Japán szerint nincs jogi alap az orosz vagyon felhasználására
A Politico Europe beszámolója szerint Japán egyértelműen elutasította az Európai Unió azon javaslatát, amely az országban befagyasztott, mintegy 30 milliárd dollár értékű orosz vagyon kisajátítására irányult volna. A lap uniós külügyi forrásokra hivatkozva írta, hogy Katayama Satsuki japán pénzügyminiszter közölte: Tokiónak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy rendelkezzen a zárolt orosz eszközök felett.
G7-nyomásgyakorlás Japánra és az Egyesült Államokra
A Politico már korábban – október 2-án – arról számolt be, hogy az EU-s G7-tagállamok fokozott nyomást gyakorolnak Japánra és az Egyesült Államokra annak érdekében, hogy a két ország kövesse az európai elképzelést, és fizikailag is lefoglalja a befagyasztott orosz vagyont.
Tokió és Washington eddig csak a vagyon befagyasztását engedélyezte, de azok átirányítása vagy végleges elkobzása már jóval komolyabb diplomáciai és jogi konfliktust eredményezne.
Mekkora vagyonról van szó globálisan?
A speciális katonai művelet kezdete óta az EU, Kanada, az Egyesült Államok és Japán összesen nagyjából 300 milliárd dollárnyi orosz állami és jegybanki eszközt fagyasztottak be.
- 5–6 milliárd dollár az Egyesült Államokban található
a túlnyomó rész Európában van, köztük
- mintegy 210 milliárd dollár Belgiumban, az Euroclear elszámolóplatformon
Az európai országok aktívan keresik annak módját, hogyan fordíthatnák ezeket az összegeket Ukrajna támogatására, ám több állam – köztük Japán – szerint ez jogi és pénzügyi precedenst teremtene, amely hosszú távon akár globális bizalomvesztést is eredményezhetne a nyugati pénzügyi rendszerrel szemben.
Moszkva figyelmeztetése: azonnali válaszlépések jöhetnek
Az orosz külügyminisztérium korábban többször hangsúlyozta: amennyiben a Nyugat a befagyasztáson túl valóban elkobozná a vagyonokat, azonnali és szimmetrikus válaszintézkedésekre számíthat. Moszkva ezt a lépést a nemzetközi jog megsértéseként kezelné.
Forrás: TASS nyomán
