Ami korábban összeesküvés-elméletnek tűnt, az mára a szemünk előtt válik valósággá, akár tudunk róla, akár nem. A globális folyamatok, a pénzügyi és politikai mechanizmusok, valamint a rejtett hatalmi struktúrák egyre inkább láthatóvá válnak, és egyre nehezebb őket a nyilvánosság elől elrejteni.
A jelenlegi civilizáció működését azonban óriási tudatlanság árnyékolja be. Az emberek többsége nem látja át a pénzügyi rendszer valódi működését, a politikai döntések hátterét, valamint azokat az összefonódásokat, amelyek globális szinten határozzák meg a gazdasági és társadalmi folyamatokat. Ez a tudatlanság teszi lehetővé, hogy a hatalom és az erőforrások egy szűk kör kezében koncentrálódjanak.
A társadalom jelentős része nincs tisztában azzal sem, hogy miközben az embereket politikai, ideológiai vagy világnézeti alapon egymás ellen fordítják, a valódi döntések sok esetben nem a demokratikusan megválasztott képviselők kezében összpontosulnak. A háttérben olyan szereplők gyakorolnak meghatározó befolyást a globális folyamatokra, akiket soha senki nem választott meg, miközben a politikusok gyakran csak közvetítői vagy végrehajtói egy náluk jóval nagyobb hatalmi struktúrának.
A jelenlegi helyzet következményei könnyen előrejelezhetők. Amennyiben nem növekszik a társadalmi tudatosság, és nem történik alapvető változás a gazdasági és pénzügyi rendszerek működésében, a civilizáció súlyos és elhúzódó válságok felé halad. E cikk célja, hogy rávilágítson ezekre a folyamatokra, és bemutassa azokat a mechanizmusokat, amelyek a felszín alatt irányítják a világ működését.
A Föld és annak lakói feletti kontroll nem új keletű jelenség. A folyamat több ezer éve zajlik, és különböző korszakokon átívelve formálódott. Egyes értelmezések szerint már az Atlantisz bukása óta jelen van, a modern korban pedig elsősorban a pénzügyi rendszeren keresztül valósul meg.
Napjainkban a világ lakosságának döntő többsége adósságcsapdákban él. Még azok is, akik közvetlenül nem rendelkeznek banki hitelekkel, közvetett módon adósságban vannak. Az államok, kormányok és nemzetgazdaságok szinte kivétel nélkül eladósodtak. Az egész bolygó egy globális adósságrendszer részeként működik.
David Icke The Debt Swindle című műve részletesen bemutatja ennek a rendszernek az alapjait. A könyv érthető módon magyarázza el az adósságmechanizmus működését, és rávilágít arra, hogy sokszor éppen azok látják át legjobban a folyamatokat, akik nincsenek mélyen beágyazva az akadémiai vagy intézményi gondolkodásba.
Hasonló gondolatokat fogalmaz meg az ÉS AZ IGAZSÉG FELSZABADÍT című mű is, amely kiemeli a tudatosság szerepét, és azt hangsúlyozza, hogy az adósság nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és pszichológiai eszköz is.
A hitelek valódi természete
Az egyik legfontosabb felismerés, hogy a mai értelemben vett hitelek nem tekinthetők klasszikus kölcsönnek. A kölcsön eredetileg kamatmentes megállapodást jelentett, míg a modern hitelek minden esetben kamatos kamattal működnek.
A látszólag kedvező, alacsony kamatozású hitelkonstrukciók sem jelentenek valódi megoldást. Ezek hosszú távon növelik az egyéni és az állami eladósodottságot, miközben a rendszer bármikor módosítható: kamatemelések, pénzszűke vagy gazdasági válság formájában.
A bankárházak és a globális hatalmi struktúra
A világ pénzügyi rendszerét néhány nagy bankárház és család dominálja. A Rothschildok, Rockefellerék és más, kevésbé ismert szereplők rendkívüli vagyon és befolyás felett rendelkeznek. Érdekeltségeik kiterjednek a pénzügyekre, a politikára, a médiára és a gazdaság szinte minden területére.
