Komoly felháborodást váltott ki Szlovákiában az a parlamenti döntés, amelynek értelmében akár szabadságvesztéssel is sújtható az, aki nyilvánosan kritizálja vagy megkérdőjelezi a magyar- és németellenes Beneš-dekrétumokat. A jogszabály súlyos történelmi sebeket tép fel újra, és ismét reflektorfénybe helyezi a felvidéki magyarság helyzetét.
Történelmi döntések árnyéka a jelenben
A Beneš-dekrétumok a második világháborút követően születtek, és kollektív bűnösség elve alapján sújtották a magyar és német nemzetiségű lakosságot az akkori Csehszlovákiában. Ennek következményeként emberek tízezreit telepítették ki, fosztották meg vagyonuktól, állampolgárságuktól, sokakat pedig embertelen körülmények között deportáltak.
Sokan úgy gondolták, hogy ezek a jogszabályok ma már kizárólag történelmi jelentőséggel bírnak. A mostani döntés azonban azt sugallja: a múlt lezárása helyett annak jogi újraélesztése történik.
Toroczkai László: „Ez elfogadhatatlan Európában”
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint a szlovák parlament döntése egyértelmű visszalépés a jogállamiság és a szólásszabadság terén. Úgy fogalmazott: a törvény értelmében akár ő maga is börtönbüntetésre számíthatna pusztán azért, mert nyilvánosan elítéli a Beneš-dekrétumokat.
Felidézte saját 2006-os esetét is, amikor Pozsonyban őrizetbe vették, majd kiutasították az országból, miközben – elmondása szerint – semmilyen jogsértést nem követett el. Akkor és most is Robert Fico politikai köre irányította Szlovákiát, ami szerinte nem véletlen egybeesés.
Vagyonelkobzások és jogbizonytalanság
A vita nem pusztán elvi kérdés. A Beneš-dekrétumokra hivatkozva napjainkban is történnek föld- és ingatlanelkobzások Szlovákiában, nemcsak magyar, hanem szlovák állampolgároktól is. Kritikusok szerint a történelmi jogszabályok alkalmazása ma már sokkal inkább jogi eszköz egyes gazdasági érdekek elfedésére, mintsem igazságtétel.
A magyar kormány szerepe: vita a fellépésről
Toroczkai László élesen bírálta a magyar kormányt, amiért szerinte nem lépett fel kellő határozottsággal az ügyben. Álláspontja szerint minimum diplomáciai lépésekre – például a szlovák nagykövet berendelésére – lett volna szükség.
Ezzel szemben Illés Boglárka államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány folyamatos kapcsolatban áll a felvidéki magyar közösség képviselőivel és a szlovák politikai vezetéssel is. Kiemelte, hogy a diplomácia nem nyilvános konfrontációról, hanem tárgyalásról szól, és a kormány elsődleges célja a határon túli magyarok biztonságának megőrzése.
Diplomácia vagy nyilvános nyomásgyakorlás?
A két álláspont közötti különbség jól kirajzolódik:
- az egyik oldal nyílt, határozott fellépést sürget,
- a másik csendes diplomáciában és egyeztetésekben látja a megoldást.
Abban azonban mindkét fél egyetért, hogy a felvidéki magyarság támogatása nem lehet alku tárgya, és semmilyen formában nem sérülhetnek alapvető jogaik.
Európai kérdés is egyben
A Beneš-dekrétumok kérdése messze túlmutat Szlovákia belpolitikáján. Európai uniós értékekről, kisebbségi jogokról és a kollektív bűnösség elutasításáról van szó. Egyre többen vetik fel: van-e helye ilyen jogszabályoknak a 21. századi Európában.
