Orbán Viktor interjújában elárulja, hogy tegnap Donald Trumppal beszélt telefonon, ma pedig Vlagyimir Putyinnal egyeztet – Budapest kész házigazdája lenni a történelmi béketárgyalásnak.
Orbán Viktor szerint a tegnap esti amerikai elnökkel folytatott telefonos megbeszélés nem volt váratlan – bár néhány részlete kiszivárgott –, ma délelőtt pedig Vlagyimir Putyinnal is élő konzultációra készül. Ezt a Kossuth Rádió „Jó reggel, Magyarország!” című műsorában jelentette be a miniszterelnök.
Az interjú alapján Orbán azt is elmondta, hogy Budapestet már korábban befutó esélyként kezelték arra, hogy Trump és Putyin találkozzon. A miniszterelnök szerint Európán belül más helyszín nem lett volna alkalmas, így Magyarország kapott kulcsszerepet a béketárgyalás logisztikájában.
1. A telefon: Trump és Budapest összekapcsolása
Orbán kiemelte, hogy nem most első ízben beszélt Donald Trumppal – már korábban is folytattak egyeztetéseket, például a békecsúcson. Most „az utolsó simításokon dolgoznak” egy magyar–amerikai hivatalos washingtoni találkozó ügyében.
„Forr a víz mindenhol” – fogalmazott, utalva arra, hogy a nemzetközi feszültségek közepette Budapest vállalta a rendezvény helyszínének státuszát.
2. Miért Budapest? – A helyszín választásának diplomáciai oka
Orbán szerint Európában több hely alkalmas lehetett volna ilyen tárgyalásra, de „Budapesten kívül nincs más olyan hely”, amely egyszerre politikailag és biztonságilag megfelelő.
Magyarországot ő a régió egyetlen igazán békepárti országnak tartja, amely az elmúlt években nyíltan és aktívan képviselte a béke ügyét. Hangsúlyozta azt is, hogy Ferenc pápa is támogatta ezt az irányt, bár sajnálattal jegyezte meg, hogy nem érte meg a jelenlegi eseményeket.
3. Állhatatosság, alázat és nemzeti érdek
Orbán a Trump–Putyin találkozót nem úgy értelmezi, mint a magyar érdekekről szóló eseményt, hanem mint egy nagy hagyományú diplomáciai folyamat részét. Szerinte “ez nem rólunk szól, hanem a békéről”, és a politika legfontosabb erénye az állhatatosság és az alázat.
Az EU felé tett megszólalásában azt mondta: az uniónak diplomáciai párbeszédre kellene törekednie a háborús felekkel – úgy, mint ahogy Magyarország is tette az elmúlt időszakban.
Összekapcsolta gondolkodását a migrációs időszakkal: akkor is, amikor sokan kritizálták, azt állította, hogy helyes úton járnak, és nem engednek el elveket politikai nyomás alatt.
4. A béke mint gazdasági és biztonsági stratégia
A miniszterelnök úgy véli, hogy Európának nem arra kell készülnie, hogy háborúzik, hanem arra, hogy fenntartható békét biztosítson. Ebben a kontextusban felhozta: az elmúlt időszakban mintegy 180 milliárd eurót költöttek el arra, hogy európaiak harcoljanak egymással – miközben a kontinens gazdasági növekedése visszaesett.
„Semmi máson nem tudunk többet keresni, mint a békén” – tette hozzá, rámutatva arra, hogy minden magyar család gazdasági érdeke a béke. Szerinte ha megállapodás születik, akkor az európai biztonsági intézkedéseknek is új alapot kell kapniuk.
Két gondolatot emelt ki:
- Európa számára szükség van egy közös védelmi erőre, amely baj esetén képes megvédeni az államokat.
- A politikában ritka a gyors álláspontváltás, de szerinte most „miért ne hihetnénk abban, hogy Európa a józan ész útjára tér?”
5. Domestikus politika: adók, nyugdíjak, baloldal
Orbán a hazai közéleti vitákat is érintette. Az adópolitika kapcsán rámutatott: a baloldal koncepciója szerinte az adóemelés, míg a jobboldali felfogás célja, hogy minél több pénz maradjon a családoknál és vállalkozásoknál.
Arról is beszélt, hogy a baloldalon felmerült a nyugdíjak adóztatása – szerinte ez veszélyes precedenst teremtene. A nyugdíjrendszer két pillérét (munkában töltött idő és befizetett járulék) nem kívánják átstrukturálni, és ígéretet tett arra, hogy a nyugdíjak értéke nem csökken.
A 14. havi nyugdíj kapcsán elmondta: nem reformról, hanem kiegészítő juttatásról van szó, amelyet akkor lehet bevezetni, ha a gazdasági helyzet lehetővé teszi – és hogy ez is napirenden van.
6. Kettős állampolgárság és nemzeti közösség
Az interjúban Orbán emlékeztetett a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikerére, és azt állította: ez szolgált alapul az alkotmánymódosításhoz, amely lehetővé tette, hogy külhoni magyarok is magyar állampolgárságot kapjanak.
Szerinte a magyar gazdaságot nem 10, hanem akár 15 milliós nemzeti közösség kontextusában érdemes értelmezni – ez erősebb gazdasági bázist és nagyobb egységet jelentene.
7. Középületek, adomány és magántőke szerepe
Orbán kitért a kulturális és építészeti örökségek állapotára is. Az OTP kastélyfelújításával kapcsolatban arra buzdította a gazdag magánszemélyeket és vállalatokat, hogy ne csak adójukat fizessék be, hanem aktívan vegyenek részt kulturális célú beruházásokban.
Külön kiemelte, hogy a Gödöllői Egyetem kampuszbeépítése révén a diákok is közvetlen hasznot húzhatnak ezekből a fejlesztésekből.
Összegzés: Budapest mint diplomáciai „fókuszpont”
Az interjú alapján Orbán Viktor nem pusztán technikai kérdést lát abban, hogy Trump és Putyin Budapestet választotta tárgyalási helyszínnek, hanem politikai üzenetet is: Magyarország vállalja a béke ügyeit, és készen áll nagy diplomáciai kihívásokra.
A hazai politikai menetrendben – adó, nyugdíj, nemzeti közösség – a miniszterelnök újra megerősítette, hogy a jobboldali irányvonal szerint nem az emberek terheit növelni, hanem lehetőségeket teremteni kell.
.jpg)
