.webp)
Európa sok városában ma már elképzelhetetlen a karácsony rendkívüli biztonsági intézkedések nélkül. Fegyveres járőrök, lezárt terek, elmaradó ünnepi rendezvények – mindez egykor kivétel volt, ma viszont egyre inkább szabály. A nyugati világ ünnepeihez egyre gyakrabban társul a félelem.
Erről a jelenségről, valamint Magyarország és Brüsszel egyre mélyülő konfliktusáról beszélt Tuzson Bence igazságügyi miniszter a Patrióta Extra műsorában.
Karácsony Európában: ünnep helyett készültség
Nyugat-Európában az elmúlt években megszokottá vált, hogy az év végi ünnepeket rendkívüli biztonsági intézkedések kísérik. Egyes városokban karácsonyi vásárokat már csak erősen korlátozott formában lehet megtartani, máshol teljesen el is maradnak.
A miniszter szerint vannak európai nagyvárosok, amelyek mára visszafordíthatatlanul megváltoztak. A lakosság összetétele átalakult, a közbiztonság romlott, és ezzel együtt az emberek biztonságérzete is.
A félelem pedig – ahogy fogalmazott – nem olyan állapot, amit meg lehetne szokni. A nyugalmat igen, de a bizonytalanságot nem.
Feladta-e Európa?
Párizsban például idén elmarad az a nagyszabású szilveszteri ünnepség, amelyet korábban minden évben megrendeztek a Champs-Élysées-n. Ez sokak számára azt jelzi: a kontinens több pontján már nem az a kérdés, hogyan ünnepeljenek, hanem az, hogyan kerüljék el a tragédiákat.
Tuzson Bence szerint Európa jelentős része kénytelen volt alkalmazkodni egy megváltozott valósághoz, amelyet korábban politikai döntésekkel idézett elő.
Miért büntetik Magyarországot?
Magyarországot az Európai Unió Bírósága 200 millió eurós átalánybírsággal és napi 1 millió eurós kényszerbírsággal sújtotta a migráció kezelésével kapcsolatos intézkedések miatt.
A miniszter hangsúlyozta: ez nem pusztán jogi, hanem politikai döntés volt. A jogi érvelés mögött valójában egy migrációpárti politikai elvárás húzódik meg.
Magyarország a határvédelem érdekében tranzitzónákat hozott létre, majd később a menedékkérelmek előzetes benyújtását nagykövetségekhez kötötte. Ezek az intézkedések azonban Brüsszelnek nem feleltek meg.
Példátlan bírság, példátlan válasz
A különösen súlyos körülmény az, hogy az Európai Bizottság által javasolt összeghez képest a bíróság 61-szeres bírságot szabott ki – ilyenre korábban még nem volt példa az EU történetében.
Ezért Magyarország kártérítési pert indít az Európai Unió Bírósága ellen, arra hivatkozva, hogy az ítélet:
- aránytalan,
- nem megfelelően indokolt,
- sérti az uniós jog alapelveit.
A kormány nemzetközi jogi irodával együttműködve készül a perre, amely precedensértékű lehet az egész Európai Unió számára.
Migráció helyett családpolitika
A demográfiai problémákra – hangsúlyozta Tuzson Bence – nem a tömeges bevándorlás a megoldás. Európa hosszú távú válasza a családok támogatása lehet.
Lakhatási segítség, fiatalok kedvezményes hitelhez jutása, az anyák adómentessége – ezek olyan eszközök, amelyek valódi megoldást kínálnak anélkül, hogy társadalmi feszültségeket importálnának.
Háborús készülődés és politikai tét
A beszélgetés végén szóba került Európa háborús irányba sodródása is. A miniszter szerint egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a kontinens 2030-ra konfliktusra készül.
A következő választás tétje ezért nem pusztán politikai irányváltás, hanem az is, hogy Magyarország képes lesz-e kimaradni egy háborúból, vagy belesodorják abba, amit mások már saját konfliktusuknak tekintenek.
Összegzés
A vita Brüsszellel nem pusztán pénzről vagy jogértelmezésről szól. A kérdés az, hogy:
- ki dönt a nemzetek jövőjéről,
- megmaradhat-e a biztonság és a szabadság,
- és hogy Európa képes-e tanulni saját hibáiból.
Magyarország álláspontja egyértelmű: a béke, a szuverenitás és a biztonság nem alku tárgya.
Borítókép:Tuzson Bence igazságügyi miniszter/Fotó: Purger Tamás/ MTI
.webp&description=Miért fizet Magyarország milliárdokat Brüsszelnek? Félelem, migráció és jogi háború Európában){kind=link}