A bankok jogosultságot kaptak pénzteremtésre. A hitelezés során olyan pénz jön létre, amely korábban nem létezett, mégis kamatot kell utána fizetni. A kamat fedezete azonban nem újonnan létrehozott érték, hanem a már meglévő, kézzelfogható javakból származik.
Ennek következtében ingatlanok, földek, vállalatok és teljes nemzetgazdaságok kerülnek fokozatosan a pénzügyi rendszer ellenőrzése alá. Ez a folyamat különösen felgyorsult a 20. század nagy gazdasági válságai óta.
Válságok és manipuláció
A gazdasági válságok nem tekinthetők pusztán természetes ciklusoknak. Számos esetben mesterségesen előidézett folyamatokról van szó, amelyek a pénzkínálat szűkítésével, a hitelezési feltételek szigorításával és a kamatok emelésével valósulnak meg.
Ilyen helyzetekben az emberek és az államok újabb hitelek felvételére kényszerülnek, ami tovább mélyíti az adósságspirált. A svájci frank alapú hitelek esete jól példázza, hogy a látszólag stabil pénzügyi konstrukciók milyen súlyos következményekkel járhatnak.
A rendszer fenntarthatatlansága
A jelenlegi gazdasági modell hosszú távon nem fenntartható. Egy olyan rendszer, amely kizárólag adósságra és kamatra épül, elkerülhetetlenül válságokat termel. Létezhetnének alternatív gazdasági megoldások, amelyek a valódi értékteremtésre, a közösségi együttműködésre és az életminőség javítására épülnek.
A tudatosság növelése kulcsfontosságú. Amíg a társadalom nem érti a rendszer működését, addig kiszolgáltatott marad. A cél nem a félelemkeltés, hanem az összefüggések felismerése és a tudatos döntések meghozatala.
A világ jelenlegi pénzügyi, gazdasági és társadalmi rendszere összetett, mesterségesen fenntartott struktúra. Ennek megértése az első lépés ahhoz, hogy valódi változás indulhasson el.
A jelenlegi pénzügyi és társadalmi modell nem természeti törvény. Egy ember által létrehozott rendszer, amely emberi döntésekkel fenntartható – vagy megváltoztatható.
A legnagyobb kérdés az, hogy az egyének mikor kezdik el felismerni: a „normálisnak” nevezett működés valójában hosszú távon mindannyiunkat kiszolgáltatottá tesz.
Az emberiség hosszú ideje egy olyan folyamat részese, amelyben a Föld erőforrásai, az emberek munkája és vagyona fokozatosan kisajátításra kerül. Ez a folyamat nem egyik napról a másikra történt, hanem évszázadok, sőt évezredek alatt épült fel, és ma a pénzügyi rendszeren keresztül éri el a legerőteljesebb hatását.
Az „agenda” fogalma és a mókuskerék
A jelenlegi folyamatok mögött különböző, egymásra épülő „agendák” állnak (például agenda 29, 30, 31, 32). Ezek olyan hosszú távú tervezetek, amelyek célja nem az emberiség jóléte, hanem a vagyon és az erőforrások további központosítása.
Ezek az agendák – a narratíva szerint – látszólag kedvező, „szép konstrukciók” formájában jelennek meg: gazdasági programok, hitelezési lehetőségek, támogatások és reformok képében. A valódi hatásuk azonban az, hogy további adósságba és függőségbe taszítják az embereket.
Mindez azért működhet, mert az emberek többsége a hétköznapok mókuskerekében él:
- a megélhetésért folytatott küzdelemben,
- a gyerekek fenntartásának terhe alatt,
- az albérletárak és hiteltörlesztések szorításában,
- az egyre drágább alapvető élelmiszerek előteremtése közben.
Ez az állandó túlélési kényszer elveszi az időt, az energiát és a belső teret attól, hogy az emberek rendszerszinten gondolkodjanak. Így benne maradnak a körforgásban, amelyből egyre nehezebb kitörni.
https://www.linkedin.com/pulse/what-once-conspiracy-theory-now-reality-napi-t%25C3%25A9ma-2j39c
Civilek az összefogásért
