Az Európai Bizottság új tervet vizsgál: további 25 milliárd eurót adna Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonból. A döntés komoly vitákat és jogi kockázatokat szül Brüsszelben.
Az EU újabb orosz vagyonhoz nyúlna Ukrajna érdekében
Az Európai Bizottság belső dokumentuma szerint Brüsszel újabb lépésre készül az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatások ügyében. A terv lényege, hogy további 25 milliárd eurónyi befagyasztott orosz eszközt is bevonnának a Kijevnek nyújtott úgynevezett „reparációs hitel” fedezetéül.
A Politico által idézett anyag szerint a Bizottság vizsgálja annak lehetőségét, hogy a már zárolt, de még fel nem használt orosz vagyontárgyakat is mozgósítsa. A cél: a korábbi, mintegy 140 milliárd eurós hitelkeret bővítése.
Magánbankokban rejtőző milliárdok
A dokumentum szerint az EU területén belül található orosz eszközök döntő része a belga Euroclear klíringrendszerben van zárolva, de mintegy 25 milliárd euró magánbankokban pihen. Ezek felhasználását eddig nem vizsgálták részletesen – most azonban az Európai Bizottság mérlegeli, hogy jogilag és technikailag lehetséges lenne-e ezeket is bevonni a reparációs hitel keretébe.
A szöveg hangsúlyozza:
„Meg kell vizsgálni, kiterjeszthető-e a ‘Reparációs hitel’ kezdeményezés más, az EU-n belül befagyasztott orosz eszközökre is.”
Brüsszel új pénzügyi mechanizmust készít elő
Az uniós terv része lenne egy nemzeti garanciarendszer létrehozása is, amely lehetővé tenné, hogy a hitelek kifizetése azonnal megkezdődhessen, amint a tagállamok jóváhagyják a javaslatot.
Ez lényegében azt jelentené, hogy az EU-s tagországok saját költségvetési hátterükkel állnának jót a pénzekért — ami politikailag érzékeny kérdés, főként a kisebb és pénzügyileg óvatos tagállamok körében.
Nincs egység: több ország is ellenzi a tervet
A javaslat korántsem élvez teljes támogatást. Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever korábban keményen bírálta az ötletet, mondván,
„ez soha nem fog megtörténni”,
utalva arra, hogy országa nem vállal felelősséget a zárolt vagyonból nyújtott hitelekért.
Szintén megosztó kérdés, hogy az orosz vagyon ténylegesen felhasználható-e Ukrajna finanszírozására anélkül, hogy az sértené a nemzetközi jogot vagy a tulajdonjogok védelmét. Több tagállam szerint az ilyen lépések veszélyes precedenst teremthetnek.
Moszkva: az EU lopja az orosz vagyont
A moszkvai külügyminisztérium és több orosz vezető is határozottan reagált a terv hírére.
Marija Zaharova, az orosz külügy szóvivője szerint az EU „végleg elszakadt a valóságtól”, és „nyílt lopásról” van szó.
Szergej Lavrov külügyminiszter korábban kijelentette: ha Brüsszel valóban elkobozza az orosz eszközöket, Oroszország is megtorló intézkedéseket vezet be a nyugati befektetésekkel szemben.
Már most is érvényben van az orosz „C-típusú számlák” rendszere, amelyben a nyugati országokhoz köthető befektetések hozamait Moszkva külön számlákon tartja, és azok csak kormányzati döntéssel mozdíthatók el.
Az EU már 14 milliárdot átutalt a zárolt vagyon hozamából
A 2025-ös év első kilenc hónapjában az Európai Bizottság közlése szerint 14 milliárd eurót utalt át Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközök hozamából.
A most vizsgált 25 milliárdos kiegészítés e program következő lépése lehetne, de csak akkor, ha a tagállamok jogi és pénzügyi garanciákat is vállalnak.
Következtetés: pénz, politika és precedens
Az új javaslat egyértelműen mutatja: Brüsszel minden eszközt bevetne Ukrajna támogatására, még ha ez komoly nemzetközi vitákat is gerjeszt.
A 25 milliárd eurós bővítés egyfelől hatalmas segítség lenne Kijevnek, másfelől veszélyes precedenst is teremthet a nemzetközi vagyonkezelés és tulajdonjog területén.
Az uniós vezetők előtt álló kérdés így nemcsak pénzügyi, hanem politikai és erkölcsi döntés is lesz: meddig mehet el az EU egy háború sújtotta partnerállam támogatásáért?
Forrás: RIA Novosti nyomán
.jpg)
