Putyin és Xi Jinping új világrendet hirdetett. Európa vajon szuperállam, gyarmat vagy hídország lesz a geopolitikai játszmában? A Tiencsini Nyilatkozat válaszokat ad.
Az ukrajnai háború mögött sokkal több áll, mint egy regionális konfliktus. A Tiencsini Nyilatkozat és az SCO csúcs világosan mutatja: Kína és Oroszország szövetsége nemcsak katonai, hanem gazdasági és politikai szinten is új világrendet épít. Európa ebben a játszmában nem döntéshozó, hanem inkább báb.
Miért érdeke Putyinnak a háború?
Oroszország számára a háború nem csupán védekezés az ukrajnai oroszajkú népekért, hanem geopolitikai szükségszerűség is volt. Putyin a Nyugat provokációi mellett saját szövetségi hálóját is építi: Kína, Észak-Korea, Irán és India mind partnerek a nyugati globalista hatalmakkal szemben.
Putyin stratégiája egyszerre szól a helyi védekezésről és a globális hatalmi egyensúly átrendezéséről.
Kína rejtett stratégiája
Kína évtizedek óta építi hatalmát csendben:
- előbb olcsó munkaerővel és licencgyártással lett nélkülözhetetlen,
- majd saját márkákat és technológiákat fejlesztett,
- most pedig a mesterséges intelligenciát és hadiipart állítja a világpolitikai ambíciók szolgálatába.
A Tiencsini Nyilatkozatban Xi Jinping már nyíltan kimondta: Kína világkormányzásban akar vezető szerepet vállalni.
Amerika és a Nyugat szorítása
Az USA célja, hogy az ukrajnai háborút Kína bekerítésére is felhasználja. Az ECFR (Európai Külkapcsolati Tanács) szerint ez a konfliktus valójában egy proxy-háború Kína és az Egyesült Államok között.
Az EU ebben a helyzetben nem önálló szereplő: Washington és London irányítása alatt inkább vazallus államként működik, amelyet szükség esetén fel lehet áldozni.
Európa lehetséges jövőképei
A háború után Európa sorsa több forgatókönyv szerint alakulhat:
Független konföderáció
Semleges, önellátásra törekvő Európa.
Saját gazdasági erőforrások kiépítése, kevesebb importfüggőség.
Angolszász gyarmat
Az EU amerikai-angol kontroll alatt marad.Olcsó munkaerő, gyengülő ipar, külföldi tőke uralma.
Orosz–kínai befolyás alatt
Európa keleti nyomás alá kerül, gazdasági függőség Moszkvától és Pekingből.
Széttöredezett kontinens
Az EU szétesik több kisebb blokkra, amelyek külön nagyhatalmi érdekszférákhoz tartoznak.
Ukrajna és Közép-Európa szerepe
Ukrajna sorsa már eldőlt: nem lesz EU- vagy NATO-tag. Területének nagy része visszakerül Oroszország befolyási övezetébe.
A kulcskérdés Közép-Európa: lehetőség van egy semleges hídzóna kialakítására, amely mind a keleti, mind a nyugati hatalmakkal kapcsolatban áll, de megőrzi saját szuverenitását.
A Tiencsini Nyilatkozat és az új világrend
A dokumentum szerint a világpolitika új korszakba lépett:
- vége a nyugati hegemóniának,
- a globális kormányzás demokratizálódik,
- az ENSZ támogatásával Kína és Oroszország a multipoláris világ élére tör.
Xi Jinping a „Globális Kormányzási Kezdeményezést” mutatta be, amely gazdasági, technológiai és katonai szinten is új alapokra helyezné a világot.
Következtetés
Európa ma válaszút előtt áll: vagy marad a Nyugat vazallusa, vagy megpróbálja visszaszerezni önállóságát, és semleges hídállamként új szerepet talál a világpolitikai sakktáblán.
Az ukrajnai háború tehát nem csupán egy területi konfliktus, hanem a globális hatalmi átrendeződés része, amelynek végén megszülethet az új világrend.
/ G. Ági /
Forrás:
https://ria.ru/20250901/sammit-2038926178.html
https://www.rt.com/news/623850-xi-jinping-sco-speech/
https://ria.ru/20250609/lavrov-2021801871.html?in=t
https://ria.ru/20250901/shos-2038742255.html
https://www.rt.com/news/623872-old-world-order-buried/
