Újabb feszültség alakult ki a Tajvani-szoros térségében, miután az Egyesült Államok több milliárd dollár értékben hagyta jóvá fegyverek eladását Tajvannak. A döntésre Kína azonnal reagált, és arra figyelmeztetett, hogy a térség akár katonai konfliktus küszöbére is sodródhat.
Kína szerint Tajvan veszélyes irányba halad
A kínai nagykövetség washingtoni szóvivője, Liu Pengyu szerint Tajvan akár egy „puskaporos hordóvá” is válhat az amerikai fegyverszállítások következtében. Állítása szerint a tajvani függetlenséget támogató szeparatista erők katonai eszközökkel próbálják erősíteni pozíciójukat, miközben jelentős közpénzeket fordítanak fegyvervásárlásra.
Peking álláspontja szerint ezek a lépések nem a békét szolgálják, hanem tovább növelik a feszültséget a térségben, és veszélyeztetik a hosszú távú stabilitást.
Milyen fegyvereket ad el az USA Tajvannak?
Az amerikai Pentagon Védelmi Együttműködési és Biztonsági Ügynöksége szerint az üzlet összértéke eléri a 11,1 milliárd dollárt. A csomag számos modern fegyverrendszert és katonai szolgáltatást tartalmaz.
A fegyvercsomag fő elemei
- Javelin páncéltörő rakéták
- ALTIUS-700M és ALTIUS-600 pilóta nélküli rendszerek
- AH-1W SuperCobra harci helikopterek alkatrészei
- HIMARS rakéta-sorozatvetők
- M107A7 önjáró tüzérségi eszközök
- TOW páncéltörő rakétarendszerek
A kínai fél szerint az ilyen volumenű amerikai fegyverszállítások tovább növelik az eszkaláció kockázatát.
Az „egy Kína” elv megsértése
Liu Pengyu hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok lépése súlyosan sérti az „egy Kína” elvét, valamint a korábbi kínai–amerikai közös megállapodásokat. Peking szerint a fegyvereladások:
- aláássák Kína szuverenitását és területi egységét,
- veszélyeztetik a Tajvani-szoros békéjét,
- és bátorítják a függetlenségi törekvéseket.
Kína hivatalos tiltakozást nyújtott be Washingtonnak, és ismét felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel Tajvan fegyveres támogatásával.
Milyen következményekkel járhat a döntés?
A kínai diplomácia szerint az amerikai lépések nem akadályozzák meg Tajvan elszakadásának kudarcát, sőt, felgyorsíthatják a térség sodródását egy katonai konfliktus felé. Peking úgy véli, hogy a fegyverkezés nem a biztonságot növeli, hanem újabb instabilitást szül.
Történelmi háttér röviden
Kína és Tajvan hivatalos kapcsolatai 1949-ben szakadtak meg a kínai polgárháborút követően. Bár a gazdasági és informális kapcsolatok az 1980-as évek végétől újraindultak, a politikai viszony azóta is rendkívül érzékeny, és gyakran a nemzetközi politika egyik legkritikusabb kérdéseként jelenik meg.
Forrás: RIA Novosti nyomán
