Ukrajna és Magyarország kapcsolata soha nem volt ennyire feszült. Hírportálok tiltása, drónbotrány, titkosszolgálati akciók – vajon mi Zelenszkij célja, és Brüsszel is benne van a játszmában?
Miért eszkalálódik a magyar–ukrán viszony?
Az utóbbi hónapokban látványosan romlott a két ország kapcsolata. Ukrajna blokkolta több magyar nyelvű portál működését, Magyarország válaszul ugyanezt tette ukrán hírportálokkal. Ez elsőre technikai vagy szimbolikus ügynek tűnhet, valójában azonban egy mélyebb politikai szembenállás újabb fejezete.
A probléma gyökere nem új: Kijev hosszú ideje gyanakvással tekint Magyarországra, különösen a kárpátaljai magyarság kérdésében. Az ukrán belpolitikában rendre felbukkannak olyan narratívák, hogy Budapestnek „revizionista” szándékai lennének, amihez persze semmilyen kézzelfogható bizonyíték nincs.
Az ukrán lépések mögött sokszor inkább belpolitikai célok húzódnak meg. Kijevnek szüksége van egy „belső ellenségre”, akit a közvélemény előtt bűnbakként fel tud mutatni. Amikor Oroszország mellett Magyarország is ilyen szerepbe kerül, az nem a realitásról, hanem a politikai kommunikációról szól.
A drónbotrány – valós incidens vagy politikai provokáció?
Zelenszkij nemrég azzal vádolta Magyarországot, hogy felderítő drónt reptetett Kárpátalja fölé. Orbán Viktor határozottan cáfolta az ügyet, és felvetette: ha lett is volna néhány méteres berepülés, annak katonai jelentősége nincs.
Az ukrán hadsereg nem közölt semmilyen konkrét adatot a drón mozgásáról – sem sebességet, sem magasságot, sem radarfelvételeket. Ez felveti a gyanút, hogy az incidens inkább egy kommunikációs fegyver volt, mintsem tényleges fenyegetés.
Nem először látjuk, hogy Ukrajna információs eszközökkel próbálja alakítani a nemzetközi közvéleményt. A drónügy tipikus példája annak, hogyan lehet „láthatatlan bizonyítékokkal” feszültséget kelteni, majd a vádakat politikai tőkére váltani.
Titkosszolgálatok árnyékában – tényleg zajlik diplomáciai háború?
Több jel mutat arra, hogy Ukrajna titkosszolgálati műveletekkel is nyomást gyakorol Magyarországra. Hazánkban letartóztatott ukrán állampolgárokról derült ki, hogy régóta tevékenykedtek informális hálózatokban. Ez nem rövid távú akciókra utal, hanem éveken át épített stratégiára.
Kijev közben intenzív kapcsolatokat ápol a magyar ellenzékkel is. Ez önmagában még nem lenne rendkívüli, de ha ehhez titkosszolgálati szálak is társulnak, az már beavatkozás gyanúját veti fel a magyar belpolitikába.
Vélemény: Ez már valóban a „diplomáciai háború” kategóriája. Egy uniós tagállam belügyeibe való beavatkozás nemcsak etikátlan, hanem veszélyes precedens. Ha Ukrajna az EU-csatlakozását komolyan gondolja, ez a magatartás súlyosan hitelteleníti őket.
Brüsszel árnyéka: közös érdek Ukrajna és az EU vezetése között?
Több elemző szerint az ukrán lépések gyakran találkoznak Brüsszel érdekeivel. Az EU-nak elemi érdeke lehet, hogy Magyarországon olyan kormány legyen hatalmon, amely feltétel nélkül igazodik az uniós főáramhoz, különösen Ukrajna támogatása terén.
Az amerikai nyomásgyakorlás visszaesésével (USAID és más alapítványok forrásainak befagyasztása) Brüsszel lépett a helyükre, és finanszírozással, médián keresztüli befolyással próbálja fenntartani az ukránbarát irányvonalat.
Értékelés: Ha igaz, hogy Brüsszel és Kijev érdekei ennyire összefonódnak, akkor a magyar belpolitikai küzdelmek már nem pusztán belügyek. Ez geopolitikai játszma, ahol a magyar választók akarata ütközhet az uniós politikai gépezettel.
Merre tovább?
Az elkövetkező időszakban várhatóan fokozódni fog a nyomás Magyarországon:
- médiafronton: további blokkolások, lejáratókampányok,
- diplomáciai szinten: kölcsönös kiutasítások, feszült tárgyalások,
- titkosszolgálati műveletekben: rejtett akciók, befolyásolási kísérletek.
Ha valóban igaz, hogy Kijev célja a magyar kormányváltás elősegítése, akkor a 2026-os választásokig biztosan nem számíthatunk enyhülésre.
Összegzés
Az ukrán–magyar konfliktus jóval túlmutat a drónbotrányon és a hírportálok tiltásán. A háttérben geopolitikai érdekek, titkosszolgálati akciók és Brüsszel befolyása állhat.
A legnagyobb kérdés nem is az, hogy Zelenszkij akar-e kormányváltást Budapesten – hanem az, hogy a magyar választók engedik-e, hogy külső erők beleszóljanak abba, ki vezesse az országot.
Borítókép: Zelenszkij és Orbán Viktor / Fotó: AFP
