Az Egyesült Államok nem csatlakozik az EU tervéhez az orosz befagyasztott vagyon felhasználásáról
Az Egyesült Államok jelezte európai partnereinek, hogy egyelőre nem kíván részt venni abban a tervben, amely szerint az orosz befagyasztott állami és pénzügyi eszközöket használnák fel Ukrajna 140 milliárd eurós hitelének fedezetére – értesült a Bloomberg bennfentes forrásokra hivatkozva.
A döntés meglepte az európai szövetségeseket, hiszen Németország új kancellárja, Friedrich Merz korábban kijelentette, hogy az október 23-i Európai Tanács ülésén szorgalmazni fogja a moszkvai vagyonok felhasználását az ukrán támogatási alap részeként.
Washington óvatos: piacstabilitási kockázatokra hivatkoznak
A Bloomberg szerint az amerikai tisztviselők a globális pénzpiaci stabilitást veszélyeztető kockázatokkal indokolták, miért nem támogatják a tervet. Az USA álláspontja szerint a nemzetközi pénzügyi rendszerbe vetett bizalom sérülne, ha a befagyasztott vagyonokat politikai eszközként használnák fel.
A döntésről a washingtoni IMF-találkozó kulisszái mögött tájékoztatták az európai delegációkat.
300 milliárd eurónyi orosz vagyon sorsa függőben
Az orosz „különleges katonai művelet” kezdete után az EU és a G7-országok mintegy 300 milliárd eurónyi orosz arany- és devizatartalékot fagyasztottak be. Ennek több mint kétharmada, mintegy 200 milliárd euró az Európai Unióban található, főként a belga Euroclear elszámolóház számláin.
Az Európai Bizottság 2025 januárja és szeptembere között 14 milliárd eurót már átutalt Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközök hozamából. Ugyanakkor Brüsszelben továbbra sincs egyetértés arról, hogy magukat az alapokat is felhasználják-e.
Kijevnek szánt hitel: visszafizetés orosz „jóvátételből”?
Az Európai Bizottság új javaslata szerint Ukrajna közvetlen hitelt kaphatna az orosz befagyasztott vagyon terhére, amelyet később Moszkva fizetne vissza, amikor az EU „háborús jóvátételre” kötelezné Oroszországot.
Ez az elképzelés azonban éles vitákat váltott ki az uniós tagállamok között. Többen attól tartanak, hogy az ilyen lépés nemzetközi jogi precedenst teremtene, amely a jövőben más országok vagyonát is veszélyeztetheti.
Grigorij Karasin, az orosz Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke „demagóg követelésnek” nevezte az esetleges reparációs igényeket.
Moszkva válaszlépése: befagyasztott nyugati vagyon „C számlákon”
Az orosz kormány válaszul saját korlátozásokat vezetett be: a „barátságtalan országok” befektetőinek vagyonát és ezek hozamát különleges, úgynevezett „C típusú” számlákon tartják. Ezekhez csak kormányzati engedéllyel lehet hozzáférni, gyakorlatilag befagyasztva a nyugati cégek oroszországi tőkéjét.
A moszkvai külügyminisztérium korábban lopásnak nevezte az orosz eszközök európai zárolását. Szergej Lavrov külügyminiszter figyelmeztetett: amennyiben a Nyugat ténylegesen elkobozza a befagyasztott orosz vagyont, Moszkva hasonló lépésekkel válaszolhat, és nem téríti meg a nyugati befektetők oroszországi követeléseit.
Összegzés
Az Egyesült Államok döntése, miszerint nem kíván részt venni az orosz vagyonok ukrajnai felhasználásában, komoly geopolitikai és gazdasági feszültségeket keltett az Atlanti-óceán két partján.
Miközben az Európai Unió egyre nagyobb anyagi nyomás alatt próbálja támogatni Kijevet, Washington a pénzügyi stabilitás megőrzését helyezi előtérbe — ezzel megingatva az egységes nyugati fellépés látszatát.
.jpg)
