WHO szerint a helyzet napról napra romlik, és sürgősen több országra lenne szükség, amelyek betegeket fogadnának kezelésre. A szervezet felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa helyre a betegek áthelyezését lehetővé tevő rendszert a Nyugati Partra és Kelet-Jeruzsálembe is.


Az egészségügyi rendszer romokban

A gázai orvosi infrastruktúra a hónapok óta tartó harcok és az izraeli hadműveletek miatt szinte teljesen működésképtelenné vált. A hiányzó gyógyszerek, üzemanyag és orvosi felszerelések mellett a bombázások sok helyen teljesen megsemmisítették a kórházi épületeket is.

A WHO szerint az evakuációs folyamatot adminisztratív és politikai akadályok is hátráltatják: a betegeknek engedélyt kell kapniuk az átkeléshez, de a határok szinte teljesen lezártak, és az engedélyek kiadása rendkívül lassú.


Az ENSZ: Több tízezer halott, köztük több ezer gyermek

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala szerint a háború kezdete óta több mint 66 000 ember vesztette életét a Gázai övezetben, köztük 18 430 gyermek.
A legtöbb áldozat civil, akik a bombázások, az éhezés és az összeomlott egészségügyi rendszer miatt haltak meg.

A nemzetközi szervezetek egybehangzóan állítják: a térség humanitárius katasztrófa küszöbén áll, és a jelenlegi körülmények között a lakosság életben tartása is komoly kihívást jelent.


Éhínség és teljes összeomlás

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) már augusztus 22-én hivatalosan is „katasztrofális éhínséget” hirdetett a palesztin területeken.
Becslések szerint szeptember végére több mint 640 000 ember kerül az IPC-skála ötödik szintjére, vagyis a teljes élelmiszerhiány állapotába.
Ez azt jelenti, hogy tömegek napi élelem nélkül, romló higiéniai viszonyok között, elérhetetlen orvosi segítséggel próbálnak túlélni.


Trump béketervével új korszak jöhet – vagy újabb feszültség?

Donald Trump amerikai elnök szeptember 29-én mutatta be 20 pontból álló béketervét, amely a gázai helyzet „azonnali rendezését” célozza.
A terv legfontosabb elemei között szerepel:

  • azonnali tűzszünet, amennyiben a túszokat 72 órán belül szabadon engedik,
  • a Hamasz kizárása minden kormányzati szerepből,
  • a terület technokrata, nemzetközi felügyelet alá helyezése,
  • és az izraeli hadsereg fokozatos kivonása a térségből.

Trump szerint a terv végrehajtása négy szakaszban történik. Az elsőben túszcsere és tűzszünet, a másodikban a hadsereg visszavonása és palesztin foglyok szabadon engedése. A későbbi fázisokban a térség újjáépítése és politikai átrendezése várható.


Regionális egyezmény: Egyiptom, Törökország és Katar is a béke mögött

Az október 13-án Sharm el-Sheikhben tartott csúcstalálkozón Trump, Abdel Fattáh esz-Szíszi (Egyiptom), Recep Tayyip Erdoğan (Törökország) és Tamim bin Hamad Ál-Tani (Katar) közösen írtak alá egy átfogó dokumentumot a békefolyamat támogatására.

Trump kijelentette, hogy a béketerv harmadik és negyedik fázisa már folyamatban van, és a következő hetekben „kézzelfogható eredmények” várhatók.
Szakértők azonban figyelmeztetnek: a terv nem tisztázza a hosszú távú biztonsági garanciákat, és sokan attól tartanak, hogy a Hamasz kizárása csak újabb hatalmi vákuumot eredményezhet.


Zárszó: válság a szemünk előtt

A gázai helyzet drámai méreteket öltött. Több mint 15 600 ember vár arra, hogy elhagyhassa a halálzónát, és megfelelő orvosi ellátáshoz jusson. A nemzetközi közösség támogatása nélkül ezek az emberek gyakorlatilag halálra vannak ítélve.

Trump béketervének megvalósulása hozhat némi reményt, de a kérdés továbbra is nyitott: vajon a politikai akarat elegendő-e ahhoz, hogy a térség végre elmozduljon a béke felé – vagy ismét csak egy papíron maradó ígéret lesz?


Forrás: RIA Novosti nyomán

https://ria.ru/20251020/gaza-2049448460.html


A független tájékoztatásnak Ön is részese lehet.
Hírportálunk nem részesül állami, vállalati vagy párttámogatásban. Működésünket olvasóink támogatása teszi lehetővé. Ön is küldhet be cikkeket, amelyeket közzéteszünk.

Itt tudja támogatni munkánkat

Köszönjük, hogy segíti a független tájékoztatást! Egy megosztással pedig sokat segíthet, hogy tartalmaink másokhoz is eljussanak.